Eseti választottbíróság - Dokumentumok

AZ INTERNET SZOLGÁLTATÓK TANÁCSA ÁLTAL TÁMOGATOTT ESETI VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ELJÁRÁSI MINTASZABÁLYZATA

Preambulum: Az Internet Szolgáltatók Tanácsa által támogatott eseti választottbíróság elsődleges rendeltetése, hogy a felek alávetése esetén az Internet szolgáltatásával és igénybevételével kapcsolatban felmerülő jogviták során gyors és hatékony jogszolgáltatást nyújtson a választottbíróságról szóló 1994. évi LXXl. törvény rendelkezései értelmében.

Ez az eljárási minta szabályzat akkor kerül alkalmazásra, ha nincs a feleknek az eljárásra, illetve a költségek viselésére vonatkozó eltérő megállapodásuk.

Általános rendelkezések

1. § A választottbíróság hatásköre

  1. A választottbíróság hatáskörébe tartozik minden olyan jogvita eldöntése,
    1. amelyben legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó természetes személy, vagy szervezet és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos,
    2. továbbá a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek,
    3. és az eseti választottbíróság hatáskörét a szerződéskötéskor kikötötték, vagy a vita felmerülésekor utóbb alávetették magukat e hatáskörnek.
  2. Nem terjed ki a választottbíróság hatásköre az olyan viták eldöntésére, amelyre nézve akár az alávetéskor, akár az elbíráláskor
    1. hazai jogszabály nem teszi lehetővé a választottbírósági hatáskör kikötését, vagy
    2. hazai jogszabály a vita eldöntését rendes bíróságok, vagy más hatóságok kizárólagos hatáskörébe utalja.
  3. A jelen mintaszabályzat szempontjából választottbírósági alávetéses nyilatkozatnak minősül a feleknek az Internet szolgáltatással kapcsolatos, vagy más szerződésében szereplő kikötése, továbbá a feleknek külön-külön okiratban foglalt azon nyilatkozata, amely az Internet Szolgáltatók Tanácsa által támogatott eseti választottbíróság hatáskörét köti ki, akár a szerződéses, akár a szerződésen kívüli jogviszonyból keletkezett vitáik elbírálására.
  4. A választottbírósági alávetési nyilatkozat írásbeli formához van kötve. Ez a nyilatkozat akkor tekinthető írásbelinek, ha az a felek által aláírt iratba (ide értve az elektronikus okiratot is) , levélváltásba (ide értve az elektronikus levelet is), táviratba vagy telefaxba van foglalva, és alkalmas arra, hogy a megállapodás létrejöttét bizonyítsa, vagy amely a keresetlevélbe, illetve a védekező iratba oly módon van kölcsönösen belefoglalva, hogy az egyik fél állítja a megállapodás meglétét, a másik fél pedig azt elfogadja vagy nem tagadja.
  5. Nem áll ellentétben a választottbíróság hatáskörének a kikötésével és nem jelent arról való lemondást, ha valamelyik fél ideiglenes, vagy biztosítási intézkedés elrendelése végett a rendes bírósághoz fordul. Ilyen kérelem benyújtásáról, illetve a kérelem alapján hozott határozatokról a fél köteles a választottbíróságot haladéktalanul tájékoztatni. A választottbíróság maga is jogosult ideiglenes vagy biztosítási intézkedés elrendelésére.
  6. A választottbíróság saját hatáskörének fennállását hivatalból vizsgálja. A választottbíróság hatásköre kiterjed a saját hatáskörének fennállásáról, vagy hiányáról szóló döntésre, valamint a választottbírósági alávetéses nyilatkozat létezését, vagy érvényességét illető kifogás elbírálására. Ebből a célból a szerződés részét képező választottbírósági alávetéses nyilatkozatot úgy kell tekinteni, mint a szerződés egyéb kikötéseitől független megállapodást. A választottbíróság olyan döntése, amely szerint a szerződés érvénytelen, nem vonja ipso iure maga után a választottbírósági alávetéses nyilatkozat érvénytelenségét.
  7. A választottbíróság hatáskörét érintő minden kifogást legkésőbb a védekezés előterjesztésével egyidejűleg kell megtenni. Az a tény, hogy a fél választottbírót jelölt, nem zárja el attól, hogy a választottbíróság hatáskörével kapcsolatos kifogást terjesszen elő. Ha a fél kifogását legkésőbb a védekezése előterjesztésével egyidejűleg nem terjeszti elő, úgy kell tekinteni, mint aki a kifogás jogáról lemondott.
  8. A választottbíróság a hatásköre ellen benyújtott hatásköri kifogásokat általában előzetes kérdésként külön bírálja el. A választottbíróság azonban jogosult arra is, hogy az eljárást lefolytassa, és a kifogás felől csak az ügyet eldöntő határozatában rendelkezzék.
  9. Amennyiben a választottbíróság hatáskörének a hiányát állapítja meg, eljárását végzéssel megszünteti, egyidejűleg rendelkezik a költségekről.
  10. Ha a felek a választottbírósági alávetés során a jelen szabályzatra utalás mellett egyéb kikötést nem tettek, úgy kell tekinteni, hogy a felek az alávetéssel egyidejűleg a jelen szabályzat rendelkezéseit is elfogadták.

