A domain igényléssel, névválasztással kapcsolatos kérdések

Hogyan történik egy domain bejegyzése?

Az igénylés három fő lépése:

  • a választott név foglaltságának ellenőrzése,
  • a regisztrátor kiválasztása,
  • a regisztrátorral való szerződéskötés.

A folyamat indítása itt.

Egy domain regisztrálásának részletes folyamatát itt ismertetjük.

 

Miért érdemes saját, üzleti célú domain névvel rendelkezni és milyen domain nevet érdemes választani?

Kommunikációs szempontból ma már kötelező a saját céges domain név. Azon túl, hogy kis cég érzetét kelti egy tucat-email cím, a megtalálhatóság is fontos érv egy egyedi domain név mellett.

Ajánlásainkat itt fogalmaztuk meg részletesebben.

 

Miért érdemes saját, magáncélú domain névvel rendelkezni és milyen domain nevet érdemes választani?

Az egyediség mellett, magánemberként azért is érdemes saját domain névvel rendelkezni, mert akkor egy életre megoldottuk az állandó email címet, a címünk többé nem fog függeni egyetlen szolgáltatótól sem.

Ajánlásainkat itt fogalmaztuk meg részletesebben.

 

Domain igényléskor milyen adatok megadása kötelező?

Igényléskor fontos, hogy a valóságnak megfelelő adatokat adjuk meg, különben elveszíthetjük a domain nevünket. A domaint mindig egy választott regisztrátornál kell igényelni és ehhez valamilyen formában szerződni szükséges egy regisztrátorral. A szerződéskötéshez a regisztrátor számos adatot kérhet, de a Domainregisztrációs Szabályzat által előírt minimális adatok az alábbiak közül az igénylőre vonatkozó kategória, és az adminisztratív kapcsolattartó (6.) adatai:

  1. Természetes személy domain-igénylő esetén: neve, postacíme, email címe, telefonszáma, és az igénylő választása szerint: vagy a személyazonosító okmány száma (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány vagy letelepedési engedély), vagy a születési dátuma.
  2. Jogi személy domain-igénylő esetén: neve, postacíme, email címe, telefonszáma, adószáma, törvényes képviselő neve.
  3. Egyéni vállalkozó domain-igénylő esetén: neve, postacíme, email címe, telefonszáma, adószáma.
  4. Elhunyt domain-használó örököse, mint domain-igénylő esetén: neve, postacíme, email címe, telefonszáma, választása szerint: vagy a személyazonosító okmány száma (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány vagy letelepedési engedély), vagy a születési dátuma; valamint: hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány vagy öröklési nyilatkozat.
  5. Névhasználatot engedélyező személy részéről: neve, lakcíme.
  6. Az Adminisztratív kapcsolattartó adatai (amennyiben különbözik a domain-igénylőtől): neve, postacíme, email címe, telefonszáma, egyéni vállalkozó esetén az adószáma.

 

Ki az adminisztratív kapcsolattartó és miért fontos?

A Domainregisztrációs Szabályzat 3.4 pontja szerint a domain-használónak a domain delegálásának ideje alatt folyamatosan rendelkeznie kell adminisztratív kapcsolattartóval. A szabályzat ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy az adminisztratív kapcsolattartó az igénylő saját maga legyen. Ezt javasoljuk alkalmazni, ha egy mód van rá.

 

Amennyiben mást szeretnénk megbízni ezzel, ez csak jogi személy (cég) vagy egyéni vállalkozó lehet, magánszemély meghatalmazása nem lehetséges.

 

Fontos, hogy az adminisztratív kapcsolattartó adatai valósak és naprakészek legyenek, ellenkező esetben a domain elvesztését kockáztatja a domain-használó.

 

Az adminisztratív kapcsolattartóval kapcsolatos részletes tudnivalókat a Domainregisztrációs Szabályzat 12 pontja tartalmazza.

 

A Domainregisztrációs Szabályzat összes adminisztratív kapcsolattartóra vonatkozó szabályát itt gyűjtöttük ki.

 

Ha egyéni vállalkozó vagyok, akkor magánszemélyként (természetes személyként) vagy egyéni vállalkozóként igényeljem a domain nevet?

Általánosságban elmondható, hogy ha egy egyéni vállalkozó üzleti célra szánja a domain nevet, akkor az a korrekt megoldás, hogy egyéni vállalkozóként igényli a domain nevet. Nem mellesleg csak ebben az esetben tudja vállalkozásában elszámolni az ezzel kapcsolatos költséget.

