Elvi állásfoglalások

A domain névre vonatkozó igénylés az üzleti tisztesség jogszabályi követelményére hivatkozással és a kereskedelmi nevek védelme érdekében történõ megtagadásával kapcsolatban

Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete

A Tanácsadó Testület 4/2000. (V.10.) Elvi Állásfoglalása
A domain névre vonatkozó igénylés
az üzleti tisztesség jogszabályi követelményére hivatkozással és a
kereskedelmi nevek védelme érdekében történõ megtagadásával
kapcsolatban
tárgyában

1. Felvezetõ szöveg

Az Internet Szolgáltatók Tanácsa mellett mûködõ
Tanácsadó Testület Szervezeti és Eljárási Szabályzata 1. § 1. pontja
alapján intézett Kérdéseket a Tanácsadó Testület megvitatta, majd 2000.
május 10.-i ülésén 4 tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási
rendben, 4 igen szavazattal, különvélemény csatolásának igénye nélkül
elfogadta a Testület többségi véleményét kifejezõ
jelen Elvi Állásfoglalást.

2. A Testülethez intézett Kérdés:

1. Megtagadható-e a vállalkozások kereskedelmi
   nevének domain névként kiadása más, nem jogosult személyek számára arra
   hivatkozással, hogy az jogszabályt sért illetve megtévesztõ?
2. Mikor tekinthetõ tisztességtelen üzleti
   magatartásnak valamely domain név megszerzése és megtagadható-e ezen a
   jogcímen a kiadás?

Tekintve, hogy mindkét kérdés a Regisztrációs
Szabályzat 5.6. pontjában megfogalmazott tilalomhoz kapcsolódóan, az
üzleti tisztesség és a tisztességes verseny követelményeinek
értelmezését veti fel, a Tanácsadó Testület egy, összevont
Állásfoglalásban találta célszerûnek tárgyalásukat.

3. A Testület Állásfoglalása a feltett
kérdésekkel kapcsolatosan:

3.1. A kereskedelmi név gyûjtõfogalomnak tekinthetõ,
amely elsõsorban azt a célt szolgálja, hogy a vállalkozásokat más, az
adott piacon tevékenykedõ vállalkozásoktól megkülönböztesse, és
információkat közvetítsen a piaci szereplõk, közöttük különösen a
fogyasztók felé az adott vállalkozásról. A kereskedelmi név a vállalat
tevékenységéhez, vagy valamely konkrét termékéhez kötõdik. Azt, hogy
mikor minõsül jogellenesnek, illetve megtévesztõnek egy kereskedelmi
név, az alábbiak szerint lehet meghatározni.

Azon kereskedelmi nevek, amelyek egyben védjegynek,
illetve a Cégtörvény [Ctv.] értelmében cégnévnek minõsülnek (az 1/2000,
2/2000. Elvi Állásfoglalásnak megfelelõen) a jogosultak prioritásos
igényét alapozzák meg. Ez a jogosultság nemcsak az adott névvel azonos
domain nevek megszerzésére terjednek ki, de arra is, hogy a jogosult – a
tisztességes versenyfeltételekhez fûzõdõ alapjogra is tekintettel –
eltiltson másokat ennek használatától. Ezeket a kereskedelmi neveket,
tehát a Regisztrációs Szabály13. pontjában foglaltaknak megfelelõen
prioritásos igényként kell kezelni.

Azon kereskedelmi nevek vonatkozásában, amelyek nem
alapoznak meg prioritásos igényt, megállapítható, üzleti tisztesség
követelménye megkívánja a vállalkozásoktól, hogy tartózkodjanak azon
kereskedelmi nevek szándékos és tudatos használatától, amelyek
versenytársaikat illetik. Az ezzel ellentétes magatartás jogszabályt, a
tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló,
1996. évi LVII. tv. 2. §-át sértheti.

Az idézett törvényi helyben megfogalmazott
követelmény azonban nem kényszeríthetõ ki jogi fórum igénybevétele
nélkül egy vállalkozástól sem, hiszen a termékét illetve tevékenységét
jelképezõ és kifejezõ kereskedelmi név kiválasztásakor saját
üzletpolitikájának megfelelõen dönt, a hatályos jogszabályok megtartása
mellet. Amennyiben nem tartja be a hatályos jogszabályokat, illetve
mások érdekeit sértõ, azzal összetéveszthetõ kereskedelmi nevet választ
domain-ként, a megfelelõ jogi eljárás keretében, az erre illetékes
hatóság által szankcionálható a magatartása.

