A sealedair.hu és europark.hu domain nevek kapcsán bejelentett igények

Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete

A Tanácsadó Testület 20/2000. (VIII. 23.)
Állásfoglalása

A sealedair.hu és europark.hu domain nevek
kapcsán bejelentett igények

tárgyában

A Tanácsadó Testület elõtt 304/2000. ügyszámon
iktatott, a sealedair.hu domain névre vonatkozó, és a 314/2000.
ügyszámon iktatott, az europark.hu domain nevekre vonatkozó
állásfoglalás kéréseket a Tanácsadó Testület megvizsgálta, a Szervezeti
és Eljárási Szabályzat szerinti rendben megtárgyalta, majd 2000.
augusztus 23.-i ülésén 4 tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási
rendben, a jelen lévõ tagok egységes ‘igen’ szavazatával, különvélemény
csatolásának igénye nélkül elfogadta a Testület
többségi véleményét kifejezõ jelen eseti Állásfoglalást.

a.) A Sealed Air Magyarország Kft. az igényelt
domain név vonatkozásában prioritásos igénylõnek minõsül.

b.) Amennyiben – jelenleg – nincsen a Nyilvántartó
elõtt olyan igénylés, mely az igénylõ számára erõsebb elsõbbségi jogokat
biztosítana, úgy a TT az Europark Kispest Kft. részére az europark.hu
domain nevet használatba adhatónak tartja.

Indokolás:

1. A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat 13.3
pontja szerint ‘Prioritással rendelkezõ igények esetén a választott
domain névnek és a 13.1 pont szerinti dokumentumon szereplõ elnevezésnek
(ékezetek nélkül) betû szerint egyeznie kell. Több szóból álló nevek
egybeírva, vagy kötõjellel igényelhetõk. A szervezeti formára, szakmai
ágra vonatkozó szavak, jelölések elhagyhatók.’ Az igények kapcsán
felmerülõ értelmezési kérdés a TT álláspontja szerint az, hogy a
szervezeti formára, szakmai ágra vonatkozó szavak, jelölések kitétel
miként értelmezendõ: az Igénylõ nevében szereplõ egyes, nem a
tevékenységi formához megkülönböztetõ szóelemek (különösen országnévre,
földrajzi régióra, tájegységre, településre, település közigazgatási
egységének megnevezésére utalók) mikor hagyhatók el.

A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a
kérdés megválaszolásához a polgári jog névviselési szabályait kell
elsõdlegesen figyelembe venni. A jogi személy nevének a Ptk. 77. § (3)
bekezdése értelmében különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba
vett jogi személyeknek nevétõl, amelyek hasonló mûködési körben és
azonos területen tevékenykednek. A domain delegációs és regisztrációs
jogviszony célja, hogy – meghatározott feltételek mellett – az Igénylõ
számára egy, az Interneten az Igénylõ egyedi azonosítására szolgáló
betûsor (megnevezés) névhasználati jogát az Igénylõ számára a .hu
közdomain, illetõleg a második szintû, a magyar internetes szereplõk
webes azonosítására alkalmas közdomainek alatt lehetõvé tegye. A domain
regisztrációs és delegációs jogviszonyban névazonosság esete mûszaki
okoknál fogva kizárt: egy domain név csak egy, meghatározott
használó azonosítására alkalmas. A névválasztással kapcsolatos technikai
követelményeket a Szabályzat I. fejezet 3. Pontja tartalmazza. Az
ugyanazon névre jogszerûen igényt tartók jogainak ütközésébõl adódó
kollíziós problémát a Szabályzat – összhangban a domain nevekre
vonatkozó nemzetközi szabályozással – az idõbeni elsõbbség elvének
elismerésével oldja fel: a név annak a jogosultnak kerül (a Szabályzat
feltételeinek való megfelelõség esetén) használatba adására, aki
igénylését korábban nyújtotta be.

Lényeges kérdés tehát, hogy ha az Igénylõ a
Szabályzat 13.3 pontja utolsó mondatában biztosított lehetõséggel élve
az egyébként a 13.1 a)-b) pontjaiban meghatározott módon, valamely
konstitutív aktussal elismert (nyilvántartásba vett) megnevezésébõl
(melynek megválasztása során a Ptk. 77. § /3/ bekezdésében foglalt
korlátokra figyelemmel kell lennie) egyes elemeket elhagy, s az így
elõállt (egyszerûsített) név használatának igénye a domain delegáció és
regisztráció vonatkozásában) jogszerû névazonosságnak minõsül-e (azaz az
elsõbbségi elv érvényesül), vagy az Igénylõ, akinek neve az igényelt
domain névvel (elhagyások nélkül) a 13.3 pont elsõ mondata szerint
egyezik ‘többlet prioritásos’ jogokkal rendelkezik-e. A Tanácsadó
Testület álláspontja szerint e kérdésre egyedileg, az eset minden
körülményére tekintettel kell választ találni, ám egyes, az egyedi
döntés meghozatalát segítõ elvek – hatályos jogunk
rendelkezéseinek fényében – feltárhatók, kimutathatók.