Ennek igazi hátránya nincs, de előfordulhat, hogy valaki nem szeretné, hogy a neve megjelenjék a domain keresőben. A keresőben ugyanis, ha valaki egyéni vállalkozóként, azaz a gazdasági tevékenységhez kapcsolódóan használ egy domaint, akkor az egyéni vállalkozói mivoltából eredő nyilvános adatai a Nyilvántartónál is nyilvánosak.

 

Ha valaki természetes személyként (magánszemélyként) igényel egy domain nevet, akkor az igénylésében nem tüntetheti fel a nevénél azt, hogy egyéni vállalkozó (pl. a név végén nem szerepelhet az, hogy “e.v.”, “egyéni vállalkozó” vagy hasonló toldalék.

 

Ha egyéni vállalkozóként igénylik a domaint, akkor az adószám megadása kötelező.

 

Kik igényelhetnek .hu domain nevet?

Domain-igénylő lehet jogi személy, valamint 18. életévét betöltött természetes személy.

 

A részletes szabályokat a domain igénylő személyét illetően lásd itt.

 

Milyen országból igényelhető .hu domain név?

Közvetlenül a .hu alatti domaint az Európai Unió, az Európa Tanács, az EGT vagy az EFTA tagállamainak, továbbá Magyarországgal szomszédos határral rendelkező ország állampolgárai, illetve jogi személyei igényelhetnek. Az országok listája itt található.

 

Második szintű közdomain alá (pl. valami.co.hu) bármely ország polgára igényelhet domain nevet.

 

A domain regisztrációhoz magyarországi postacímmel kell rendelkezni.

 

A részletes szabályokat a domain igénylőkkel kapcsolatban itt részletezzük.

 

Melyek a domain név választás formai követelményei?

A domain név legalább 2 és legfeljebb 63 karakterből állhat és tartalmazhatja a latin és a magyar ábécé kisbetűit, számokat, valamint a kötőjelet.

 

A pontos szabályokat itt részletezzük.

 

Használhatók-e magyar karakterek a domain névben?

A domain név tartalmazhatja a latin és a magyar ábécé kisbetűit, számokat, valamint a kötőjelet.

 

A pontos szabályokat itt részletezzük.

 

Milyen neveket nem lehet bejegyezni?

Vannak ún. védett nevek, melyek semmilyen közdomain alá nem jegyezhetők be, tehát sem közvetlenül a .hu, sem második szintű közdomain (pl. co.hu, info.hu stb.) alá.

 

Vannak azonban olyan védett nevek, melyek ugyan a .hu alá közvetlenül nem, de második szintű közdomain alá bejegyezhetők.

 

A védett neveket itt ismertetjük.

 

Milyen neveket jegyezhetnek be csak bizonyos szervezetek?

Ilyen nevek a magyarországi településnevek valamint az országnevek:

  • egy település magyar nevével megegyező domain nevet kizárólag a helyi önkormányzat jogosult bejegyeztetni. Amennyiben egy település rendelkezik hivatalos névvel valamely kisebbség nyelvén, akkor az ennek megfelelő domain nevet is csak a helyi önkormányzat jogosult bejegyeztetni. Részletek
  • Csak az adott ország hivatalos magyarországi képviselete jogosult az ország nevével (magyarul, angolul és saját nyelven) megegyező domain nevet bejegyeztetni.

 

Nem javasoljuk olyan cégek, szervezetek, márkanevek, stb. bejegyzését, melyre nem vagyunk kifejezetten jogosultak. Erről részletesebb írásunkat lásd itt.

 

Mit kell tudni a második szintű közdomainekről?

A második szintű közdomainek olyan .hu domainek, melyek regisztrálva vannak, és alájuk lehet domain regisztrációt igényelni. Pl. co.hu, info.hu stb. Részletek

 

Egy speciális második szintű közdomain a gov.hu, mely az állami szférának van fenntartva és a bejegyzési kérelmeket a NISZ Zrt-hez kell benyújtani, sem a regisztrátoroknak, sem a Nyilvántartónak nincs szerepe a gov.hu alatti domain bejegyzésekben. Részletek

 

Miért szükséges körültekintés a névválasztásnál?

A felelősséget a domain név választásért és használatáért a domain igénylője, illetve használója viseli, ezért igyekezzünk olyan nevet választani, amely feltehetőleg nem sérti más személy vagy szervezet jogait (pl. névkizárólagossághoz fűződő jogát, személyiséghez fűződő jogát, kegyeleti jogát, szellemi tulajdonhoz fűződő jogát stb.).

