Tanácsadó testület - Szervezeti és Eljárási Szabályzat

Az Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesület (ISZT) Közgyűlése a 2000 december 1.-től hatályos Domainregisztrációs Üzletpolitikai Irányelvek rendelkezéseivel összhangban, az Irányelvekben meghatározott feladatok teljesítésére elfogadott határozatával felhatalmazta az Elnökséget, a Tanácsadó Testület szervezeti és eljárási szabályzatának megalkotására. Az Egyesület 2001. április 17-i határozata értelmében a Testület a következő szerinti rendben végzi munkáját:

 

A Nyilvántartó mellett működő jogi Tanácsadó Testület

Szervezeti és Eljárási Szabályzata

 

1. § A jogi Tanácsadó Testület fogalma, működési köre

1. A Tanácsadó Testület a NYILVÁNTARTÓ mellett működő, felkért független szakértőkből álló bizottság, amely a DOMAIN nevek választhatóságával kapcsolatos kérdésekben foglal állást, iránymutatásaival támogatja a DOMAIN nevek delegálásának jogszerűségét.

2. A TANÁCSADÓ TESTÜLETHEZ a NYILVÁNTATÓ fordulhat elvi állásfoglalásért, a DOMAIN NEVEKNEK a DOMAINREGISZTRÁCIÓS ÜZLETPOLITIKAI IRÁNYELVEKKEL összhangban lévő választhatóságával kapcsolatban.

3. A TANÁCSADÓ TESTÜLETHEZ bármely REGISZTRÁTOR is (saját vagy az igénylést vitató harmadik fél kezdeményezésére) fordulhat még be nem jegyzett DOMAIN NEVEK esetében az igényelt konkrét DOMAIN NÉVNEK a konkrét IGÉNYLŐ általi választhatóságának tárgyában.

4. A TANÁCSADÓ TESTÜLET eljárási díját az IGÉNYLŐ REGISZTRÁTORA köteles megfizetni a NYILVÁNTARTÓNAK, ha a TANÁCSADÓ TESTÜLET úgy dönt, hogy a konkrét DOMAIN NÉV a konkrét IGÉNYLŐNEK nem adható ki. Ellenkező esetben a díjat

a) A TANÁCSADÓ TESTÜLET eljárását kezdeményező REGISZTRÁTOR köteles megfizetni, ha az igénnyel szemben kifogással élt, vagy

b) a NYILVÁNTARTÓT terheli, ha az igénnyel szemben a NYILVÁNTARTÓ élt kifogással és a REGISZTRÁTOR ezért kezdeményezte a TANÁCSADÓ TESTÜLET eljárását.

5. A Tanácsadó Testülethez elvi állásfoglalás iránti kérelemmel fordulhat az Internet Szolgáltatók Tanácsa Egyesület (ISZT) abban az esetben, ha a domainregisztrációs üzletpolitikai irányelvek értelmezésével vagy a domain regisztráció illetve nyilvántartás során követendő eljárással kapcsolatban általános, elvi jellegű iránymutatás igénye jelentkezik.

6. REGISZTRÁTOR jogosult az eljárással kapcsolatos költségeit megbízója felé továbbhárítani.

7. A Tanácsadó Testület tevékenységét a jelen Szervezeti és Eljárásban foglaltaknak megfelelően, a Domainregisztrációs Üzletpolitikai Irányelvekben foglaltakkal összhangban, a hatályos jogszabályok figyelembe vételével végzi.

 

2. § A Tanácsadó Testület tagjai

1. A Tanácsadó Testület tagjává az a 24. életévét betöltött magyar állampolgár kérhető fel, aki az informatikai, elsősorban az Internettel kapcsolatos szakmai (első sorban jogi, üzleti, társadalomtudományi, szervezeti és szervezéstudományi) kérdésekben kellő jártasságot és gyakorlatot szerzett, ugyanakkor vele szemben a jelen Szervezeti és Eljárási Szabályzat (továbbiakban SZESZ) 2. § 3. pont szerinti kizáró ok nem áll fenn. A Testület Tagja bármikor benyújthatja lemondását, az e Szabályzatban meghatározott esetekben köteles lemondani, vagy visszahívható. A lemondást az ISZT Elnökségéhez kell címezni. Lemondás esetén a Tanácsadó Testületben betöltött tagság a lemondó nyilatkozatban megjelölt dátummal, ilyen hiányában a lemondó nyilatkozatnak az ISZT-hez történő beérkezésének napjával szűnik meg.

2. A Tanácsadó Testület legalább 4 főből áll. A Testület minden Tagjának - a Titkár kivételével - rendelkeznie kell állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel vagy szakjogászi képesítéssel. A Testület munkáját az ISZT Titkársága segíti. A Testület Tagja e minőségében eljárva utasítást senkitől sem fogadhat el.