2. § A választott bírák

  1. A választottbíróság esetileg áll össze, szervezete nincs.
  2. Választottbíró lehet bármely olyan nagykorú személy, aki
    1. írásban nyilatkozatot tesz, hogy vállalja a jelen eljárási mintaszabályzat szerinti választottbírói tevékenységet (bírói nyilatkozat),
    2. a választottbíróság hatáskörébe tartozó viták elbírálásához szükséges magas fokú ismeretekkel, szakmai tapasztalattal, valamint a szükséges nyelvtudással rendelkezik,
    3. személyében nem áll fenn olyan kizáró, vagy korlátozó körülmény, amely jogszabály rendelkezése alapján kizárja, vagy korlátozza a választottbírói tisztség elvállalásában,
    4. a konkrét ügyben - a jelölés elfogadásakor és a tárgy ismeretében - írásban nyilatkozik függetlenségéről, és pártatlanságáról, valamint arról, hogy nincs olyan tény, körülmény, vagy esemény, ami őt az ügy elfogulatlan megítélésében akadályozná (bíró kijelölés elfogadásáról szóló nyilatkozat).
  3. A választottbíróságnak tisztségviselői nincsenek, valamennyi választottbíró ezen minőségében egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.
  4. Az Internet Szolgáltatók Tanácsa a jelen eljárási mintaszabályzatból eredő feladatok ellátására kiemelkedően képes és általa ajánlott választottbírák névsorából listát készít. A listán szereplő személyek felsőfokú képesítéssel, jogi diplomával és / vagy legalább 5 éves olyan szakmai gyakorlattal rendelkeznek, amely szorosan kapcsolódik az Internet működéséhez.
  5. A választottbíró köteles az e tisztségéből eredően tudomására jutott valamennyi információt titokként kezelni, és arra vonatkozóan sem az eljárás alatt, sem azt követően információt harmadik személy részére nem adhat.

3. § A választottbíróság és a választott bírák függetlensége

  1. A választottbíróság működését a felek által fizetendő regisztrációs díjból és választottbírói díjból fedezi. A választottbíróság, illetve a választottbírók pénzügyi támogatást vagy pénzügyi juttatást e tevékenységük ellátásával kapcsolatban egyik féltől sem fogadhatnak el.
  2. A választottbíró a felekkel sem kijelölése előtt, sem azt követően az adott ügyre vonatkozóan külön nem konzultálhat, szakvéleményt, jogi tanácsot nem adhat.
  3. A feleknek a jelölendő választottbíróval való kapcsolat felvétele kizárólag a felkérésre, és ezt követően a választottbírósági eljárás külön szabályainak rögzítésére irányulhat.
  4. Kötelezettségeik teljesítése során a választottbírók függetlenek és pártatlanok, nem képviselői a feleknek.
  5. A választottbírák eljárásuk során sem a felektől, sem harmadik személytől utasítást nem fogadhatnak el, tevékenységüket a jogszabályoknak alárendelten legjobb tudása és szabad meggyőződésük szerint, a felek által meghatározott keretek között látják el, döntéseikért a szándékos károkozást kivéve nem vonhatók felelősségre.

4. § Az eljáró választottbíróság összetétele

  1. Az egyes ügyekben a választottbíróság háromtagú tanácsban vagy egyesbíróként ( a továbbiakban: tanács) jár el.
  2. A felperes, illetve több felperes esetén a felperesek együttesen egy választott bírát jelölnek. A felperesek e kijelölési kötelezettségüknek a keresetlevélben tesznek eleget.
  3. Az alperes, illetve több alperes esetén az alperesek együttesen egy választott bírát jelölnek. Az alperesi választottbíró kijelölése legkésőbb a keresetlevélre előterjesztett alperesi védekező iratban történik meg..
  4. A felek által kijelölt bírók együttesen választják meg a tanács elnökét.
  5. Abban az esetben, ha az alperes védekező iratának előterjesztésével egyidejűleg nem jelöl bírót, illetve, ha az alperes a felperesi keresetre egyáltalán nem terjeszt elő érdemi védekezést, háromtagú tanács helyett a felperesek által kijelölt bíró egyes bíróként tanácsban jár el. 

5. § A választottbírósági tárgyalások helye

  1. A választottbíróságnak székhelye nincs, mert esetileg áll össze.
  2. A választottbírósági tárgyalások helye a választottbíróság által megállapított helyszín.

6. § A választottbíróság ügyvitele

A választottbíróság ügyvitelét a kijelölt tanács maga szervezi meg.

