Elvi állásfoglalások

Egyes vulgárisnak, durvának, trágárnak minõsülõ szavak domain névként való használatba adhatóságának megítélése

Internet Szolgáltatók Tanácsa

Tanácsadó Testülete

Budapest, Victor Hugo u. 18-22.

 

 

A Tanácsadó Testület 1/2004. (X. 18.) Elvi Állásfoglalása

Egyes vulgárisnak, durvának, trágárnak minõsülõ szavak domain

névként való használatba adhatóságának megítélése

tárgyában

 

 

1. Felvezetõ

 

A nyilvántartó 2004. július 31.-én kelt levelében – a 2. pontban jelzett konkrét kérdések feltételével – egyes vulgárisnak, durvának, trágárnak minõsülõ szavak domain névként való használatba adhatóságának megítélése tárgyában elvi állásfoglalást kért a Tanácsadó Testülettõl. A Tanácsadó Testület a feltett kérdéseket megvitatta, majd 2004. október 18-i ülésén 6 tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, 6 igen szavazattal, különvélemény csatolásának igénye nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejezõ jelen Elvi Állásfoglalást.

 

2. A Testülethez intézett kérdés

 

Egyes vulgárisnak, durvának, trágárnak minõsülõ szavak, kifejezések az utóbbi idõben egyre inkább szerves részét kezdik képezni a hétköznapi nyelvhasználatnak. A médiában, közéletben egyre megszokottabb az ilyen kifejezések használata, s a társadalom mintha nagyobb toleranciát mutatna ezekkel kapcsolatban, mint régebben. Mai megítélés szerint – arra is tekintettel, hogy az EU legtöbb tagállamában az ilyen kifejezések domain névkénti használata megengedett – az ilyen kifejezések gyaníthatóan megbotránkoztatónak, s így a regisztrációs szabályzat szerinti tilalomba ütközõnek minõsülhetnek-e?

 

3. A Testület Állásfoglalása a feltett kérdésekkel kapcsolatosan:

 

3.1 A domainregisztráció szerzõdési rendszerének célja, hogy díjfizetés ellenében valamely kifejezés domain névkénti használatára az igénybevevõ számára lehetõséget biztosítson: e névhasználat azonban mások – jogszabály által is oltalmazott – érdekeit (jogi akadály) illetõleg a társadalmi közmegegyezés által elfogadott értékeket (etikai akadály) nem sértheti. Ha a szóhasználat összefüggésében jogi értelemben véve kizáró ok merül fel, a regisztráció folytatását meg kell tagadni, ha nem, meg kell vizsgálni a megbotránkoztatás tilalmával való ütközés esetleges kérdéseit is.

 

3.2 Az, hogy egy adott idõszakban milyen kifejezések használata minõsülhet megbotránkoztatónak, a – folyamatosan változó és jogilag nehezen megragadható – társadalmi közmegegyezés kérdése, a kifejezés megbotránkoztatást keltõ voltát mindig az adott név használatának összefüggésében lehet csak megítélni, erre nézve általános zsinórmérték meghúzására lehetõség nincs.

 

3.3 A TT – korábbi állásfoglalásaira is támaszkodva, valamint az EU tagállamainak domainregisztrációs gyakorlatát is figyelembe véve – az alábbi néhány alapvetõ elv lefektetésével tudja és kívánja az egyedi ügyekben való regisztrátori állásfoglalást megkönnyíteni:

3.3.1 A faji, vallási, felekezeti hovatartozásra gúnyos vagy felháborító módon utaló kifejezések megbotránkoztatásra alkalmasnak minõsülnek, így az ilyen nevek regisztrációja a Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.2 pontja szerinti tilalomba ütközik.

3.3.2 A nemiségre, szexualitásra utaló szavak önmagukban megbotránkoztatónak vagy vulgárisnak nem minõsülnek, a kontextustól (összetett szó esetében a szóösszetétel révén képzett szó jelentéstartalmától) függ, hogy alkalmasak-e megbotránkoztatásra.

