Eseti állásfoglalások

Az aszallas.hu domain regisztrációjával kapcsolatban bejelentett panasz


Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete
Budapest, Victor Hugo u. 18-22.

 

A Tanácsadó Testület 01/2011.  (I. 06.) sz. Állásfoglalása

 

Az aszallas.hu domain regisztrációjával kapcsolatban bejelentett panasz

 

(839/2010. sz. ügy)

 

tárgyában

 

A Tanácsadó Testület elõtt a 839/2010. ügyszámon bejelentett panaszt a Tanácsadó Testület megvizsgálta, a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben megtárgyalta, majd 2011. január 6-i ülésén 5 tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, a jelenlévõ tagok egységes ‘igen’ szavazatával, különvélemény csatolásának igénye nélkül, elfogadta a Testület többségi véleményét kifejezõ jelen eseti Állásfoglalást.

 

Az aszallas.hu domain név delegálására vonatkozó igény az INSTANTWEB Kft. számára nem teljesíthetõ.

 

 

Indokolás

 

Az aszallas.hu domain nevet az INSTANTWEB Kft. ( „Panaszolt”) igényelte prioritás nélkül 2010. szeptember 22-én a Microware Informatikai Kft. regisztrátornál.

 

Az igény ellen a Hotel Booking Bt. („Panaszos”) élt kifogással jogi képviselõje útján, és kérte a domain delegálásának megtagadását.

 

A Panaszos részletes kifogásában elõadta, hogy álláspontja szerint a domain név delegálása „megtévesztõ és jogellenes” lenne. A kifogásában a DRSZ vonatkozó részeit idézte. Érveit arra alapozta, hogy a „szallas.hu” üzemeltetõje, és az „aszallas” mindössze egy betûben különbözik az õ domainjétõl. Álláspontja szerint ez nemcsak a DRSZ-t sérti, hanem a Polgári Törvénykönyvet, a védjegytörvényt és a versenytörvényt is.

 

A Panaszos részletesen kifejtette, és bizonyítékokkal igazolta, hogy eredeti portálja a „szallas.hu” bevezetett „kereskedelmi név”, amely prospektusokban, matricákon szerepel. Ráadásul a 2001009 lsz. ábrás védjegy jogosultja is, amelynek domináns eleme a „szállás szó”. A Védjegy okirataival azt is igazolta a panaszos, hogy a védjegy 2010. február 16-i elsõbbséggel 2010. augusztus 19-én került lajstromba vételre.  

 

Az Igénylõ védekezést terjesztett elõ. Védekezésében (többek között) hivatkozott arra, hogy a TT gyakorlata szerint elképzelhetõ olyan helyzet, amikor egy betû különbség esetén nem ítélte meg a TT úgy, hogy a választott nevek összetéveszthetõek lennének (vasarlas.hu – xvasarlas.hu). Kiemelte, hogy igaz, hogy a Panaszosnak van színes ábrás védjegye, azonban a „szallas” karaktersor nem áll védjegyoltalom alatt. Kifejtette továbbá, hogy a Panaszos nem a „szallas” / „szállás” szót tette ismertté, hanem a saját szolgáltatását.

A Panaszos részletes viszontválaszt küldött a védekezésre és minden korábbi érvét fenntartotta. Kiemelte, hogy a „szallas.hu” kereskedelmi névvé vált. Hangsúlyozta, hogy rádióban és VOIP szolgáltatásoknál „a szállás.hu” kifejezések egyértelmûen összetéveszthetõek lehetnek az igényelt domain névvel. Állításai alátámasztására ügyfelei/megrendelõi nyilatkozatát csatolta, amelyek bizonyították, hogy szolgáltatása népszerû.

A Tanácsadó Testület eljárása során a névválasztás és névhasználat jogellenességét és megtévesztõ jellegét és a védjegybitorlás lehetõségét vizsgálta. Megállapította, hogy a Panaszos ábrás védjegy a 35, 39 és 43 áruosztályokban élvez védelmet.