7. § A választottbírósági eljárás nyelve

  1. Az eljárás nyelve általában magyar.
  2. A választottbírósági megállapodásban a felek valamennyien együttesen a kijelölt választottbírókkal írásban megállapodhatnak más eljárási nyelvben is.
  3. A tárgyalásról felvett jegyzőkönyv, valamint az eljárás során készülő határozatok nyelve az eljárás nyelve. Idegen nyelvű eljárásban az iratokat magyarra le kell fordítani, és az eljárást befejező határozat fordítását hitelesíteni kell.
  4. Abban az esetben, ha az eljárás nyelve idegen nyelv, és a kijelölt választott bírák, vagy közülük egy vagy több nem beszéli azt a nyelvet, a magyar nyelvről idegen nyelvre történő fordítás költségeit, illetve idegen nyelvet beszélő választottbíró jelölése esetén az idegen nyelvről magyar nyelvre történő fordítás költségeit az a fél tartozik viselni, amelynek érdekében az eljárás idegen nyelven folyik, vagy amely az idegen nyelvű választottbírót jelölte. Abban az esetben, ha ez mindkét fél kérése alapján történik, a felmerülő költségeket a felek egymás között egyenlő arányban viselik.
  5. Ha az eljárás során idegen nyelvet beszélő tanú meghallgatása, idegen nyelven készült okirat magyarra fordítása, illetve idegen nyelvű fél részvétele folytán tolmács bevonása válik szükségessé, úgy az ezzel felmerülő díjat az a fél köteles viselni, amelynek érdekében az adott bizonyítás történik, illetve amelynek érdekében a tolmács igénybe vétele szükségessé vált.

8. § A választottbírósági eljárás időtartama

  1. A választottbírósági eljárást lehetőség szerint a keresetlevélnek a felperes által választott bíró címére történő  érkeztetésétől számított 3 hónapon belül be kell fejezni.
  2. Az eljárási határidő csak kivételesen és csak abban az esetben hosszabbítható meg, ha a szükségessé vált bizonyítékok beszerzése, vagy a bizonyítás nagy terjedelme miatt ez indokolt, és az eljárás elhúzódása egyik félnek sem róható fel.

9. § A felek jóhiszemű eljárása

  1. A felek tartoznak a választottbírósági eljárásban jóhiszeműen eljárni. Az eljárás gyors lefolytatása érdekében tartoznak az eljárás megindításakor csatolni, illetve megjelölni valamennyi bizonyítékukat, a kereseti kérelmet, illetőleg a védekezést valamennyi tényre, körülményre kiterjedően a jogalap pontos megjelölésével előadni, és egyébként mindent megtenni annak érdekében, hogy az ügy gyors elbírálását elősegítsék.
  2. A felek tartoznak jognyilatkozataikat jóhiszeműen, a valóságnak megfelelően megtenni.
  3. A választottbíróság a bizonyítékok csatolásával, illetőleg a tények feltárásával, vagy a jogalap megjelölésével indokolatlanul késlekedő fél hátrányára értékeli a mulasztását, és jogosult a rendelkezésre álló iratok alapján dönteni.
  4. A választottbíróság kötve van a felek indítványaihoz, és nem jogosult bizonyítást hivatalból elrendelni.

10. § A felek képviselete

  1. A felek a választottbírósági eljárásban közvetlenül, vagy kellőképpen meghatalmazott képviselőik útján vehetnek részt.
  2. A fél saját belátása szerint választja meg képviselőjét.

11. § Az alkalmazandó jog

  1. A tanács a magyar jogot alkalmazza, kivéve, ha a felek jogszerűen ettől eltérőn rendelkeztek.
  2. Az eljáró tanács határozatát minden esetben a felek közötti szerződés kikötéseivel összhangban és a szerződésre alkalmazandó szokások figyelembe vételével hozza meg.
  3. Az eljáró tanács méltányosság alapján csak kivételesen és elsősorban a felek ilyen kifejezett felhatalmazása alapján dönt.

12. § Beadványok

  1. A választottbírósági eljárás megindításával és lefolytatásával kapcsolatos valamennyi beadványt annyi példányban kell benyújtani, hogy minden félnek, illetve beavatkozónak jusson egy-egy példány, magának a tanácsnak pedig négy példány.
  2. A beadványokat az eljárás nyelvén kell benyújtani. Abban az esetben, ha az eljárás nyelve idegen nyelv, úgy a beadványokat magyar fordításban is csatolni kell.
  3. A beadványokhoz csatolt okirati mellékleteket eredeti vagy másolati példányban kell benyújtani. Abban az esetben, ha másolati példány került benyújtásra, úgy a fél az eljáró tanács felhívására köteles az eredeti példányt a kijelölt bírónak, vagy legkésőbb az ügy tárgyalásán a tanácsnak bemutatni.
  4. A beadványokat az átvétel bizonyítására alkalmas módon kell a választottbíróság részére eljuttatni.
  5. A keresetlevelet a felperes – több felperes esetén felperesek – által választott bíró részére,  postán, ajánlott vagy tértivevényes levélben, a beadványokra előírt példányszámban kell eljuttatni. A további beadványokat a 12.§(6) bekezdésében meghatározottak szerint ugyancsak a felperes által választott bíróhoz kell eljuttatni az általa megjelölt címre.
  6. A felperes a keresetlevélben megjelölheti a választottbírósági eljárás során alkalmazandó kommunikáció módját, amelyre vonatkozóan alperes ellenkérelmében nyilatkozik. Amennyiben nem tesz nyilatkozatot, a módot elfogadottnak kell tekinteni. Megegyezés hiányában az iratokat postán kell kézbesíteni. A választottbíróság a 12.§ (5) bekezdésében meghatározott kivétellel eljárása során kötve van a felek által választott kommunikációs módhoz.
  7. Amennyiben a felperes olyan kommunikációs módot (E-mail, elektronikus adathordozó, stb.) választ, amely igénybevételekor az információnak a címzetthez történő eljutása a technika adott színvonala miatt nem minden esetben bizonyítható, úgy ennek kockázatát a felperes viseli.
  8. A felperes viseli az általa választott kommunikációs mód igénybevételével felmerülő, a szokásost meghaladó költségeket.

