Eseti állásfoglalások

A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat egyes rendelkezéseinek értelmezése

Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete

A Tanácsadó Testület 39/2000. (X. 18.)
Állásfoglalása

A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat egyes
rendelkezéseinek értelmezése

tárgyában

A Nyilvántartó jogi képviselõje által a TT elé
egyedileg utalt állásfoglalás kérést a Tanácsadó Testület
megvizsgálta, a Szervezeti és Eljárási Szabályzat szerinti rendben
megtárgyalta, majd 2000. október 18.-i ülésén 5 tag jelenlétében, az
SZESZ szerinti szavazási rendben, a jelen lévõ tagok egységes ‘igen’
szavazatával, különvélemény csatolásának igénye nélkül
elfogadta a Testület többségi véleményét kifejezõ
jelen Állásfoglalást.

A Tanácsadó Testület a Magyar Animációs
Filmstúdió által elõterjesztett érdemi észrevételekkel egyet ért, s arra
az álláspontra helyezkedik, hogy amennyiben az Igénylõ a Szabályzat
szerint eljárva – felhívásra vagy önkéntesen – a valamely jogi akadály
miatt számára nem regisztrálható domain név helyett másik nevet választ,
vagy már regisztrált domain névrõl a Szabályzat szerint eljárva önként
lemond, az újonnan választott domain név regisztrációjával felmerült
többlet díjfizetésre – miután szerzõdésszerûen járt el – nem
kötelezhetõ. Amennyiben a már regisztrált névrõl való lemondás a
jogaiban sértett harmadik személy felhívása alapján történik, –
tekintettel arra, hogy az Igénylõ a névválasztás és a névhasználat
jogszerûségéért szavatol – ez az elv nem alkalmazható.

Indokolás:

 

A Magyar Animációs Filmstúdió (Igénylõ)
állásfoglalást kérõ levelét az ISZT jogi képviseletét ellátó ügyvédi
iroda utalta a Tanácsadó Testület elé. Igénylõ több domain név
vonatkozásában is igénylést nyújtott be. A domain nevek Igénylõ részére
delegálásra, regisztrálására kerültek. Tekintettel arra, hogy Igénylõ
úgy ítélte meg, hogy a választott nevek egy része (szám szerint 8 )
Igénylõ álláspontja szerint mások fennálló jogait sérthette, e nevekrõl
– eleget téve az Igénylõlap aláírásával vállalt kötelezettségének –
lemondott, és helyettük új neveket választott. E domain neveket részére
regisztrátora (Interware Kft.) bejegyezte, aktiválta, majd az ezzel
kapcsolatos költségeket Igénylõ felé kiszámlázta. Igénylõ álláspontja
szerint – miután õ a Szabályzatban elõírt kötelezettségének önként tett
eleget, valamely név helyett választott új domain nevet – a lemondás
nyomán választott nevekre beadott igénylés új igénylésnek nem minõsül, a
regisztrációs költségek megfizetésére nem kötelezhetõ.

Az ISZT jogi képviseletét ellátó ügyvédi iroda
álláspontja szerint a másik domain név igénylése csak lehetõség,
kötelezettséget nem jelent, s nem is jelenthet, mert a szerzõdésnek nem
célja többlet kötelezettség elõírása. Tekintettel arra, hogy a
regisztrációs díj a regisztrációval kapcsolatos ügyintézés ellenértéke,
ezért annak elengedése más domain-név igénylése esetében sem
indokolt.

A Tanácsadó Testület elõször azt vizsgálta, hogy az
adott kérdésben döntési felhatalmazottsággal rendelkezik-e. Úgy ítélte
meg, hogy az egyedi esetben felvetett jogi probléma Delegációs és
Regisztrációs Szabályzat 10.4 pontja szerint névválaszthatósággal
kapcsolatos vitának, s nem a 10.5 pont szerinti, a megkötött
szolgáltatói szerzõdés hatályával kapcsolatos vitás kérdésnek minõsül. A
felek között létre jött szolgáltatói szerzõdés joghatályát sem Igénylõ,
sem a Nyilvántartó nem vitatta, a kérdés arra irányult, hogy – adott
körülmények között – a lemondás és az új név választása a felek között
eredetileg megkötött szolgáltatói szerzõdés értelmében keletkeztethet-e
újabb díjfizetési kötelezettséget.

A domain delegációs és regisztrációs jogviszony három
szereplõje az Igénylõ, a Regisztrátor és a Nyilvántartó. Az egyedi
regisztrációs igények benyújtására minden esetben valamely regisztrátor
szervezetnél történik, az Igénylõ és a Regisztrátor között megkötött
polgári jogi szerzõdés alapján. Ennek az egyedi szerzõdésnek azonban
részét képezik azok az általános szerzõdési feltételek, melyeket
Delegációs és Regisztrációs Szabályzat néven kerültek közzé tételre.