 

A területek, melyekre különösen figyelni kell:

  • védjegyek,
  • szervezetek, cégek nevei,
  • gyűlölet-, vagy félelmet keltő nevek,
  • már bejegyzett domain nevekhez megtévesztően hasonlító nevek.

 

Ajánlásainkat itt fogalmaztuk meg részletesen.

 

Ki viseli a felelősséget egy domain névért?

A domain név megválasztásáért, jelentéstartalmáért, használatáért és ezek következményeiért kizárólag a domain-igénylő, illetve domain-használó felelős.

 

Ajánlásainkat és a Domainregisztrációs Szabályzat vonatkozó paragrafusait itt ismertetjük.

 

Hiánypótlást kértek Öntől a domain igénylése kapcsán?

Ez legtöbbször olyan esetben fordul elő, amikor a Nyilvántartó úgy látja, hogy az igénylő nem jogosult az igényelt név használatára, és ezért a jogosultságot igazoló valamilyen dokumentumot kér. Ez a dokumentum bármi lehet, egyes esetekben az is megfelelhet, hogy az igénylő nyilatkozik arról, hogy milyen célra szeretné az adott domain nevet használni.

 

A domain név választásának kritikusabb eseteit, és ezekkel kapcsolatos ajánlásainkat itt fogalmaztuk meg részletesen.

 

 

Az okirat alapú, vagy a megerősítő eljárás alapú domain nyilvántartást válasszam?

Leginkább azt javasoljuk választani, amelyiket az Önnek szimpatikus regisztrátor javasolja. Ugyanakkor tudni érdemes:

  • Az okirat alapú domain nyilvántartás lényege, hogy az igénylés és a fontosabb módosítások (pl. névváltozás, átruházás, regisztrátor váltás) csak valamilyen okirat alapján történhetnek még akkor is, ha ez az okirat elektronikusan jön létre, és a felek csak elektronikusan kommunikálnak egymással.
  • 2020 július 1-től a Domainregisztrációs Szabályzat lehetőséget teremtett az ún. Megerősítő eljárás alapú domain igénylésre, illetve megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domainre, melynek során a domain-igénylő, illetve domain használó az igényléseit egy ún. megerősítő eljárással hagyja jóvá. Ez lehet egyfaktoros megerősítő eljárás vagy kétfaktoros megerősítő eljárás.

 

A részletek az okirat alapú, illetve megerősítő eljárás alapú domain nyilvántartás eljárásai között itt ismertetjük.

 

Melyek egy domain regisztrálásának műszaki feltételei?

A Domainregisztrációs Szabályzat szerint a domain működésének technikai feltételeinek már az igénylés benyújtásakor és utána folyamatosan teljesülniük kell. A regisztrátorok ezt biztosítják, így ezzel egy igénylőnek jellemzően nem kell foglalkoznia, ha nem szeretne.

 

A domain működésének részletes technikai feltételeit itt részletezzük.

A névszerverek helyes működése itt ellenőrizhető (regcheck).

 

A domain fenntartásával kapcsolatos kérdések és tudnivalók

A domainem okirat- vagy megerősítő eljárás alapján nyilvántartott?

Minden 2020. július 1. előtt regisztrált domain automatikusan okirat alapján nyilvántartott domain.

 

Az azóta regisztrált domaineknél ezt az igénylő dönti el. Ön ezt – ha máshonnan nem – akkor onnan tudja, hogy ha: igényléskor Ön kapott egy emailt és az abban levő linken talált oldalon hagyta jóvá az igénylését, akkor az Ön domainje megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domain.

 

Ha nem így történt, akkor a domain okirat alapján nyilvántartott.

 

Mit kell tennem, ha egy domainem kapcsán valamit változtatni szeretnék?

Fontos, hogy a változást bejelentsük a regisztrátornak, aki azt átvezeti a nyilvántartásban.

Többféle változás létezik, így pl.:

  • változhat a domain-használó neve, vagy más adata,
  • átruházhatja másra a domain használati jogot,
  • regisztrátort válthat.

Az eljárás módja némiképp változhat attól függően, hogy okirat alapján nyilvántartott domainről, vagy megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domainről beszélünk. A részleteket a továbbiakban taglaljuk.

 

Azokat az eljárásokat, melyek egy domainnel kapcsolatos adatok megváltoztatását eredményezik a nyilvántartásban ezen az oldalon lentebb, és a következő oldalakon ismertetjük részletesen:

 

Mit tegyek domain-használóként, ha megváltozott a nevem?