13. § Az iratok megküldése és kézbesítése

  1. A beadványokat és az ügy iratait a feleknek a választottbíróság küldi meg a fél által megjelölt kézbesítési címre.
  2. A választottbíróság a keresetlevelet postán, az erre adott alperesi válaszirat és az ezt követő levelezést a felek által választott kommunikációs módon küldi meg.
  3. Amennyiben a felperes nem jelöl meg kommunikációs módot, úgy az eljárásban keletkező más iratokat postán továbbítja a választottbíróság.
  4. A felek eltérő megállapodásának hiányában minden írásbeli közlést átvettnek kell tekinteni, ha azt a címzettnek személyesen átadták, vagy azt székhelyére, szokásos tartózkodási helyére, vagy postai címére kézbesíttették, ha pedig ezek közül ésszerű utánjárás után egyik sem deríthető fel, úgy az írásbeli közlést akkor kell átvettnek tekinteni, ha azt ajánlott levélben, vagy bármely, a kézbesítés megkísérlését bizonyító módón, a címzett utolsó ismert telephelyére, szokásos tartózkodási helyére, vagy postai címére elküldték. A közlést eltérő igazolás hiányában ajánlott levél esetén a postára adástól számított harmadik munkanapon, keresetlevél, érdemi ellenkérelem, eljárás befejező határozat, továbbá külföldi cím esetén a tizedik napon, a telefaxon vagy távirat útján küldött értesítést az igazolt elküldést követő munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni. Az e-mail útján küldött iratot akkor kell átvettnek tekinteni, ha annak a címzetthez történő megérkezésére visszaigazolás érkezik, vagy ennek hiányában akkor, ha arra a címzett válaszol.
  5. Amennyiben a felek olyan kommunikációs módot választanak, amelynek során az átvétel vagy annak igazolása bizonytalan, a választottbíróság a postai kézbesítésre térhet át.
  6. Ha a kézbesítés egyéb okból (például ismeretlen címzett) nem vezet eredményre, a választottbíróság az érintett fél kérelmére gondoskodik ügygondnok kirendeléséről. Ebben az esetben a felet kötelezni kell a költségek megelőlegezéséről.

14. § A választottbíróság határozatának bizalmas kezelése

  1. A választottbíróság határozatairól, vagy azok tartalmáról ismertetést, tájékoztatást nem adhat.
  2. A választottbíróság döntéseinek egységesítése és a jogkereső közönség számára megismerhetővé tétele érdekében döntéseinek lényegét az Interneten erre a célra megnyitott módon közzé teszi. A közzétételnek olyan formában kell történnie, hogy a felek személyére a közzétett tartalom alapján ne lehessen következtetni, és annak egyedüli célja az legyen, hogy a felmerülő hasonló vitás kérdésekben a választottbíróság jogértelmezéséről tájékoztatást nyújtson.

15. § Lemondás a szabályzat megsértése miatti panaszjogról

  1. Azt a felet, aki tudja, hogy a jelen szabályzat valamely kikötését vagy előírását nem tartották be, és a felek között az eltérésre vonatkozó megállapodás nem született, és az eljárásban továbbra is részt vesz anélkül, hogy a kikötéstől vagy előírástól való eltérés miatti tiltakozását haladéktalanul bejelentené, úgy kell tekinteni, mint aki a tiltakozási jogáról lemondott, és az eltérést maga is elfogadta.