A Szabályzat 10.3.a pontja kimondja, hogy az Igénylõ
a domain delegálását saját kockázatára igényli, s Igénylõ az igénylõlap
benyújtásával tudomásul veszi, hogy sem a Nyilvántartót, sem a
Regisztrátort nem terheli felelõsség sem a domain delegálásából, sem
annak elutasításából, felmondásából, felfüggesztésébõl vagy
visszavonásából esetlegesen keletkezõ közvetlen vagy közvetett károkért.
A Szabályzat 10.3.d pontja szerint az Igénylõ egyidejûleg szavatol
azért, hogy a domain név megválasztása területén a lehetõ legnagyobb
gondossággal járt el, és szavatolja, hogy az általa választott domain
név, illetve annak használata más személy vagy szervezet jogait
(például: névkizárólagossághoz fûzõdõ jogát, kegyeleti jogát, szerzõi
jogát stb.) nem sérti. Ha azonban ilyen jogsértésrõl tudomást szerez, a
névrõl önként lemond, illetve másik nevet választ.

A Tanácsadó Testület szerint annak eldöntése, hogy
valamely névrõl való lemondás az Igénylõ kizárólagos kockázati körébe
utalt módon az ezzel kapcsolatosan felmerült költségek (ide értve
valamely másik domain név regisztrálásának költségeit is) részérõl
történõ viselésével jár-e együtt, vagy a valamely név helyett választott
újabb névvel kapcsolatban felmerült regisztrátori szolgáltatásokért
újabb díj nem számolható fel, mindig az egyedi eset körülményeitõl függ.

A feleket a polgári jogi (szerzõdéses) jogviszonyban
együttmûködési kötelezettség terheli. Amennyiben Igénylõ – a
Szabályzatban vállalt kötelezettségeinek eleget téve – a tõle elvárható,
lehetõ legnagyobb magas fokú gondossággal eljárva (10.3.d) úgy látja,
hogy a választott, de részére még nem delegált, vagy delegálásra került
domain név használata mások jogait sértheti, de a jogaiban sértett
harmadik személy még nem élt felszólalással, vagy a Regisztrátor vagy a
Nyilvántartó a névigénylést annak a Szabályzat 5.6 pontjába ütközõ volta
miatt nem utasította vissza, s az Igénylõ így mond le a domain névrõl,
Igénylõ a jóhiszemûség és a tisztesség polgári jogi követelménye
szerinti módon jár el, magatartása felróhatónak nem minõsíthetõ.

Amennyiben az igénylés visszautasítása a választott
név jelentéstartalmára nézve és/vagy használatára nézve gyaníthatóan
jogellenes, megbotránkoztatást, félelmet keltõ vagy megtévesztõ (5.6), s
ezért az igénylés teljesítését a Regisztrátor megtagadja, vagy jogaiban
sértett harmadik személy felszólalása nyomán derül ki, hogy
megválasztása és/vagy használata a Szabályzatba ütközik, s az igénylõnek
e miatt kell másik nevet választania (5.4), ez – a TT álláspontja
szerint – már a kizárólagos igénylõi kockázati körbe tartozik.

Amennyiben az Igénylõ magatartása felróhatónak
minõsül, a polgári jog általános szabályai szerint sem kérheti, hogy a
valamely domain név helyett választott másik domain név adminisztrációs
költségei alól mentesüljön: a Ptk. 4. § (4) bekezdése értelmében ugyanis
saját felróható magatartására elõnyök szerzése végett senki nem
hivatkozhat.

A Tanácsadó Testület a Szabályzat 9.1 pontjának
elõírását (a Regisztrátor feljogosítottságát arra, hogy adminisztrációs
tevékenysége fedezésére az Igénylõktõl egyszeri regisztrációs díjat, és
a fenntartásért rendszeres fenntartási díjat szedhet) a fentebb
kifejtettek fényében értelmezi.

Úgy találja, hogy abban az esetben, ha a jóhiszemûen
és tisztességen eljáró Igénylõ már regisztrált domain névrõl mond le, az
e helyett választott domain névvel kapcsolatos adminisztrációs költségei
fedezésére a Regisztrátor nem szedhet be újabb díjat, az új név
regisztrációja és delegációja, egyben a régi visszavonása az eredeti
névválasztással kapcsolatos jogviszony folyamatosságához tartozik, azt
nem töri meg. Túl ezen, a felszabadult domain név mások részére nyomban
igényelhetõvé, regisztrálhatóvá és delegálhatóvá válik, melyre – újabb,
önálló jogviszony keretében – a Szabályzat általános rendelkezései
(tehát a 9.1 pont szerinti költségek és díjak megfizetése is)
vonatkoznak. Annak veszélyét, hogy a – nyomós indokkal, más, harmadik
személy jogos érdekének tiszteletben tartásával történõ -lemondás után a
felszabadult nevet késõbb senki nem kívánja regisztráltatni, üzleti
kockázata körében a Regisztrátornak kell viselnie.

Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület
egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt
csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán
(

www.nic.hu/tt) teljes
terjedelmében közzétételre kerül.

Budapest, 2000. október 18.

A Tanácsadó Testület nevében:

 

Dr. Verebics János

Elnök
Sk.

Dombi Gábor

Titkár
Sk.