Azokban az esetekben, amikor az igénylõ kétséget
kizáró módon igazolja, hogy az általa választott domain az õ
kereskedelmi neve, ennek domainként választására, a Tanácsadó Testület
véleménye szerint, másokat megelõzõen jogosult. Ilyen esetekben,
amennyiben a kereskedelmi név nem minõsül prioritásos igénynek, a
Regisztrációs Szabályzat 5.6. pontja értelmében megtagadható, hiszen
használatuk jogellenes illetve a versenytárshoz hasonló megjelenés
esetében, megtévesztõ lehet.

3.2. Azon domain nevek, amelyekre prioritásos
igény nem érkezett és az igénylõk között olyan sem jelentkezett, aki
igazolta volna kétséget kizáró módon, hogy a választott domain egyben
kereskedelmi neve és használatához kereskedelmi érdeke fûzõdik,
amennyiben a Regisztrációs Szabályzat 5.6. pontjában foglaltakkal nem
ellentétesek, az üzleti tisztesség alapkövetelményére hivatkozással nem
tagadhatók meg az igénylõjétõl. Az ‘üzleti tisztesség’ ugyanis egy olyan
erkölcsi és jogi kategória, amely vonatkozásában mindig csak egyedi
esetekben dönthetõ el, hogy a felek valamelyike megsértette-e a
vonatkozó jogszabályi követelményeket. A tisztességtelen piaci
magatartás szándékos és gondatlan egyaránt lehet, azon magatartások
azonban, amelyek szándékosan, érdemi piaczavaró hatást kiváltására
törekszenek és okoznak, illetve az ilyen cselekményt elkövetõk számára
azáltal okoznak versenyelõnyt, hogy közben más piaci szereplõk
versenyhátrányt szenvednek, kétséget kizáróan valószínûsítik a Tpvt. 2.
§-nak megsértését.

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a Regisztrációs
Szabályzat 5.2. pontja értelmében a domain név választásáért és
használatáért az igénylõ a felelõs, az esetleges ehhez kapcsolódó
eljárás kockázatát választásával magára vállalja.

Amennyiben tehát nem közismert kereskedelmi névrõl
van szó, illetve a kereskedelmi névre jogosult személye nem állapítható
meg, az ‘üzleti tisztesség’ alapkövetelményére hivatkozva egy
vállalkozástól sem tagadható meg a mások érdekeit nyilvánvalóan nem
sértõ, nem megtévesztõ, és megbotránkozást nem keltõ domain név
választása.

4. Az Állásfoglalás Indokolása

A gazdasági verseny szabadsága a piacgazdaság egyik
alappillére és alkotmányos elv. A verseny szabadsága ellen vétõ
vállalkozásokat a tisztességtelen piaci magatartás és a verseny
korlátozásáról szóló 1996. évi LVII. tv. [a továbbiakban: Tpvt] védi
illetve szankcionálja mindazokat a vállalkozásokat, akik a verseny
illetve az üzleti tisztesség ellen vétenek. A Tpvt. 2.§-a, általános
jelleggel mondja ki, hogy tilos gazdasági tevékenységet
tisztességtelenül – különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes
érdekeit sértõ vagy veszélyeztetõ módon vagy az üzleti tisztesség
követelményeibe ütközõen folytatni. A Törvény második fejezete (3-7.§)
nevesíti azokat a tényállásokat, amelyek tisztességtelen
versenycselekményeknek minõsülnek, úgymint a hírnévrontás, az üzleti
titok megsértése, másokhoz tisztességtelen felhívás intézése, illetve az
árut illetve szolgáltatást olyan jellegzetes külsõvel, csomagolással
illetve megjelöléssel ellátni, amelyrõl a fogyasztók a versenytárs
áruját szokták felismerni (szolgai utánzás).

A 2.§-ban megjelenõ tilalom tehát azokra a
magatartásokat tiltja, amelyek nem tartoznak a fejezet további részében
szereplõ tényállások körébe, de ellenkeznek az ‘üzleti tisztesség’ és a
’tisztességes verseny’ követelményeivel. Annak eldöntése, hogy konkrét
esetben mikor ütközik a Tpvt. 2.§-ba valamely vállalkozás magatartása, a
megyei (fõvárosi) bíróságnak van hatásköre. A bírósági és
versenyhivatali gyakorlatból azonban levonható néhány elvi jellegû
megállapítás.