A Tanácsadó Testület megállapította továbbá, hogy az igénylõ cégkivonata alapján az is valószínûsíthetõ, hogy utazásszervezés, reklámozás is lehet az igénylés célja, azonban ez önmagában nem lenne korlátja a névválasztásnak, hiszen önmagában azzal a céllal, hogy a „szállás” kifejezés bármilyen változata alatt szállodai szolgáltatásokhoz kapcsolódóan szeretne valaki weblapot üzemeltetni, nem jogellenes.

Eljárása során a TT ezért a jogellenesség körében elsõdlegesen azt a kérdést vizsgálta, hogy mennyiben sértené a delegálás a Panaszos védjegyjogosultságát, továbbá vizsgálta, hogy mennyiben megalapozott az igénylõ érvelése, miszerint az egy betû különbség jelen esetben éppen egy névelõ, ami szóban könnyen félrevezethetõ lehet.

 

A Tanácsadó Testület a tárgybeli kifogás alapján vizsgálta továbbá, hogy az igénylés mennyiben sértheti a Tpvt. 2. illetve 6. §-ban foglaltakat. A 6. § alkalmazásának együttes feltételei, hogy a felek versenytársak legyenek (azonos piacon fejtsenek ki gazdasági tevékenységet), a versenytárs szolgáltatása a piacon már ismert legyen (legalább olyan szinten, hogy az az összetéveszthetõséget megalapozza), a megjelölés olyan legyen, mely alapján a fogyasztók a versenytárs szolgáltatását „fel szokták ismerni” (azaz az elnevezés alapján döntõen a másik, „eredeti” szolgáltatásra asszociálnak) s hogy az elnevezés használatára a versenytárs hozzájárulása hiányában kerüljön sor.

A rendelkezésre álló adatok alapján adott esetben feltehetõleg több feltétel megvalósulna, ha a domaint a Panaszolt számára delegálná a Nyilvántartó, ezért a névválasztás gyaníthatóan olyan helyzetet eredményezne, amely felvetné a Tpvt. alkalmazását is.

A TT többször hangsúlyozta már, hogy a gyakorlatban visszaélésszerû domainhasználat („potyázás”) egyik módja és megvalósulási formája: a domain nevet elsõsorban annak érdekében jegyzik be, hogy a hasonló domainneveket használni kívánó (de félregépelõ) felhasználókat saját oldalukra irányítsák a tartalomszolgáltatók. Ez már pusztán azért is sérelmes a hasonló domain jogosultja (általában versenytárs) számára, mert elvonja a forgalma egy részét, de a közvetített tartalomtól függõen akár a jogosult jóhírére is sérelmes lehet, illetve zavarhatja szakmai tevékenységét.

A DRSZ 2.2.1. pontja szerint: „A domain-igénylõ a delegálni kért domain nevét a jogszabályok és a Szabályzat keretei között szabadon választja meg, ugyanakkor a lehetõ legnagyobb gondossággal tartozik eljárni abban a tekintetben, hogy az általa választott domain név, annak igénylése, illetve annak használata más személy vagy szervezet jogait (pl. névkizárólagossághoz fûzõdõ jogát, személyiséghez fûzõdõ jogát, kegyeleti jogát, iparjogvédelmi vagy szerzõi jogát stb.) ne sértse. A domain-igénylõtõl elvárható, hogy a domain név megválasztása elõtt ellenõrizze a cégjegyzéket, illetve a védjegy adatbázist.”

A Tanácsadó Testület álláspontja szerint az Igénylõ nyilvánvalóan ismerhette az igénylésekor már bevezetett „szallas.hu” kifejezést.

Döntésekor a TT azt is figyelembe vette, hogy az Igénylõ semmilyen érvelést nem adott elõ arra vonatkozóan, hogy miért választaná éppen az „aszallas” domain nevet. Megjegyzi ebbõl a szempontból a TT, hogy a szallas.hu és az „aszallas” kifejezések között csak egy névelõ különbség van, ami – osztva a panaszos álláspontját – megtévesztéshez vezethet.

 

Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.

 

Budapest, 2011. január 6.

 

 A Tanácsadó Testület nevében:

 

…………………………………………………
dr. Verebics János

Elnök
Sk.

…………………………………………………
Dombi Gábor

Titkár
Sk.