16. § Választottbírósági díjak és költségek

  1. A választottbírósági díjak a felek által fizetendő nyilvántartási díjból, - az illetéket is tartalmazó - eljárási díjból, illetőleg költségtérítésből állnak. A díjak és költségek kiszámítása, előlegezése és a felek közötti megosztása a díjszabási és költségviselési mintaszabályzat, vagy a felek erre irányuló egyéb megállapodása  szerint történik. A díjszabási és költségviselési mintaszabályzat  jelen eljárási mintaszabályzat mellékletét képezi.
  2. A választottbíróság bizonyítás elrendelését annak költségei megelőlegezésétől teheti függővé.
  3. A tanács megalakítása előtt a díjak és költségek megelőlegezéséről  a felperes által választott bíró, a tanács megalakulása után a választottbírósági tanács dönt.

l7. § Az eljárás megindulása

  1. A választottbírósági eljárás kérelemre (keresetre) indul. A választottbíróság a keresettel érdemben foglalkozik, amennyiben abból egyértelműen megállapítható

a./ a választottbíróság hatásköre és az alkalmazandó eljárási szabályok (a jelen mintaszabályzat vagy a felek megállapodása)
b./ a választottbírósági költségek megfizetése
c./ meghatározott kereseti kérelem a bizonyítékok megjelölésével és jogszabályi hivatkozással
d./ a választottbíró személye vagy annak kiválasztására vonatkozó felkérés

  1. A keresetet a felperes által választott vagy felkért bíró részére kell a beadványokra előírt módon és példányszámban megküldeni. A felperesi választottbíró, amennyiben a felkérést nem fogadja el, úgy az erről szóló nyilatkozatával együtt a részére megküldött keresetlevelet visszaküldi a felperesnek.  A felperesi választottbíró a 17.§ (1) bek. a-d. pontjaiban felsoroltak bármelyikének hiánya esetén, az ok megjelölésével ugyancsak visszaküldi a keresetlevelet a felperes részére. Ha a benyújtott adatok hiányosak, vagy abból a felperes igénye nem állapítható meg, illetve a bírósági költségeket a kérelmező nem, vagy nem kellő mértékben fizette meg, a felperesi választottbíró a benyújtó felet (felperes) egy ízben hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlás határideje a Felek eltérő megállapodása hiányában 8 nap. Az ismételten hiányosan benyújtott kérelmet a felperesi választott bíró, mint egyesbíró, végzéssel elutasítja
  2. A felperes által választott bíró egyéb esetekben a keresetlevél egy példányát megküldi az alperes részére, és felszólítja, hogy válaszbeadványát az általa választott bíró és a bizonyítékok megjelölésével 15 napon belül juttassa el a felperes által választott bíróhoz. A felszólítás azt is tartalmazza, hogy amennyiben az alperes választottbírót nem jelöl meg, úgy azt úgy kell tekinteni, hogy elfogadja a felperes által választott bíró egyesbíróként történő eljárását. Az alperes figyelmét továbbá arra is fel kell hívni, hogy ha bizonyítékait nem, vagy hiányosan jelöli meg, úgy a bíróság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
  3. Amennyiben a felek az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásában állapodtak meg, ezt a keresetben jelezni kell. Ennek elmaradása nem akadálya azonban annak, hogy később a felek az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásában állapodjanak meg.
  4. Az alperesi ellenkérelemnek a felperesi választottbíróhoz történő megérkezését követő  8 napon belül, amennyiben az alperes maga is választott bírót,  a két választottbíró megválasztja a tanács elnökét és meghatározza az eljárás rendjét.  Amennyiben az alperes nem jelölt választottbírót, illetve az érdemi védekezést a megállapított határidőn belül nem terjesztett elő, úgy a felperes által választott bíró az ügyben tárgyalást tűz ki, vagy a 17.§ (4) bekezdése esetén az ügyet tárgyaláson kívül a 19.§ szerint érdemben elbírálja.
  5. Az egyik fél által a választottbírósághoz beterjesztett beadványt közölni kell a másik féllel. Ugyanígy közölni kell a felekkel a szakértői véleményt, vagy más bizonyítékot, amelyet a választottbíróság döntésének meghozatalánál figyelembe vehet.
  6. A felek eltérő megállapodásának hiányában bármelyik fél módosíthatja, vagy kiegészítheti a keresetét vagy válasziratát a választottbírósági eljárás során, kivéve ha a választottbíróság azt az eljárás elhúzódása miatt kizárja. Ilyen módosítást vagy kiegészítést a választottbíróság általában egy ízben engedélyez

18. § Szóbeli tárgyalás és írásbeli eljárás

  1. A felek eltérő megállapodása hiányában a választottbíróság a kereset és az arra adott érdemi válasz megérkeztétől számított 15 napon belül kitűzi a tárgyalást, melyre a feleket az átvétel igazolására alkalmas írott, vagy a felperes által választott kommunikációs módon megidézi azzal a figyelmeztetéssel, hogy távolmaradásuk nem akadálya az eljárás folytatásának.
    A tárgyalást legalább 8, legfeljebb 15 napos határidőre kell kitűzni.
  2. A választottbíróság a feleket meghallgatja, és lehetőséget ad számukra beadványaik kiegészítésére.
    A tárgyalás fontos okból elhalasztható, azonban a bíróságnak törekednie kell arra, hogy az eljárást a rendelkezésre álló időn belül befejezze.
    A már egy ízben elhalasztott tárgyalás újbóli elhalasztására csak kivételesen kerülhet sor.
  3. A bizonyítási eljárás végén a választottbíróság figyelmezteti a feleket az eljárás befejezésére és lehetőséget ad nekik arra, hogy érveiket összefoglalják (perbeszéd).