A tisztességtelen üzleti tevékenység egyik kulcseleme
a törvényi rendelkezés folytán a tevékenység rendszeressége, a
magatartás folytatása, ami azt is jelenti, hogy a véletlenszerû,
egyszeri magatartások nem tartoznak a törvényi tilalom hatálya alá. A
Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a VJ 203/1992 sz. eseti
döntésében elvi szinten mondta ki, hogy a tényállási elemhez a többször
elkövetett szándékos magatartás is hozzátartozik. A tisztességtelenség
tehát egyrészrõl szándékos magatartást feltételez, másrészrõl pedig
elsõsorban nem jogi, hanem erkölcsi kategória. Értelmezésének történeti
elõzményei vannak, amelyek az 1923. évi V. törvénycikkre nyúlnak vissza,
amely a ‘jó erkölcs’-kategóriájához kapcsolódóan nevesítette az üzleti
tisztesség követelményét.

A tisztességtelenség fogalmának értelmezési körét
jogtörténeti okokból elsõsorban a Gazdasági Versenyhivatal
versenytanácsának gyakorlata formálta ki, amely számos tényállást magába
foglal. A jelen kérdéskörhöz kapcsolódóan ezek közül, jellemzõen két
típusú magatartást lehet kiemelni:

1. A magatartás kizárólagosságot sugall, a piaci
   szereplõ magát egyetlenként, ‘legjobb’-ként tünteti fel a többi piaci
   szereplõ, versenytársai hátrányára.
2. Nem versenytárs kelt a piacon olyan
   hatást, amellyel egy adott piac szereplõinek hátrányt
   okoz.

A tisztességtelenség megvalósulásának tehát két jól
elkülöníthetõ esete van: ha a versenytárs saját maga számára úgy szerez
elõnyt, hogy általa a konkurenciájának, rendszeresen ismétlõdõ
jelleggel, hátrányt okoz; illetve nem az adott piac szereplõje
magatartásával egy másik piac szereplõinek okoz hátrányt.

Elõbbi a kereskedelmi nevekhez kapcsolódó
jellegbitorlásnak, utóbbi magatartás pedig a domain-brókerség
problémakörét veti fel.

4. 1. A vállalkozások kereskedelmi nevének
domain névként választhatósága

A kereskedelmi nevek a vállalatok azonosítására
szolgálnak a gazdasági életben, és ezáltal értéket képviselnek a
vállalatok számára. A kereskedelmi névnek számos fajtája, megjelenési
módja van; e gyûjtõkategóriába tartoznak a cégnevek, vállalatnevek,
cégjelzõk, cégtáblák, kereskedelmi feliratok illetve jelszavak.
Összekapcsolódnak a vállalat tevékenységével, és megkülönböztetik õket,
– elsõsorban a hasonló tevékenységet végzõ – más vállalkozásoktól és
egyben a fogyasztók számára is információkat tartalmaznak.

A kereskedelmi nevekre vonatkozó jogvédelem így
kettõs: védi a vállalkozásokat versenytársaik vonatkozásában a bitorló
(elsõsorban a név- és jellegbitorló) magatartások ellen, illetve
védelmet biztosít a fogyasztók számára a megtévesztõ magatartások ellen.

A kereskedelmi név tehát nemcsak értéket képvisel egy
adott vállalat számára, hanem összekapcsolódik a vállalat fõbb
tevékenységi körével, megjelenésével, képviseli és megtestesíti
mindazokat az értékeket, amelyeket adott vállalat a múltban elért. A
kereskedelmi nevek védelme részben az iparjogvédelem hatálya alá esik,
ugyanakkor valamely vállalkozás számára a kereskedelmi neve ‘eszköznek’
is tekinthetõ a gazdasági versenyben való tisztességes részvételhez mind
a versenytársak mind a fogyasztók szempontjából, ezért versenyjogi
jogvédelem is megilleti valamely vállalkozás kereskedelmi nevét. Mindkét
esetben jogszabály védi tehát a kereskedelmi név tulajdonosát, így
jogszabályba ütközhet minden olyan magatartás, amely arra irányul, hogy
a jogosult érdekeivel ellentétes.