3. A Tanácsadó Testület tagjává, póttagjává és tisztségviselőjévé való jelölés jogát az ISZT fenntartja. Nem jelölhető tagként olyan személy, aki bármely REGISZTRÁTORNÁL alkalmazásban, munkaviszonyban áll, vagy bármely REGISZTRÁTOR részére polgári jogi jogviszony alapján munkát végez. A Tanácsadó Testület jelölt tagja a jelölés elfogadásakor elfogulatlanságáról nyilatkozik. Sem előadóként sem szavazóként nem vehet részt valamely állásfoglalás meghozatalában olyan Testületi Tag, aki az adott ügyben érintett Igénylő(k) vagy Regisztrátor(ok) bármelyike számára munkát végez vagy az elmúlt 3 évben munkát végzett vagy velük valamilyen üzleti kapcsolatban áll vagy állt, vagy ilyen kapcsolat létesítését számára kilátásba helyezték.

4. A Tanácsadó Testület tagjává jelölt személy a jelölés elfogadásáról vagy elutasításáról írásban nyilatkozik. A jelölés elfogadásával a Testület Tagjává válik, e minőségben végzett tevékenysége vonatkozásában titoktartási kötelezettség terheli. A Testület Tagja köteles legjobb tudása, képességei szerint a Testület munkájában közreműködni, függetlenül és pártatlanul állást foglalni, a hatályos jogszabályokat betartani, és azok betartatására törekedni. A Testület által hozott döntésekért, állásfoglalásokért a Tag a polgári jog szabályai szerint felelősségre nem vonható. A Póttagra a Tagra vonatkozó szabályok irányadók.

5. A Tagságra való megbízás minden év március 31-ig szól, amely automatikusan további egy évre meghosszabbodik, amennyiben ezen időpont előtt legalább két hónappal az ISZT írásban (hagyományos vagy elektronikus okiratban) nem jelzi a megbízási jogviszony megszüntetésére irányuló szándékát. A Testület Tagját csak abban az esetben lehet a Testületből visszahívni, ha a jelen Szabályzatban foglaltakat megsértette, vagy - körülményei változása folytán - a Taggal szemben támasztott alapvető követelményeknek már nem felel meg, így különösen, ha a 2. § 3. szerinti összeférhetetlenségi helyzet áll elő. Mielőtt az erre vonatkozó szerződést megkötné, vagy függetlenségét bármely módon befolyásoló más körülmény bekövetkezte várható, a Tag ezt a Tanácsadó Testület Elnökének és az ISZT Elnökségének köteles bejelenteni, ha a körülmény bekövetkezik, lemondását haladéktalanul felajánlani.

6. A Testület Tagját kifejtett szakértői tevékenységéért (a megbízási szerződés alapján meghatározott összeg szerint) díjazás illeti meg.

7. Ha a Testület Tagja feladatait huzamos távollét miatt nem tudja ellátni, és helyére póttag lépett, erre az időre az arányos díjazása nem a Tag, hanem a Póttag részére kerül - eseti megbízási szerződés alapján - kifizetésre.

8. A Tanácsadó Testület postacíme és székhelye: 1132 Budapest, Victor Hugo u. 18-22.

9. A Tanácsadó Testület tevékenységéről az Internet útján folyamatosan tájékoztatja a nagyközönséget. Internetes elérhetősége: www.nic.hu/tt

 

3. § A Tanácsadó Testület szervezete

1. A Tanácsadó Testület Tagja részt vesz a Testület ülésein, szavazati joggal rendelkezik.

2. A Tanácsadó Testület tisztségviselői az Elnök, az Elnökhelyettes és a Titkár.

3. Az Elnök irányítja és szervezi a Testületi szakmai munkát, gondoskodik az ülések előkészítéséről, levezeti az üléseket, gondoskodik az Állásfoglalások írásba foglalásáról, az érintettek felé történő kikézbesítéséről, az Állásfoglalások közzétételéről. Kapcsolatot tart az ISZT Titkárságával, amely a Testület adminisztratív munkáját segíti.

4. Az Elnökhelyettes az elnök távolléte (akadályoztatása) esetén ideiglenesen, lemondása vagy visszahívása esetén az új Elnök hivatalba lépéséig gyakorolja az elnöki jogokat. A Titkár kapcsolatot tart a médiákkal, szervezi a nagyközönség és a szakma tájékoztatását, gondoskodik a Testület weblapjának frissítéséről. A Testület nevében sajtónyilatkozatot kizárólag az Elnök és a Titkár tehet. A Testület jogi végzettséggel rendelkező tagjai - az Elnök által irányítva - mint Előadó Tanácsnokok foglalkoznak az egyes, a Testület elé kerülő konkrét esetek feldolgozásával, a döntéshozatalra való előkészítésével, a döntés vonatkozásában szakmai javaslatot tesznek, az esetet a Testületi ülésen ismertetik.

5. A Tanácsadó Testület saját tagjai közül Elnököt és Elnökhelyettest választ. Elnökké és Elnökhelyettessé csak állam- és jogtudományi végzettséggel rendelkező Tag választható.

6. A Tanácsadó Testület ülésein részt vesz, tanácskozási joggal igen, de szavazati joggal nem rendelkezik az ISZT jogi képviselője, vagy annak megbízottja.

7. A Tanácsadó Testülethez intézett beadványokat az ISZT Titkárságának kell címezni (ISZT Tanácsadó Testülete, 1132 Budapest, Victor Hugo u. 18-22.).