A névváltozás, azaz, amikor akár természetes, akár jogi személy megváltoztatja a nevét, egy adat módosítás, melyet célszerű mielőbb bejelenteni a regisztrátornál.

  • Okirat alapján nyilvántartott domain esetén a névváltozáshoz egy Igénylőlapot szükséges kitölteni és megküldeni a regisztrátornak. A regisztrátor ezután a Nyilvántartásban módosítja a nevet.

  • Megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domain esetén a regisztrátorok többféle módon is elfogadhatják a névváltozás bejelentését, ez regisztrátor függő. A névváltozást a regisztrátor bejegyzi a Nyilvántartásba, ami után a Nyilvántartó lefolytatja a domain-használóval a megerősítő eljárást.

 

A nyilvántartás típusok közötti áttérés módját itt részletezzük.

 

Mi a teendő egy domain átruházásakor?

Ebben az esetben egy domain használó – akár magán-, akár jogi személy – átruházza a domain használati jogát egy másik személyre.
Átruházáskor az átruházás kedvezményezettje lesz az új domain igénylő, illetve használó, de ehhez meg kell felelnie a Domainregisztrációs Szabályzat domain igénylőkre vonatkozó feltételeinek és domain igénylőként szerződést kell kötnie egy regisztrátorral a domain fenntartására úgy, mint bármely domain igénylőnek.

A lényeges különbség az okirat alapján nyilvántartott domain és a megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domain átruházása között, hogy:

  • az okirat alapján nyilvántartott domain esetén az átruházáshoz feltétlenül szükséges, hogy az új igénylő a regisztrátornak eljuttassa az átruházó nyilatkozatot
  • a megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domain esetén az átruházáshoz ez nem kötelező (bár ajánlott), itt az átruházást az eredeti használó egyfaktoros megerősítő eljárással vagy kétfaktoros megerősítő eljárással hagyja jóvá.

A részletes tudnivalókat az átruházás kapcsán itt ismertetjük.

 

Mi a teendő egy céges domain kapcsán jogutódláskor?

Jogi személy esetén jogutódláskor (pl. átalakulás, beolvadás, kiválás) a legfontosabb teendők:

  • okirat alapján nyilvántartott domain esetén (minden 2020.07.01 előtt regisztrált domain ilyen) a regisztrátornak a változást alátámasztó dokumentumot, valamint új Igénylőlapot  kell küldeni (átalakulás esetén ez utóbbi nem szükséges), ezután a nyilvántartásban átvezetésre kerül a változás.
  • megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domain esetén a változást a regisztrátor rögzíti a változást a nyilvántartásban, ami után a Nyilvántartó elindítja domain-használó felé az általa választott megerősítő eljárást, azaz vagy az egyfaktoros megerősítő eljárást vagy a kétfaktoros megerősítő eljárást.

Részletes tudnivalók itt.

 

Mit tegyek, ha örököltem egy domain használati jogát?

Ebben az esetben a domain használati jog örökösének új domain fenntartási szerződést szükséges kötni egy regisztrátorral.

  • Okirat alapján nyilvántartott domain esetén a regisztrátornak meg kell küldeni az öröklést igazoló dokumentumok másolatát, ezután a nyilvántartásban átvezetésre kerül a változás.
  • Megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domain esetén a változást a regisztrátor rögzíti a nyilvántartásban, ami után a Nyilvántartó elindítja domain-használó felé az általa választott megfelelő megerősítő eljárást, azaz vagy az egyfaktoros megerősítő eljárást vagy a kétfaktoros megerősítő eljárást.

Részletes tudnivalók ezen az oldalon a Jogutódlás, öröklés bekezdésben.

 

Mi a teendőm, ha én használom a domaint, de a hivatalosan nyilvántartott domain-használó (szervezet) megszűnt, jogerősen törölték?

Ez többféle okból fordulhat elő, jellemzően feledékenység miatt. Ezért is hangsúlyozzuk több helyen, hogy a változásokat egy domain-használó kapcsán be kell jelenteni, mert később ez gondokat okoz.