3.3.3 A prostítúcióra, annak egyes megjelenési formáira közvetlenül vonatkozó kifejezések önmagukban megbotránkoztatónak nem minõsülnek. Amennyiben azonban már a regisztráció szakaszában vélelmezhetõ, hogy a domain név használata a szexuális szolgáltatásokra, áruk forgalmazására, az azokkal kapcsolatos reklámtevékenységre vonatkozó jogszabályi korlátozás vagy tiltás hatálya alá esik, illetõleg más, jogszabály által tiltott tevékenységet segítene elõ, a regisztrációs kérelem nem teljesíthetõ.

3.3.4 A hétköznapi, beszélt köznyelvben – mint azt az állásfoglaláskérés is megállapítja – a trágár kifejezések, illetve azok variációinak használata egyre szélesebb körben terjedt el: ebben az esetben az adott kifejezés konkrét jelentéstartalmát és elterjedtségét egyedileg kell megítélni, figyelembe véve, hogy valamely trágár, obszcén stb. kifejezés vulgárissá (közönségessé) éppen széles körû elterjedtsége, a társadalmi közmegegyezés általi elfogadása, a beszélt – s egyre gyakran a sajtó- és irodalmi nyelvbe való – befogadása révén válik.

 

 

4. Az Állásfoglalás indokolása

 

4.1 A hatályos Domainregisztrációs Szabályzat (fenntartva a domain nevek a .hu nemzeti fõdomain alá történõ liberalizált regisztrációjának rendjét meghatározó, korábbi általános szerzõdési feltételek hasonló kikötését) úgy rendelkezik, hogy nem választható és használható olyan domain név, amely jelentéstartalmára nézve és/vagy használatára nézve gyaníthatóan jogellenes, megbotránkoztatást, félelmet keltõ vagy megtévesztõ (2.2.2). A Tanácsadó Testület több egyedi ügyben állást foglalt egyes, elsõsorban szexuális vagy kifejezetten vulgárisnak minõsülõ, s így jelentéstartalmuk  miatt megbotránkoztatás kiváltására alkalmas kifejezések domain névkénti választhatósága tárgyában. A TT A buzi.hu domainnév delegálhatóságának tárgyában 8/2000. (VI. 21.) Állásfoglalása a kifejezés a Magyar Értelmezõ Kéziszótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992) nyelvészeti stílusminõsítése („durva”) alapján találta úgy, hogy a „buzi” szó – melynek jelentése „homoszexuális”, az etimológiai tájékoztató szerint az az ugyanilyen jelentésû „buzeráns” szó rövidült alakja – a szóból képzett domain használata megbotránkozást keltõ lenne, ezért az igénylést nem tartotta teljesíthetõnek. A TT A gyaníthatóan megtévesztõ vagy jogellenes névigénylések elutasíthatósága tárgyában született 8/2000. (VIII. 9.) Elvi Állásfoglalásában a luxuskurva.hu domain név delegációja és regisztrálhatósága kapcsán arra az álláspontra helyezkedett, hogy a név megbotránkoztatás keltésére alkalmas, s így nem regisztrálható (3.1). Ugyanakkor a TT azt is leszögezte, hogy – elismerve a névválasztás a jogszerûségi és szerzõdési korlátok közötti gyakorlásának szabadságát – nem tartja kívánatos jelenségnek a vulgáris értelmû szavak domain névkénti használatának terjedését. Az egyes egyedi igénylések kapcsán a TT – az egyes igénylések egyedi vizsgálatának szükségességét hangsúlyozva – azonban azt is megállapította, hogy ha a jogellenesség, a megbotránkoztatást, félelmet keltés vagy a megtévesztés gyaníthatóvá válik, a regisztrátoroknak ezzel automatikusan még nem keletkezik joguk a szerzõdéskötés visszautasítására (elõfordulhat ugyanis, hogy a domain névkénti névhasználati jogot valamely mögöttes jogviszony alapján az Igénylõ megszerezte, erre azonban az Igénylésben, vagy mellékleteiben nem hivatkozott). A TT A forropunci.hu és punci.hu domain nevek regisztrációjával kapcsolatos állásfoglalás kérés tárgyában született 63/2000. (XI. 29.) Állásfoglalása – a durvának, trágárnak minõsülõ kifejezésektõl mintegy elhatárolva a kérdéses jelentéstartalmú szavakat – elvi éllel állapította meg, hogy a nemiségre, nõi szexualitásra utaló szavak a magyar köznyelvben széles körben elfogadottak, önmagukban megbotránkoztatónak vagy vulgárisnak nem minõsülnek.