A kereskedelmi nevek sokféleségébõl adódóan, maga a
kereskedelmi név egyben cégnév illetve védjegy is lehet. Ezekben az
esetekben az igénylõnek a kereskedelmi név domainként választásához
prioritásos igénye fûzõdik (lásd az 1/2000 és 2/2000. sz. Elvi
Állásfoglalásokat). Ezekben az esetekben a Regisztrációs Szabályzatnak,
illetve a hivatkozott állásfoglalásokban foglaltaknak megfelelõen a
domain név nem tagadható meg a prioritásos igénnyel rendelkezõtõl.

A kereskedelmi névhez fûzõdõ érdek, sok esetben
anyagi értéket is képvisel, és jogvédelmet élvez. A Regisztrációs
Szabályzat értelmében azonban amennyiben a kereskedelmi név nem azonos a
vállalkozás cégnevével illetve nincs védjegyként bejegyezve, nem
minõsülhet prioritásos igénynek. Ugyanakkor tiszteletben kell tartani a
vállalkozás ehhez fûzõdõ és jogilag védett érdekeit is. A védjegyoltalom
analógiájának megfelelõen

kijelenthetõ, hogy a vállalkozásokat a saját bevezetett
és legtöbb esetben levédett kereskedelmi nevei tekintetében jogos
igényük ismerhetõ el azok domain névként választásakor. A kereskedelmi
név jellegébõl és természetébõl adóan, abszolút hatállyal, mindenki mást
megelõzõen illeti meg a vállalkozásokat, amennyiben kétséget kizáró
módon igazolják, hogy a kereskedelmi név használatára jogosultak. A
kereskedelmi nevek tulajdonosait a cégnevek és védjegyek analógiájára
ennek megfelelõen az a jog is megilleti, hogy másokat eltiltsanak azok
használatától.

Nem tagadható tehát meg a vállalkozásoktól a saját
bevezetett és használt kereskedelmi nevük domain-kénti választása. Ez a
jog azt is magában foglalja, hogy a jogosult e választási jogával ne
éljen, de élvezze azt a védelmet, ami õt jogosultságának megfelelõen
megillethetné.

Problémát okoz az olyan ‘kereskedelmi nevek’
domainként választása, amelyeket tulajdonosuk nem használ, vagy
nyilvánvalóan azzal a szándékkal választott, hogy más piaci szereplõvel
összetéveszthetõvé váljon. A kereskedelmi név fogalmi eleme a rendszeres
piaci használat, ebbõl eredõen a magatartás szándékosságára az utalhat,
ha nyilvánvalóan és széles körben ismert kereskedelmi névrõl, illetve
azzal összetéveszthetõ névrõl van szó. Az ilyen igénylés tehát
tisztességtelennek tekinthetõ, de az ‘üzleti tisztesség’ követelményére
hivatkozva egyetlen vállalkozástól sem várható el általános jelleggel,
hogy úgy cselekedjen, ami ellentétes az üzletpolitikájával illetve a
céljaival. Elvárható viszont, hogy tevékenységét az üzleti tisztességnek
megfelelõen folytassa, azaz minden olyan magatartástól tartózkodjék,
amely versenytársai érdekeit sértheti.

Megjegyzendõ, hogy az ‘üzleti tisztesség’
követelménye, mint elvárás azt is tartalmazza, hogy az adott vállalkozás
a hatályos jogszabályok ismeretében, azokat megfelelõ módon alkalmazva,
az általa végzett tevékenységhez szükséges engedélyek birtokában, a
fogyasztók és a versenytársak érdekeinek tiszteletben tartásával
folytassa.

Ez azt jelenti, hogy akkor viselkedik egy vállalat az
üzleti tisztesség követelményeinek megfelelõen, ha elkerüli a
versenytársaihoz kapcsolódó elnevezések, nem minden esetben jogvédett,
de egyértelmûen a versenytárs tevékenységéhez kapcsolódó jelzések,
jelzõk, megkülönböztetések használatát elkerüli. E követelmény az üzleti
élet erkölcsi kategóriája, a versenytársak és piaci szereplõk azonban
nem kényszeríthetik a vállalkozásokat e norma betartására, sok esetben
csak kontradiktórius eljárás kertében dönthetõ el és igazolható a
jogosultság.