19. § Az ügy tárgyaláson kívüli elbírálása

  1. Amennyiben a felek így állapodnak meg, a választottbíróság tárgyalást nem tart. Az alperes ebben az esetben tartozik a keresetlevélre - a bíró kijelölést is, vagy a felperesi bíró egyesbírókénti eljárás elfogadását - tartalmazó érdemi válaszát legkésőbb a kézhezvételtől számított 8 napon belül a választottbíróságnak megküldeni. A választottbíróság az alperes védekező iratát három napon belül megküldi a felperesnek, akinek 8 nap áll rendelkezésre észrevételei megtételére. Ezekre az észrevételekre az alperes további nyolc napon belül jogosult válaszolni; ezzel a bizonyítási eljárás befejezettnek tekintendő.
  2. A választottbíróság az ügyet az utolsó irat beérkezésétől, illetve a felperesi válasz irat alperes részére történt megküldésétől számított 30 napon belül tárgyaláson kívül bírálja el.
    Amennyiben a választottbíróság további bizonyítást tart szükségesnek, tárgyalást tarthat vagy felszólíthatja a feleket további bizonyítási indítványok megtételére. Indítvány hiányában a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján dönt.

20. § Előzetes intézkedés

  1. A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket. A bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.
  2. Az ideiglenes intézkedés tárgyában a bíróság soron kívül határoz.

21. § Bizonyítékok

  1. A bíróság elsősorban okiratokat, de bármely más, az ügy eldöntése érdekében a fél által indítványozott, és a bíróság által szükségesnek tartott bizonyítási eszközt igénybe vehet.
  2. A tanuk meghallgatását a bíróság mellőzheti, ha a tanú nyilatkozatát a felek teljes bizonyító erejű magánokiratban, vagy közokiratban terjesztik a bíróság elé.
  3. Szakértő kirendelésének csak abban az esetben van helye, ha az azt kérő fél a szakértői költségeket előlegezi.
  4. A választottbíróság a bizonyítékokat szabadon mérlegelve hozza meg döntését, az érdemi határozat indokolásában azonban ki kell térnie az előterjesztett bizonyítékok értékelésére.

22. § Az eljárás befejezése

  1. Az eljáró tanács az eljárást érdemi határozattal fejezi be. Az érdemi határozat ítélet vagy végzés.
  2. Ítéletet hoz a választottbíróság a jogvita érdemében, vagy abban az esetben, ha a felek kérik, hogy a köztük létrejött egyezséget ítéletbe foglalja. Végzéssel szünteti meg az eljárást a választottbíróság, ha arra érdemi döntés meghozatala nélkül kerül sor.
  3. A választottbíróság az eljárás befejezését megelőzően közbenső ítéletet, vagy részítéletet is hozhat.
  4. Ha az eljáró tanács a jogvita körülményeit megfelelően tisztázottnak tekinti, illetve a felek egyéb bizonyítási indítványt nem tesznek, vagy attól az ügy jobb megítélése nem várható, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja.
  5. A bizonyítási eljárás befejeztével a feleknek lehetőséget kell adni nyilatkozataik (perbeszédeik) megtételére. Ezt követően a választottbíróság berekeszti a tárgyalást és határozatot hoz.
  6. Az ítéletet az eljáró tanács szavazattöbbséggel, illetve az egyesbíró egyedül zárt ülésen hozza.
  7. Bármely bíró jogosult az ítélethez különvéleményt fűzni, mely különvélemény az ügy iratai közt zárt borítékban kezelendő.
  8. Az ítéletnek tartalmaznia kell
    1. a választottbíróság helyét,
    2. az ítélethozatal idejét,
    3. az ügy számát,
    4. a felek és az eljárásban részt vett más személyek megnevezését
    5. a jogvita tárgyát, és az ügy körülményeinek rövid kifejtését,
    6. döntést a kereseti (viszontkereseti) kérelemről, valamint a választottbírósági díjakról és költségekről
    7. az ítélet indokolását
    8. a választott bírák családi és utónevét, valamint aláírásukat.
  9. Az ítélet abban az esetben is érvényes, ha azt – háromtagú tanácsban történő döntéshozatal esetén - csak két választottbíró írja alá, feltéve, hogy az ítéletben megindokolásra kerül a harmadik választottbíró aláírásának az elmaradása.
  10. Ha a felek eltérő határidőt nem állapítottak meg, az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül kérhető

a./ hogy a bíróság valamilyen hibás névírást vagy számítási hibát, vagy más hasonló elírást javítson ki,
b./ hogy az ítélet meghatározott része, vagy pontja tekintetében adjon értelmezést,
c./ az ítéletet egészítse ki, abban az esetben, ha az eljárás során előterjesztett kérelem vonatkozásában a bíróság nem hozott rendelkezést.