 

4.2 Annak eldöntésekor, hogy valamely idõszakban mely szavak, kifejezések minõsülhetnek trágárnak, vulgárisnak, s válhatnak alkalmassá a társadalomban vagy egyes társadalmi csoportokban megbotránkoztatás kiváltására, alapvetõen erkölcsi kérdéseket vet fel, s a TT álláspontja szerint nem jogi kérdések vizsgálatát kívánja meg. Ám ha a jog – akár jogszabály, akár, mint jelen esetben polgári jogi, általános szerzõdési feltételek formájában – a társadalom számára fontosnak minõsülõ erkölcsi értékek érvényesülésére érdekében tilalmakat állít fel, nem kerülheti meg a mögöttes társadalmi érdek vizsgálatát, értékelését. A domainregisztráció magyarországi keretfeltételeit nem közvetlenül érvényesülõ jogszabályok, hanem – a polgári jog szabályainak alávetett kötelmi jogviszony keretében – általános szerzõdési feltételek határozzák meg: az erkölcsiség értékelésére tehát a kötelmi jogviszony konkrét összefüggésében kell, hogy sor kerüljön. A bírói gyakorlat értelmében valamely szerzõdés vagy jogügylet tartalmánál, illetõleg joghatásánál fogva, vagy a felek által elérni kívánt közös cél miatt nyilvánulhat a jóerkölcsbe ütközõ (Ptk. 200. § /2/ bek.) szerzõdésnek: ha sem a jogügylet, sem a szolgáltatás, sem a felek által közösen elérni kívánt cél nem tiltott, a szerzõdés jóerkölcsbe sem ütközik (BH 2001/10. 473. sz). A domainregisztráció szerzõdési rendszerének célja, hogy díjfizetés ellenében valamely kifejezés domain névkénti használatára az igénybevevõ számára lehetõséget biztosítson: e névhasználat azonban mások – jogszabály által is oltalmazott – érdekeit (jogi akadály) illetõleg a társadalmi közmegegyezés által elfogadott értékeket (etikai akadály) nem sértheti.

 

4.3 A TT elvi- és egyedi állásfoglalásaiban következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a domain név igénylés benyújtásának pillanatában az adott domain név alatt nyújtott szolgáltatás jellegét csak vélelmezni lehet: a név lehet a leendõ szolgáltatás „vezérszava”, de kapcsolódhat a szóhasználat átvitt értelemben vett értelméhez is. Obszcén, trágár, durva szavak esetében a – kifejezések „erõssége” miatt – a vélelem felállításakor inkább az elsõ megközelítési módnak kell érvényesülnie, hisz a regisztrátor vagy a nyilvántartó alappal feltételezi, hogy a feltûnést (esetleg felháborodást) keltõ domain név valamely, a szó köznapi használat szerinti tartalmával közvetlen  vagy közvetett összefüggésben álló tartalomszolgáltatás válik majd hozzáférhetõvé. A névhasználat ilyen összefüggésben már a regisztrációs szakaszban felvetheti a jogi tilalomba ütközés kérdését (pl. a tinikurva.hu, tinipunci.hu esetében vélelmezhetõ, alappal lenne feltételezhetõ, hogy a név alatt történõ tartalomszolgáltatásnak köze van a gyermekpornográfiához) kevésbé közvetlen értelmû, de a közmegegyezés szerinti erkölcsi értékek sérelme esetében pedig a megbotránkoztatató névválasztás tilalmának érvényesíthetõségét. Egy-egy kifejezés a regisztrációs folyamatban való, elõzetes értékelésekor tehát annak jelentéstartalmát a jogszabályba ütközés esetleges tilalmának (így a szexuális szolgáltatások nyújtására és reklámozására vonatkozó, a szervezett bûnözés, valamint az azzal összefüggõ egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény, az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában, New Yorkban, 1950. évi március hó 21. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetésérõl szóló 1955. évi 34. törvényerejû rendelet, a Btk., a szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény, a gazdasági reklámtevékenységrõl szóló 1997. évi LVIII. törvény szerinti tilalmak és korlátozások) érvényesíthetõsége szempontjából is meg kell vizsgálni. Ha a szóhasználat összefüggésében ilyen kizáró ok merül fel, a regisztráció folytatását meg kell tagadni, ha nem, meg kell vizsgálni a megbotránkoztatás tilalmával való ütközés esetleges kérdéseit is.