Ha valaki egy olyan domaint használ, aminek a nyilvántartás szerinti használója jogutód nélkül megszűnt és törölték a nyilvántartásból, akkor a Domainregisztrációs Szabályzat 6.3 pontja alapján két eljárásra van lehetősége:

  1. Amennyiben a nyilvántartásban szereplő domain-használó jogerős törlése óta folyamatosan ő használja a domaint, és a fenntartási díjat is ő fizette meg, akkor a regisztrátora segítségével egy megfelelő nyilatkozattal a saját nevére tudja íratni a domaint.
  2. Amennyiben azt tudja bizonyítani, hogy a domain igénylésére eredetileg az ő megbízása alapján, illetve kizárólag az ő érdekében vagy használatára került sor, akkor a szükséges dokumentumokkal megkeresheti bármelyik regisztrátort, és segítségével a saját nevére tudja írtani a domaint.
Ezek a lehetőségek a Domainregisztrációs Szabályzatban leírtak alapján csak 2022. január 31-ig fognak élni.

A részletes tudnivalókat a témában itt ismertetjük.

Mik azok az ún. faktor adatok?

Megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domain esetén beszélhetünk faktor adatokról.

  • Egyfaktoros megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domain esetén faktor adat a domain használó email címe.
  • Kétfaktoros megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domain esetén a két faktor adat a domain használó email címe és telefonszáma.

 

Részletek a megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domain eljárásairól itt találhatók.

 

Hogyan módosíthatók az "egyszerű" adatok a nyilvántartásban?

Bizonyos adatokat “egyszerű” módon, külön jóváhagyó eljárások nélkül lehet módosíttatni a nyilvántartásban.

Az alábbi adatok úgy módosítandók, hogy a domain használó bejelenti a változást a regisztrátorának, a regisztrátor pedig azokat módosítja nyilvántartásban:

  • névszerver,
  • postacím,
  • adminisztratív kontakt email címe,
  • Okirat alapján nyilvántartott domain esetén ilyen adat a használó email címe és telefonszáma,
  • Egyfaktoros megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domain esetén ilyen adat a használó telefonszáma.

 

Azokat az eljárásokat, melyek egy domainnel kapcsolatos adatok megváltoztatását eredményezik a nyilvántartásban ezen az oldalon lentebb, és a következő oldalakon ismertetjük részletesen:

 

Alternatív vitarendezés .hu domain nevek esetében

Melyek a domainekkel kapcsolatos alternatív vitarendezési lehetőségek?

A domain ügyekkel kapcsolatos bíróságon kívüli vitarendezési lehetőséget az Alternatív Vitarendező Fórum (AVF) biztosít. Az AVF a Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesülete által erre kijelölt, mind a Nyilvántartótól, mind a regisztrátoroktól elkülönülő szervezet, független szakértő tanácsadóin, illetve döntnökein keresztül nyújtja, akik domain ügyekben is tapasztalt jogászok.

 

Az AVF testületei és az alternatív vitarendezés esetei:

  • A még nem delegált, feltételesen használatba adott domainek delegálásával szemben panaszokkal a Tanácsadó Testülethez (TT) lehet fordulni.
  • Ha a domain igénylő igénylését a Nyilvántartó elutasítja, az igénylő panasszal fordulhat a TT-hez.
  • A TT állásfoglalását lehet kérni, amikor egy megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domain esetében átruházás történik, de az eredeti domain-használó szerint a jóváhagyás az ő akaratán kívül, valamely megerősítő faktorával visszaélve történt.
  • Egy már delegált domain ellen panaszt a Regisztrációs Döntnöknél lehet tenni.
  • A delegált domainek alatt közölt jogsértő tartalom miatt a Nemzeti Hírközlési és Média Hatóság (NMHH) égisze alatt működő Internet Hotline-hoz lehet fordulni, az Internet Hotline fordulhat a Hotline Döntnöki Fórumhoz.

 

A szabályokat és eljárásokat itt részletezzük.

 

Mit tehetek, ha a meghirdetések oldalon olyan domain nevet találtam, ami szerintem sérti a jogos érdekeimet?
A Nyilvántartó ezen az oldalon hirdeti meg az ideiglenes használatba adott domain nevek listáját. Ha Ön úgy gondolja, hogy a domain használata az adott igénylő által sérti az Ön jogos érdekét (pl. Önt illeti meg a névhasználati jog, az Ön márkaneve stb.) akkor a meghirdetéstől számított 8 napon belül egy regisztrátoron keresztül kérheti az Alternatív Vitarendező Fórum keretében működő Tanácsadó Testület eljárását.
Mit tehetek akkor, ha a Nyilvántartó elutasította domain igénylésemet?

Amennyiben a domain igénylő igénylését a Nyilvántartó elutasítja, az igénylő a regisztrátoron keresztül panasszal fordulhat a Tanácsadó Testülethez (TT).

 

Részletek.