A névkizárólagosság elvének – mely
meghatározott, azonos területen, hasonló mûködésû nyilvántartásba vett
jogi személyekre vonatkozik – érvényesülnie kell. A ‘hasonló mûködési
kör’ kifejezés a jogi személy tevékenységét jelzi, az ‘azonos terület’
pedig a földrajzi mûködési helyet. A domain jogviszonyok körében e
fogalmak a hétköznapi életben megszokottól eltérõ tartalommal töltõdnek
fel. Az Internetre lépett szereplõ ‘mûködési körévé és helyévé’ a
számítógépes világháló válik: bár – fizikai értelemben véve –
tevékenysége továbbra is egy földrajzi helyhez (székhely stb.) köthetõ,
miközben a ‘földrajzi mûködési hely’ a virtuális világban a .hu nemzeti
szintû fõdomain alatti mûködési lehetõséget jelenti. A világhálón
keresztül bárki elérheti, kapcsolatba léphet vele, szolgáltatásait bárki
számára felkínálhatja, azokat bárki igénybe veheti. Azonosítására domain
neve szolgál, melybõl azonban – épp a mûködési körre vonatkozó
specifikus elemeket – ésszerûségi, gyakorlati okokból a Szabályzat
elhagyni engedi.

A cégjogi szabályok a cégnév vonatkozásában
pontos elõírásokat tartalmaznak (1997. évi CXLIV. tv. 15. §). A cégnév
három elembõl áll: vezérszó /üzletjelzõ, védjegy/, a tevékenység
megjelölése és a cégforma megjelölése. A Szabályzat az utóbbi kettõ
elhagyását mint lehetõséget nevesíti: lényegében arra kíván
lehetõséget biztosítani, hogy a domain névkénti elnevezés vezérszóhoz (a
cég sajátos megjelölésére szolgáló név, szó, szóösszetétel, betûszó,
fatázianév stb.) közelítsen. A vezérszó maga is több elembõl állhat:
valamely név, szó mellett további, az azonos cégnevet jogszerûen
használó, de más földrajzi területen (esetleg más országban) mûködõ
cégektõl való megkülönböztetését lehetõvé teszi. Amennyiben a vezérszó
domain névkénti regisztrációja a .hu fõdomain vagy a második szintû
magyar közdomainek alá már jogszerûen megtörtént, a vezérszó
megkülönböztetõ elemeinek elhagyása, vagy a tevékenységre, cégformára
való utalás elhagyása csak annyiban lehetséges, amennyiben a
névazonosság kizárható.

Elsõdlegesen a külföldi (multinacionális)
vállalatok magyarországi leányvállalatai vonatkozásában szokás a
vezérszó és a Hungary, Hungária, Magyarország stb. vezérszóelemek
alkalmazása. E szóelemek funkciója, hogy a vállalkozás cégneve az
anyavállalat, vagy a más országokban mûködõ egyéb leányvállalatok
nevétõl megkülönböztethetõ legyen. A vezérszó valamely földrajzi
megjelölésre utaló elemét abban az esetben lehet elhagyni, ha a vezérszó
maradványa önmagában is egyértelmûen alkalmas arra, hogy a céget,
vállalkozást más, Magyarországon mûködõ cégektõl, vállalkozásoktól
megkülönböztesse. A Tanácsadó Testület e körben úgy foglal állást, hogy
a magyarországi tevékenységre földrajzi név formájában való,
megkülönböztetõ jellegû utalás a szervezeti formára vonatkozó utalásnak
tekintendõ: nem a cég cégjogi értelemben vett szervezeti formáját jelöli
ugyan (Bt., Kft., Rt. stb.), hanem cégek egymás közötti
kapcsolatrendszerében (szervezeti rendszerben elfoglalt helyére) egy
adott vállalkozás különleges, Magyarország területén való mûködési
jellegére utal.

A Magyarországon belüli földrajzi
tájegységre, helyiségnévre való utalás a 4.6 pont alá esõ körben
hagyható el problémamentesen, azaz akkor, ha a vállalkozás vezérszavában
mint általános megkülönböztetõ elem szerepel. Amennyiben a vezérszó elem
elhagyásával a cégnév más (akár ugyanazon cégcsoporthoz tartozó,
Magyarországon bejegyzett) más vállalkozások cégnevével összetéveszthetõ
lenne, a földrajzi tájegységre, helyiségnévre való utalás nem hagyható
el.