 

4.4 Az, hogy egy adott idõszakban milyen kifejezések használata minõsülhet megbotránkoztatónak, a – folyamatosan változó és jogilag nehezen megragadható – társadalmi közmegegyezés kérdése, a kifejezés megbotránkoztatást keltõ voltát mindig az adott név használatának összefüggésében lehet csak megítélni, erre nézve általános zsinórmérték meghúzására lehetõség nincs. Mindazonáltal a TT – korábbi állásfoglalásaira is támaszkodva, valamint az EU tagállamainak domainregisztrációs gyakorlatát is figyelembe véve – az alábbi néhány alapvetõ elv lefektetésével tudja és kívánja az egyedi ügyekben való regisztrátori állásfoglalást megkönnyíteni.

a.) A faji, vallási, felekezeti hovatartozásra gúnyos vagy felháborító módon utaló kifejezések (pl. budöscigány, gecisárgák, nigger, fartúró stb.) megbotránkoztatásra alkalmasnak minõsülnek, így az ilyen nevek regisztrációja a 2.2.2 pont szerinti tilalomba (az adott csoport kollektív személyiségi jogainak megsértése) ütközik.

b.) A nemiségre, szexualitásra utaló szavak önmagukban megbotránkoztatónak vagy vulgárisnak nem minõsülnek, a kontextustól (összetett szó esetében a szóösszetétel révén képzett szó jelentéstartalmától) függ, hogy alkalmasak-e megbotránkoztatásra.

c.) A prostítúcióra, annak egyes megjelenési formáira közvetlenül vonatkozó kifejezések (pl. kurva, luxuskurva, virtuálplacc) a TT álláspontja szerint önmagukban megbotránkoztatónak 2004 õszén már nem minõsülnek, jogellenességük azonban adott esetben vélelmezhetõ.  E tekintetben számos jogszabály tekinthetõ irányadónak. Az 1955. évi 34. törvényerejû rendelet 16. cikke szerint a magánirányítás alatt lévõ szervezeteknek is elõ kell segíteniük a prostitúció megelõzését. Az 1999. évi LXXV. törvény 11. §-a szerint „Tilos írásban, kép- vagy hangrögzítõ, illetve más berendezés útján más személy szexuális szolgáltatását felajánlani, azt reklámozni vagy ilyen cselekményekben közremûködni.” Az 1999. évi LXIX. törvény 145. § (1) szerint „aki … szexuális szolgáltatást írásban, kép- vagy hangrögzítés, illetõleg más berendezés útján felkínál, reklámoz vagy az ilyen cselekményben közremûködik, … pénzbírsággal sújtható. Az 1997. évi LVIII. törvény 5/A. § (3) „Tilos közzétenni – a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül – a szexuális szolgáltatás reklámját. E bekezdés alkalmazásában szexuális szolgáltatás reklámjának minõsül minden olyan tájékoztatás, amely közvetlenül vagy közvetve szexuális szolgáltatás igénybevételének elõmozdítására irányul.”

d.) A hétköznapi, beszélt köznyelvben – mint azt az állásfoglalás kérés is megállapítja – a trágár kifejezések, illetve azok variációinak (a „baszdmeg”, s az abból képzõdött wazze, wazz’, baszics példáját kiemelve) használata egyre szélesebb körben terjedt el. Ezt a TT örvendetesnek semmiképpen nem tartja, de – a társadalmi közmegegyezés változására visszavezethetõ – körülményként értékeli. Ebben az esetben az adott kifejezés konkrét jelentéstartalmát és elterjedtségét egyedileg kell megítélni, figyelembe véve, hogy valamely trágár, obszcén stb. kifejezés vulgárissá (közönségessé) éppen széles körû elterjedtsége, a társadalmi közmegegyezés általi elfogadása, a beszélt – s egyre gyakran a sajtó – és irodalmi nyelvbe való – befogadása révén válik.

 

Jelen Elvi Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúan fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Elvi Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.

 

Budapest, 2004. október 18.

 

 

A Tanácsadó Testület nevében:

 

 

 

Dr. Verebics János

Elnök

Sk.

Dombi Gábor

Titkár

Sk.