 

Mit tehetek akkor, ha a megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domainemet a tudtomon kívül ruházták át?

A Tanácsadó Testület állásfoglalását lehet kérni, amikor egy megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domain esetében átruházás történik, de az eredeti domain-használó szerint a jóváhagyás az ő akaratán kívül, valamely megerősítő faktorával visszaélve történt.

 

Részletes tudnivalók.

 

Mit tehetek akkor, ha egy már delegált (bejegyzett) domain név névhasználati joga engem illet?

Egy már delegált (azaz nem csak ideiglenesen használatba adott) domain ellen panaszt a Regisztrációs Döntnöknél lehet tenni. A Regisztrációs Döntnöknél panaszt az tehet, akinek az adott névhez névhasználati joga fűződik. Ő kérheti a domainnek a domain-használótól való visszavonását, illetve a magára való átruházását is.

 

Részletes tudnivalók az eljárásról itt.

 

Mit tehetek, ha valaki panaszt emelt az általam bejegyezni kívánt domain kapcsán?

Ha valaki domain az ideiglenes használatunkba került, akkor a delegálással szemben ennek meghirdetésétől számított 8 napon belül tehető panasz. Ha panaszt tesz valaki, akkor nyilván úgy gondolja, hogy a mi névhasználatunk sérti az ő jogos érdekeit.

 

Azért is érdemes megfontoltan cselekedni, mert, ha ténylegesen is elindul a  Tanácsadó Testület (TT) eljárása, és veszítünk, akkor annak díját nekünk kell állni. Ez akár 100.000 Ft feletti összeg is lehet. A – regisztrátor függő – összeget a regisztrátorok általában letétbe is kérik helyezni. Emiatt csak akkor érdemes belemenni az eljárásba, ha úgy véljük, hogy a TT nagy eséllyel úgy dönt majd, hogy megtarthatjuk a domaint. Ha 8 napon belül elállunk a domain bejegyzési igényünktől, nem lesz TT eljárás és nincs többlet költség, ha nem, akkor lesz eljárás, melynek a költségét a vesztes fél fizeti.

 

A részletes tudnivalók itt.

 

Mit tegyek akkor, ha egy weboldalon jogsértő tartalmat találtam?

Jogsértő (vagy annak vélt) tartalom esetén fordulhatunk:

  • ahhoz aki a tartalmat közzétette;
  • ahhoz aki a tárhelyet biztosítja a tartalom közzétevőjének;
  • a Nemzeti Hírközlési és Média Hatóság (NMHH) égisze alatt működő Internet Hotline-hoz.

Az Internet Hotline a Nyilvántartótól és a regisztrátoroktól függetlenül hozza meg intézkedéseit, szükség esetén a Hotline Döntnöki Fórumhoz fordul a domain felfüggesztése és zárolása érdekében.

 

Részletes tudnivalók.

 

Egyéb kérdések

Hogyan készítsek egyszerűen teljes bizonyító erejű magánokiratot?
  1. Elektronikus úton a legegyszerűbb és legkényelmesebb megoldás Ügyfélkapuval rendelkezők számára az ún. AVDH szolgáltatás, mellyel másodpercek alatt aláírható digitálisan egy nyilatkozat, és ekkor fizikailag nem is szükséges aláírni a nyilatkozatot. Egyszerűen csak töltsük fel a pdf dokumentumot itt, kövessük az oldal utasításait, és vissza fogjuk kapni az általunk digitálisan aláírt dokumentumot.
  2. Papír alapon egy ilyen iratot úgy a legegyszerűbb készíteni, hogy két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója az okiratot előttük írta alá (az okiraton szerepelnie kell a tanúk neve és lakóhelye).

 

Részletesebb útmutatónk magyarorszag.hu-n található AVDH használatáról itt.

 

További részletek teljes bizonyító erejű magánokirat témában itt.

 

 

Hogyan válhatok regisztrátorrá?

Bármely szervezet jogosulttá válhat regisztrátorként működni, ehhez bizonyos szerződések megkötésére van szükség.

Részletek.

Mit tegyek, ha a regisztrátor valamiért felmondta a domain fenntartási szerződésemet?

Egy regisztrátor többféle okból kezdeményezheti egy domain felmondását, a leggyakoribb a díjfizetés hiánya. Miután a regisztrátor felmondásba helyezte a domaint a nyilvántartásban a domain 45 napig maradhat felmondásban, ezalatt a regisztrátortól függően lehet működőképes még vagy nem.