A cégnév egyes elemeinek elhagyása azonban
általános (cégjogi) és különös (védjegyjogi) szabályokba nem ütközhet. A
legáltalánosabban érvényesülõ szabály a cégkülönbözõség
tiszteletben tartása. A különbözõség azt jelenti, hogy a cégnevek
közötti eltérésnek olyannak kell lennie, amely közönséges figyelem
mellett kizárja az összetévesztés lehetõségét. A cégnévben alkalmazott
megkülönböztetõ jelzõk funkciója éppen az, hogy a más cégekkel való
összetéveszthetõséget (vezérszóelemmel, a mûködési körre való utalással
stb.) kizárja. A Tanácsadó Testület a domain név igénylések kapcsán
tapasztalta azt az igénylõi törekvést, hogy egyes cégeket az alapítók
kifejezetten olyan szándékkal hoztak létre, hogy a cégnév valamely
megkülönböztetõ elemének elhagyásával elõ állt vezérszó domainkénti
bejegyzését kérjék, ugyanakkor az így elõ állt névmaradvány valamely,
már a piacon tevékenykedõ, ismert vállalkozás megnevezésével lett
azonos. Ebben az esetben nem beszélhetünk jogszerû névazonosságról, túl
ezen, a joggyakorlás ezen módja ütközik a polgári jogban alapelvi
szinten megfogalmazott jóhiszemû és tisztességes joggyakorlás
követelményével is.

Amennyiben a vezérszó olyan szóelemet
tartalmaz, mely más jogosultak vonatkozásában, meghatározott körben, a
védjegyjog szabályai szerint védjegyoltalmat élvez, a cégnév egyes
elemei csak annyiban hagyhatók el, amennyiben az elhagyások utáni
maradványszó nem ütközik más magyarországi védjegyoltalmába. Ebben az
esetben ugyanis a megnevezés megtévesztõ és jogellenes lehet.

10.

Mindezeket figyelembe véve a Regisztrátor,
illetve a Nyilvántartó a polgári jog szerinti mérlegelési jogkörébe
tartozik, hogy az adott, egyedi igénylés vonatkozásában mely, a
cégnévben szereplõ, a cég egyediesítésére vonatkozó elemeket tart
elhagyhatónak. Amennyiben valamely, a megnevezésben szereplõ elem
elhagyásával az igényelt domain név a Regisztrátor és/vagy a
Nyilvántartó által felismert módon megtévesztõvé vagy jogellenessé
válna, a Szabályzat (különösen annak 5.6 pontja) szerint kell eljárnia,
ide értve azt a lehetõségét is, hogy konkrét jogi állásfoglalás kérése
végett a Tanácsadó Testülethez fordulhat.

11.

A SEALED AIR Magyarország Kft prioritásra
hivatkozva igényelte a sealedair.hu megnevezést. A regisztrátor az
igényt visszautasította, mert véleménye szerint a ‘Magyarország’ szó a
cégnévbõl nem hagyható el.A cégnevek az úgynevezett vezérszóból és az
általában a fõtevékenységére utaló cég elzõbõl, valamint a szervezeti
forma megjelölésébõl állnak. A TT úgy véli, hogy a cégnévre alapozott
prioritási igény elbírálásakor a cégnevek vonatkozásában a cég
vezérszava semmiképpen sem hagyható el a domain névbõl, ugyanakkor a
cégjelzõ a regisztrációs szabályzat alapján elhagyható. Jelen esetben
vezérszóként fölfogható a Sealed Air megnevezés, a Magyarország szó
pedig olyan cégjelzõként értelmezhetõ, amely a cég földrajzi
környezetére utal.

Ez alapján a Sealed Air Magyarország Kft-t, a
sealedair.hu domain név vonatkozásában prioritás illeti.

12.

A Regisztrátor (Matávnet) az Europark
Kispest Üzemeltetési Kft. prioritásosan beadott igényét terjesztette
állásfoglalás kérés végett a TT elé. A csatolt iratokból ugyan
megállapítható a cég kétségtelen (jelen Állásfoglalás hatálya alá
tartozó körben fennálló) névhasználati jogosultsága, mely az igénylés
vonatkozásában prioritásos jogokat keletkeztet. Ugyanakkor a TT nem
rendelkezik olyan dokumentumokkal, melyek a névre vonatkozó más
igénylések esetleges más – védjegyoltalomhoz fûzõdõ – jellegû elsõbbségi
jogra alapozottságát támasztanák alá. Meggyõzõdött azonban arról, hogy
az ‘EUROPARK’ kifejezés több, Magyarországon bejegyzett ténylegesen
mûködõ és felszámolás alatt álló gazdasági társaság nevében szerepel.
Amennyiben – jelenleg – nincsen a Nyilvántartó elõtt olyan igénylés,
mely az igénylõ számára erõsebb elsõbbségi jogokat biztosítana, úgy a TT
az Europark Kispest Kft. részére az europark.hu domain nevet használatba
adhatónak tartja.

Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület
egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt
csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán
(

www.nic.hu/tt) teljes
terjedelmében közzétételre kerül.

Budapest, 2000. augusztus 23.

A Tanácsadó Testület nevében:

Dr. Verebics János

Elnök

Sk.

Dombi Gábor

Titkár

Sk.