  1. Ha a választottbíróság a kérelmet indokoltnak tartja 15 napon belül tárgyaláson kívül érdemben dönt a kérelemről, illetve  szükség esetén tárgyalás tart és döntést hoz.
  2. Az eljárás megszűnése:
    A választottbíróság megszünteti az eljárást,

a./, ha a választottbíróság hatáskörének hiányát állapítja meg,

b./ ha a felperes keresetét nem terjeszti elő,
 c./ felperes keresetét visszavonja, kivéve, ha az alperes ez ellen kifogással él és a választottbíróság a vita lezárásához fűződő jogos érdekét elismeri,
d./ ha a felek az eljárás megszüntetésében megállapodtak,
e./ ha a választottbíróság úgy ítéli meg, hogy az eljárás lefolytatására bármely okból nincs szükség, vagy az lehetetlen.

23. § Az ítélet jogereje

  1. A választottbíróság ítélete jogerős és végrehajtható, ez ellen fellebbezésnek nincs helye.
  2. A fél, továbbá az, akire nézve az ítélet rendelkezést tartalmaz, a választottbíróság ítéletének részére történt kézbesítéstől számított 60 napon belül keresettel az ítélet érvénytelenítését kérheti a rendes bíróságtól, ha

a./ a választottbírósági szerződést megkötő félnek nem volt jogképessége, vagy cselekvőképessége,
b./ a választottbírósági szerződés érvénytelen,
c./ a választottbíró kijelöléséről, illetve a választottbírósági eljárásáról nem volt szabályosan értesítve, vagy egyébként nem volt képes az ügyét előterjeszteni,
d./ az ítéletet olyan jogvitás ügyben hozták, melyre a választottbírósági kikötés nem vonatkozik, illetve amelyre a választottbírósági szerződés rendelkezései nem terjednek ki,
e./ a választottbíróság összetétele, vagy eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának, kivéve, ha a megállapodás ellentétes törvény kötelezően alkalmazandó szabályával,
f./ a vita tárgya a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozik,
g./ az ítélet a magyar közrendbe ütközik.

24. § A választottbírósági ítélet elismerése és végrehajtása

  1. A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté, annak végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok irányadók.
  2. Az Eljárási Mintaszabályzatban nem szabályozott kérdésekben a bíróság tagjai a hatályos magyar jogi szabályozás, különösen a választottbíróságról szóló 1994. évi LXXI. törvény keretei között határoznak.

A jelen Szabályzatot az Internet Szolgáltatók Tanácsa 2003. december 11-i közgyűlése elfogadta.

.............................................................................................................

Az Internet Szolgáltatók Tanácsa által támogatott eseti választottbíróság díjtáblázata

1./ Adminisztratív költségek

Az adminisztratív költségeknek két összetevője van:

a) A perérték szerint az alábbi táblázat alapján számított összeg:

amennyiben a perérték

0 - 5.000.000.- Ft között van:a perérték 3%-a, de legalább 20.000.- Ft.

5.000.000 - 10.000.000 Ft között van:150.000.- Ft + a perérték 1,5%-a,

10.000.000 - 20.000.000 Ft között van:300.000.- Ft + a perérték 1%-a

20.000.000 - 40.000.000 Ft között van:250.000.- Ft +a perérték 0,5%-a

40.000.000 Ft. felett:400.000.- Ft + a perérték 0,2%-a

az adminisztratív költség összegét ÁFA terheli.

b) A törvényben meghatározott választottbírósági illeték:

Az illetéktörvény (1990. évi XCIII. tv. 55. §) 2003. január 1-től hatályos rendelkezései szerint a "Választottbírósági eljárásban az illeték az eljárás tárgya értékének 1%-a, de legalább 5000 forint. Ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, az illeték 10 000 forint." Az eljárási illeték összegét a keresetlevél eredeti példányára ragasztott illetékbélyegben kell leróni.

 2./ Választottbírói honorárium

A választottbírók honoráriuma az adminisztratív költségek 75 %-a, de legalább 100.000.- Ft. A választottbírók honoráriuma egyesbíróból álló tanács esetén teljes egészében az egyesbírót illeti meg, míg háromtagú tanács esetén akként oszlik meg a bírák között, hogy a honorárium 30-30%-a a felperesi és alperesi választottbírót, míg 40%-a a tanács elnökét illeti meg.

MELLÉKLET

a Szabályzat 16§ 1./ bek alkalmazásához

A díjak kiszámításának módja:

1./ Perérték

A perérték alapja az az összeg, amit a felperes a keresetlevélben meghatároz.

Ha egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényt érvényesítenek, azok együttes értékét kell figyelembe venni.

Vagylagos kérelmek esetében a díjat csak egyszer, a magasabb érték alapján kell megállapítani.

Az érték megállapításánál a járulékokat (kamat, perköltség stb.) figyelmen kívül kell hagyni.

Ha a bíróság az eljárás tárgyának értékét a fél által megjelöltnél magasabb összegben állapítja meg, a díj alapjának ezt kell tekinteni.

A díjat nem befolyásolja sem a követelés utólagos leszállítása, sem az, ha a választottbíróság az értéket a féltől eltérő alacsonyabb mértékben állapítja meg.