 

Ezen a 45 napon belül lehet rendezni az esetleges vitákat, vagy félreértéseket a regisztrátorral, vagy regisztrátort kell váltani. Ha ez nem történik meg, 45 nap után a Nyilvántartó a domaint visszavonja és az felkerül a törlés előtti parkolásban várakozó domainek listájára, amikor már bizonyosan nem fog működni.

 

Innen számítva 60 napig a domain használója vagy a jogutóda tudja bármelyik regisztrátornál újraregisztrálni a domaint.

 

Arra az esetre, amikor a domain használó jogerősen megszűnt és törölték a nyilvántartásból, a tudnivalókat ezen az oldalon részletezzük.

 

Ha továbbra sem történik beavatkozás, a domain 60 nap után törlődik, és bárki által regisztrálgatóvá válik.

 

 

 

Mi az a meghirdetés?

A Nyilvántartó kétféle domain listát tesz közzé nyilvánosan, a domain igénylő, illetve használó adatai nélkül:

  1. Az új domain igénylések listáját, és
  2. A törlés előtti parkolásban lévő domainek listáját
1. Az új domain igénylések nyilvános kihirdetése

A Nyilvántartó a feltételes használatba adásuk után ezeken az oldalalakon minden domain igénylést közzé tesz itt. Amennyiben 8 napon belül nem érkezik panasz egy igénylésre, az az igénylő számára delegálásra kerül.

 

2. Törlés előtti parkolásban lévő domainek listája

Törlés előtti parkolásban 60 napig várakoznak a domainek. A lista itt található. Ha ezalatt az idő alatt a domain használója valamelyik regisztrátornál újraregisztráltatja a domaint, akkor az az ő használatába kerül vissza.

 

Részletek

 

Hogyan tudhatom meg, hogy ki egy .hu domain hivatalosan bejegyzett használója?

A legegyszerűbb módja ennek, ha a címoldalunkon a kék mezőben levő keresőt használja. A domain nemcsak közvetlenül a .hu alá bejegyzett név lehet, hanem más, úgynevezett második szintű közdomain alá bejegyzett név is, pl. egycegnev.co.hu. Ezt a jobb oldali “hu” legördülő menüből lehet kiválasztani.

 

A Keresés gombot megnyomva – ha a név már bejegyzett – megjelenik a “A … domain név nem szabad. Kattintson ide a domain nyilvános adatainak megtekintéséhez.” típusú eredmény. Ha odakattint, akkor bejön egy captcha, majd a captcha-t beírva megjelennek a domainnel kapcsolatos nyilvános adatok.

 

Amennyiben a domain használó természetes személy, adatvédelmi okokból csak annyi jelenik meg a használó nevénél, hogy “Természetes személy”.

 

Amennyiben a domain használóval szeretné felvenni a kapcsolatot, kattintson az E-mail küldése a domain használónak és/vagy az E-mail küldése az adminisztratív kapcsolattartónak sorokra. A Nyilvántartó nem tudja garantálni, hogy a címzett válaszol, de még azt sem, hogy a címzett email címe regisztrált-e a rendszerben, vagy, hogy az működőképes.

Hogyan tudom igazolni, hogy én vagyok egy .hu domain hivatalosan bejegyzett domain-használója?

Előfordulhat, hogy egy magánszemélynek valamilyen okból szüksége van arra, hogy igazolja azt, hogy ő a domain hivatalosan bejegyzett domain-használója, pl., mert át szeretné ruházni (eladni) a domain használati jogát.

A GDPR szabályok miatt a domain kereső nem mutatja meg a domain-használó adatait, ha az természetes személy (magánszemély).

 

Ebben az esetben a teendő az, hogy egy (lehetőleg a saját regisztrátor partnerünket, de ez nem kötelező) megkérünk arra, hogy kérjen le számunkra a Nyilvántartótól egy igazolást. Fontos, hogy a nyilvántartásban rögzítve legyen az email címünk, mert erre az email címre fogjuk kapni az igazolást! (Az email címet a saját regisztrátorunkon keresztül tudjuk csak pótolni, illetve frissíteni, lásd az „Egy domain kapcsán történő változások eljárásai”t cikket ezen az oldalon.)

 

A regisztrátor elvégzi a feladatát, aminek az eredménye az lesz, hogy kapunk egy emailt a Nyilvántartótól (a noreply@nic.hu címről), melyben van egy ideiglenes link, mely 72 óráig él. Ez alatt az idő alatt a linken meg tudjuk nézni a Nyilvántartó által nyilvántartott domain-használói adatokat.