A jogsérelem megvalósulása és a veszélyeztetés között
nem lehet éles határvonalat húzni, az ilyen magatartások jellegükbõl
adódóan csak ex post jelleggel és csak a megfelelõ jogi fórum által,
jogi eszközökkel szankcionálhatók. Ahogyan azt a Regisztrációs
szabályzat 5.2. pontja is kiemeli, az a vállalat vonható felelõsségre
ilyenkor, amely a megtévesztõ, vagy mást illetõ domain nevet igényelte.

Azokban az esetekben tagadható tehát meg az igénylés,
ha nyilvánvaló, hogy más vállalkozást illet az adott kereskedelmi nevet
megtestesítõ domain név. A ‘nyilvánvalóság’-ot a jogosultságát kielégítõ
mértékben igazoló vállalkozás nyilatkozata, igényének benyújtása illetve
valamely hatóság illetve bíróság határozata igazolhatja.

4. 2. A domain-brókerség kérdésköre a
tisztességes piaci magatartás szempontjából

Az ‘üzleti tisztesség’ jogszabályi követelménye a
korábbiakban kifejtettektõl eltérõ szempontokat vet fel azokban az
esetekben, amikor nem valamely versenytárs valósítja meg a cselekményt,
hanem az érintett piacon kívül álló vállalkozás illetve nem piaci
szereplõ. Ha ugyanis egy versenytárs magatartásáról van szó, a
szándékosság a piac ismeretébõl adóan vélelmezhetõ. Nem zárható ki
ugyanakkor a magatartás tisztességtelensége önmagából abból a ténybõl
adódóan, hogy olyan szereplõ valósítja meg, aki nem minõsül az
esetlegesen sérelmet szenvedõ fél szempontjából versenytársnak illetve
nem minõsül piaci szereplõnek.

Ahhoz, hogy egy magatartás az üzleti tisztesség,
tisztességes verseny követelményébe (a Tpvt. 2.§-ba) ütközzön az egyik
lényeges tényállási elem, hogy piaczavaró hatása legyen. A piaczavaró
hatás két oldalról ragadható meg: ha létezõ, mûködõ vállalkozások piaci
magatartását megzavarja, számukra versenyhátrányt okoz; illetve abban az
esetben, ha megtévesztõ jellegû, és ezáltal párhuzamosan fogyasztói
keresletet vonz és hódít el mindazoktól, akik az üzleti tisztesség
követelményének megfelelõen viselkednek. A piaczavaró hatások azonban
elõre és mindaddig nem becsülhetõk meg, ameddig az adott domain név
megszerzõje használni nem kezdi; a használat és a megszerzés azonban
szükségszerûen elválnak egymástól. Preventív jelleggel – kivéve azokat
az eseteket, amikor a jogosultak illetve mások érdekeit sérti már a
megszerzés is – senki sem tiltható el egy adott domain használatától.

Amennyiben nem állapítható meg a jogosult kiléte,
azaz nem jelentkezik az adott domain névre olyan személy vagy
vállalkozás, aki igazolni tudja prioritáson alapuló igényét illetve
senki nem fejezte ki tiltakozását, a domain név kiadása nem tagadható
meg pusztán arra hivatkozással, hogy a megszerzõje vélhetõen az üzleti
tisztesség követelményébe ütközõen fogja azt hasznosítani. Ezt tényként
ugyanis csak a tevékenység megvalósulását követõen a megfelelõ hatóság
állapíthatja meg. Mindaddig, ameddig ez nem történik meg, az igénylõ
saját felelõsségére belátása és a hatósági eljárás esetleges
kockázatának felvállalásával birtokolja a domain nevet. Kiemelendõ
azonban, hogy a regisztrátor a Regisztrációs Szabályzatnak megfelelõen
saját hatáskörében megtagadhatja azon domainek kiadását, amelyek
álláspontja szerint megtévesztõ illetve mások érdekeit sértheti.