Ha az eljárás tárgyának értéke a fél nyilatkozata alapján emelkedik, a változtatást tartalmazó irat benyújtásával egyidejűleg le kell róni, azt a díjkülönbözetet, amely az eljárás megindításakor fizetett, illetve figyelembe vett és a magasabb érték alapulvételével kiszámítható díj között mutatkozik.

Amennyiben perérték nem határozható meg, a díj számításának alapja: 300.000.- Ft..

2./ A díj megfizetése

A díjat a felperes az eljárás kezdeményezésekor készpénzben vagy átutalással fizeti meg a felperes által választott bíró által megjelölt letéti számlára. . Az illetéket illetékbélyeg formájában, a keresetlevél eredeti példányára ragasztással kell leróni.

3./ Perköltség

Perköltség mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a választottbíróság előtt, akár azon kívül merült fel.

A perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd, ill. jogtanácsos készkiadásait és munkadíját is.

Ha a fél meghatalmazottja nem ügyvéd, vagy ha a fél személyesen jár el, a meghatalmazott, illetőleg a fél részére munkadíj nem állapítható meg, de igényt tarthat az útiköltség, valamint a bíróság előtt való megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesés megtérítésére.

A bizonyítási eljárással járó költségeket (a tanú-, szakértői és tolmácsdíjat, stb.) a bizonyító fél köteles előlegezni, a választottbíróság azonban - ha ezt méltányosnak tartja - kivételesen a bizonyító fél ellenfelét is kötelezheti a bizonyítási eljárással felmerülő költségeknek vagy azok egy részének előlegezésére.

Az előlegezés felől a választottbíróság a költségek, felmerülésekor határoz, ha azonban már előre valószínűnek mutatkozik, hogy a felmerülő költségek jelentősebb összeget érnek el, vagy más körülmények ezt indokolttá teszik, a bíróság azt is elrendelheti, hogy a fél a költségek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget helyezze letétbe. Szakértő kirendelése esetében a bíróság a szakértői díj fedezésére előreláthatólag szükséges összeg letétbe helyezését köteles elrendelni.

 4./ A díjak viselése

A díjak és költségek viseléséről az választottbíróság dönt.

A választottbíróság a perköltség viselése felől az ítéletben vagy az eljárást befejező egyéb határozatban dönt.

A pernyertes fél költségeinek megfizetésére általában a pervesztes felet kell kötelezni

A választottbíróság a perköltség felől hivatalból határoz, kivéve ha a pernyertes fél a perköltség tárgyában való határozathozatal mellőzését kéri. Egyezség esetében a választottbíróság a perköltség felől csak a felek kérelmére határoz.

A választottbíróság a perköltség összegét a fél által előadott és a szükséghez képest igazolt adatok figyelembevételével állapítja meg. A fél javára az általa felszámítottnál több perköltséget megállapítani nem lehet. Ha a fél a költségeket nem számította fel vagy nem igazolta, a választottbíróság a perköltséget a per egyéb adatai alapján hivatalból határozza meg.

Az a fél, aki egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez, vagy egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, avagy valamely határnapot vagy határidőt mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz, az ebből származó költségeinek megtérítését pernyertessége esetén sem igényelheti, illetőleg az ellenfél ebből eredő költségeinek megtérítésére a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető.

Részleges pernyertesség esetében a választottbíróság a perköltség felől a pernyertesség arányának, valamint az egyes felek által előlegezett költségek összegének figyelembevételével határoz. Ha a pernyertesség és pervesztesség aránya, valamint az előlegezett költségek összege között nincsen számottevő különbség, a választottbíróság akként rendelkezik, hogy mindegyik fél maga viseli a saját költségét.

Ha a per kártérítésre irányul, vagy egyéb olyan követelés iránt folyik, amelynek összegszerű megállapítása bírói mérlegeléstől függ, az ellenfelet akkor is kötelezni lehet a terhére megállapított marasztalási összegnek megfelelő perköltség megfizetésére, ha a választottbíróság a követelt összegnél kevesebbet ítélt ugyan meg, de a követelt összeg nem tekinthető nyilvánvalóan túlzottnak.

A beavatkozó által támogatott fél pernyertessége esetében az ellenfelet a beavatkozó költségének megfizetésére is kötelezni kell. A beavatkozó által támogatott fél pervesztessége esetében az ellenfélnek a beavatkozással felmerült költségtöbbletében a beavatkozót kell elmarasztalni; ha azonban a perben hozott ítélet jogereje a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozót az általa támogatott féllel egyetemlegesen kell kötelezni az ellenfél összes költségeinek megfizetésére. A beavatkozás elutasítása esetében a beavatkozót kell elmarasztalni abban a költségben, amelyet a beavatkozás az azt ellenző feleknek okozott.

Utolsó módosítás ideje: 2003. december 11.

Főlap | Regisztrátorok listája | Delegálási szabályok | Meghirdetés | Keresés | Technikai ellenőrzés
Tanácsadó testület | Alternatív vitarendezés | Eseti Választottbíróság | Archívum | Egyebek | Statisztika