Az ideiglenes oldalon az adatok elérhetetlenné válnak ha:

– eltelt 72 óra az email kiküldése óta,

– a domainnel kapcsolatban nyilvántartott adatok az email kiküldése után módosulnak,

– valaki megtekintés után elérhetetlenné tette azokat a “Törlés” gomb megnyomásával.

 

Az oldal a domain használó nyilvántartott adataival a Nyilvántartó weboldalán jelenik meg, így hiteles, a link birtokában bárki megtekintheti.

 

Mi az a domain zár avagy a registry lock szolgáltatás?

A domain zár, szakmai nevén registry lock, szerepe az, hogy védjen a domainekkel kapcsolatos, akár véletlen, akár  szándékos, a domain használó által nem kívánt változtatásoktól. A domain zár megakadályozza a nyilvántartásban szereplő domain használó adatainak, valamint a DNS beállításainak nem kívánt megváltoztatását azzal, hogy a megszokottól eltérő, külön engedélyező eljárást tesz kötelezővé a változtatásokhoz.

 

A zárral ellátott domainekhez tartozik legalább egy, de legfeljebb öt engedélyező. Bármelyik engedélyező jóváhagyhatja a módosításokat, és a módosítások csak akkor lépnek érvénybe, ha valamelyik engedélyező jóváhagyta azokat.

 

További részletek a szolgáltatás igénybevételéről, működéséről itt találhatók.

 

Mit jelent a DNS és a DNSSEC?
Mi az a DNS?

Az interneten található számítógépeket és ezáltal például a rajtuk levő tartalmakat elsődlegesen számok, az ún. IP címek azonosítják. Ugyanakkor pl. a 193.41.47.33 címet bajos lenne megjegyezni, az iszt.hu-t sokkal könnyebb. A DNS (a Domain Name System rövidítése) eredeti, elsődleges feladata pontosan ezeknek a számoknak és neveknek az összerendelése. A nevek és az IP címek összerendelésén túl azonban a DNS sokkal több információt rejt. A DNS minden internetes tevékenység – levelezés, böngészés, torrentezés vagy internetes telefonálás – működéséhez szükséges.

Mindez azért veszélyforrás, mert internetes kalózok pl. eltéríthetnek, meghamisíthatnak adatforgalmat, ezáltal tartalmat, megtéveszthetnek internet használókat és sok egyéb gazságot művelhetnek.

Mi az a DNSSEC?

A fent leírt veszélyekkel szemben a DNSSEC segítségével az internetes szolgáltatók védekezhetnek minden DNS elleni támadás, üzenet hamisítás ellen. A DNSSEC fő ötlete, hogy a DNS válaszokat digitális aláírással látja el. Ilyen módon az üzenetek hitelességét (authenticity) és sértetlenségét (integrity) garantálja.

Ez garantálja pl. azt, hogy egy internet használó ténylegesen azzal a weboldalt látogassa meg és azzal kommunikáljon, amelyikkel szeretett volna.

 

További információk ezen az oldalon.

 

Ha mélységében érdekli a téma, kollégánk részletes írását DNSSEC témában az alapoktól a haladóig itt találja: DNSSEC – elv és konfiguráció

 

Mi az az IPv4 és IPv6?

Ahogy az előző bejegyzésben és ebben a cikkben is írtuk, az interneten a számítógépek  egymást valójában ún. IP címek alapján találják meg, miközben az internetezők a számítógépükbe nem számokat írnak be címként, hanem neveket. A fordítást a háttérben az ún. név szerverek végzik.

A szokásos címzési rendszer, az ún. IPv4 ami összesen „mindössze” 4,3 milliárd címmel rendelkezik. Mivel az internetre kötött eszközök és használók száma drasztikusan nő, ez a fajta IP cím már fogytán van. A megoldást az IPv6 jelenti, mely szinte végtelen (kb. 1038) címet képes biztosítani.

 

Jellemzően a regisztrátorok biztosítják a domainekhez azokat a név szervereket, melyek a névfeloldást végzik, azaz, az emberek számára érthető web címeket IP címzésre fordítják. Alapeseteben minden név szerver IPv4 alapú név feloldást végez, e nélkül nem nagyon működne semmi.

 

A nagy kérdés, hogy szeretnénk-e, hogy IPv6-os címzéssel is elérhető legyen a szerverünk? Ha igen, akkor olyan szolgáltatót kell találnunk, amelyiknek a név szerverei lehetővé teszik ezt.

Egy kicsit részletesebb cikkünk a témában itt található.