Az egyes ötletek, spekulációk, jövõben keletkezõ
potenciális keresletre alapító tervek – meghatározott, az iparjogvédelem
hatálya alá tartozó és speciális többlet feltételeket teljesítõ kört
kivéve – nem élveznek jogvédelmet. Az ilyen igények a jogvédelem
hiányában nem élveznek egymással szemben elsõbbséget, még abban az
esetben sem, ha az igénylõ igazolja, hogy jelentõs befektetéseket
hajtott végre a domain név megszerzése érdekében és e befektetésekbõl
eredõen anyagi érdeke fûzõdik a teljesítéshez. Azokban az esetekben
tehát, amikor az adott domain névre sem prioritásos, sem másokat
megelõzõen védett igénnyel jelentkezõ jogosult nem jelentkezik, nem
alapoz meg jogosultságot, ha az igénylõ pusztán arra hivatkozik, hogy
befektetéseket eszközölt a domain megszerzése érdekében, mert ezekben az
esetekben a Regisztrációs Szabályzat pontjának megfelelõ sorbarendezés
alapján jogosultat illeti a domain név.

5. Záradék

Az Elvi Állásfoglalás a következõ, a Tanácsadó
Testület elé terjesztett ügyekre vonatkozó egyedi döntést jelent:

Ügyszám	Regisztrátor	Igénylõ	Az igényelt domain	A döntés
1/2000	Írisz Kft.	Hpc Online Bt.	randivonal.hu	Még be nem jegyzett védjegy, de az eljárás folyamatban van. prioritásos igényként nem értékelhetõ, de a kereskedelmi név alapján más jogosultaknál erõsebb az igénye.
2/2000		Hungarian Networks	ahol.hu	Hiányos, a másik fél kilétének ismerete nélkül a ‘szándékos megtévesztés’ értelmezhetetlen. Az igénylõ prioritását megalapozhatja az ‘Ahol’c. lap.
7/2000	Irisz Kft.	… és …	hodito.hu	Be nem jegyzett védjegy, a jogosult igazolni tudja, hogy a játék az õ terméke és ismert. Az igénye nem prioritásos, de megalapozott (a szerzõi jogvédelem miatt).
8/2000	Interware Kft.	…	Ya.hu	A sorbarendezés alapján elsõ helyen álló magatartása nem tekinthetõ tisztességtelennek, kérdés, hogy van-e olyan, akinek prioritása van, vagy ‘erõsebb’ a jogosultsága.
15/2000	?	Pauz-Westermann	westermann.hu	Kereskedelmi név, az igénylése megalapozott az állásfoglalás alapján, hiszen hozzátartozik a vállalkozás arculatához. A rendelkezésre álló adatok alapján azonban nem dönthetõ el, hogy van-e ‘erõsebb’ jogosultság.
16/2000	Hungary. Network	Alma Invest Ltd.	alma.hu	Az igénylõ arra hivatkozik, hogy a köztudatban mindenki így ismeri. A tevékenységi ágra utaló ‘investment’ kifejezés elhagyható, így az igénylése prioritásos is lehet.
20/2000	Cory Net	…	hosember.hu	A ‘hosember’ nem alapoz meg prioritásos igényt, de az igénylõ jogos érdeke megállapítható, a szerzõi jog alapján.
37/2000	Datanet kft.	MTI ECIO Kft.	ecoinfo.hu	Arra hivatkozik, hogy az ecoinfo piacon bevezetett terméknév, kereskedelmi nevének domainkénti választására az igénylõ jogosult.
42/2000	Sédnet	Gyermelyi Holdig Rt.	gyermelyi.hu	Az igény prioritást nem alapoz meg, de kereskedelmi névként az igény megalapozott.
56/2000	Elender	Harmat Textiltisztitó Kft.	patyolathu	A rendelkezésre álló adatok alapján nem dönthetõ el. Védjegyeljárás folyamatban van. A megállapodás önmagában nem alapozza meg a domain név igénylésének jogosságát.
67/2000	Euroweb	Kempinski Hotel Budapest	hotelkempinski.hu	Kereskedelmi név, az igény megalapozott.
81/2000	?	Air France Magyarországi képviselet	airfrance.hu	Az igény megalapozott
117/2000	Matávnet	RTL Klub	hetihetes.hu	Szerzõi jog jogosultjaként illeti meg a domain.
118/2000	Interware	…	airfrance.hu	megalapozatlan

Jelen Elvi Állásfoglalást a Tanácsadó Testület
egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt
csatolni. Az Elvi Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán
(

www.nic.hu/tt) teljes
terjedelmében közzétételre kerül.

Budapest, 2000. május 10.

A Tanácsadó Testület nevében:

Dr. Verebics János Elnök Sk.

Dombi Gábor Titkár Sk.