 

4. § A Tanácsadó Testület ülésezési és döntéshozatali rendje

1. A Tanácsadó Testület legalább havonta, szükség esetén azonban ennél rövidebb időközönként tart ülést. A következő ülés időpontját a tagok a mindenkori ülésen határozzák el. Azt a tagot, aki az időpont meghatározásakor nem volt jelen, az Elnök vagy a Titkár rövid úton (telefon, telefax, e-mail vagy sms) értesíti.

2. Az ülés határozatképes, ha a tagok legalább 2/3-a jelen van. Az ülést az Elnök nyitja meg, először megállapítja, hogy az ülés határozatképes-e. Ha a határozatképességhez szükséges létszám nincs jelen, az ülést elnapolja, egyben az ülés új időpontját kitűzi. Erről a jelen lévőket szóban, a távol lévőket a 4. § 1. pontban jelzett módon rövid úton értesíti.

3. Az ülést az Elnök vezeti, lefolyása napirend szerint történik. A következő ülés napirendjéről a mindenkori ülésen döntenek. Az ülés napirendjére az előzetesen megállapítottól eltérő napirendi pont csak akkor vehető fel, ha minden Testületi Tag jelen van, s a napirendi pont tárgyalásához hozzájárul.

4. A napirendre tűzés az ügyek beérkezési sorrendjében történik. Az egyes ülésnapokon tárgyalható ügyek számát a Testület maga határozza meg. Ha a Testület az ügyet napirendre tűzi (tárgyalási napot jelöl ki), az Elnök az ügyre vonatkozó előzményeket (iratokat) átadja a Testület valamely jogi végzettséggel rendelkező tagjának, vagy magánál tartja (Előadó Testületi Tag). Az ügyek szignálása úgy történik, hogy a Testület minden jogi végzettségű tagja számára megközelítőleg azonos számú eset kerüljön átadásra.

5. A napirendre tűzött ügy tárgyalására a következő Testületi Ülésen, vagy valamely későbbi, de mindenképpen előre meghatározott időpontban kerülhet sor. Az Előadó Testületi Tag kötelezettsége, hogy a megállapított tárgyalási napig az ügyet tárgyalásra előkészítse, a tárgyalás napján ismertesse. A Testület tagjai a mindenkori ülésen veszik át a következő ülés tárgyalási napirendjére tűzött ügy iratait. A jelen nem lévő tagnak történő kézbesítésről az Elnök a Titkárság útján gondoskodik.

6. A már napirendre tűzött ügy tárgyalásától a Testület jelen lévő tagjai indokolt esetben egyhangú döntéssel eltekinthetnek, ilyenkor az ügy a következő tárgyalási napon tárgyalandó (halasztás). Egy ügyben halasztást csak egyszer lehet kimondani.

7. Az Előadó Testületi Tag az Elnök felhívására ismerteti az ügy előzményeit, lényegét, s az általa helyesnek tartott döntési javaslatot. Ezt követően a javaslat megvitatásra kerül. A vita során kialakított álláspont vagy álláspontok vonatkozásában a Testület konszenzusra törekszik. A megvitatás befejeztével az Elnök az egyes döntési javaslatokat szavazásra bocsátja. A Tagok egyszerű szótöbbséggel határoznak arról, hogy melyik javaslatot fogadják el Állásfoglalási Javaslatként, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Ezt követően kerül sor a végszavazásra: a Testület Állásfoglalásának az a döntés minősül, mely egyszerű szavazattöbbséget kap (szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt). A Tag csak a javaslat mellett vagy ellen szavazhat, tartózkodásra nincs mód, különvélemény megfogalmazására azonban a 4. § 11. pont szerint lehetősége van.

8. A Testület Állásfoglalásának írásba foglalására (elkészítésére) a Titkárság igénybe vételével az Előadó Testületi Tag köteles. Az Állásfoglalás írásba foglalása az elfogadásától számított 48 órán belül esedékes, s öt eredeti példányban készül. Az állásfoglalás ezt követően a Tanácsadó Testület weboldalán haladéktalanul közzétételre kerül.

9. A Tanácsadó Testület a Titkárságon keresztül az ügyben érintett Regisztrátor(ok)nak az Állásfoglalást tértivevényes levélpostai küldeményként is megküldi, ha ezt a Regisztrátor állásfoglalás kérésében kifejezetten kéri. Az Állásfoglalás két eredeti példánya a Titkárságon kerül letétbe helyezésre. Amennyiben a Regisztrátor az állásfoglalás kérésben kérte az Állásfoglalás eredeti példányának részére való megküldését, azt e példányok terhére kell teljesíteni. A Titkárság útján két eredeti példány a Nyilvántartónak, egy eredeti példány az ISZT képviseletét ellátó ügyvédi irodának zárt postai küldeményként kerül megküldésre.

10. Az Állásfoglalás formai és tartalmi elemeire a 5. §-ban foglaltak irányadók.

11. A kisebbségben maradt véleményt képviselő Testületi Tagnak joga van ahhoz, hogy az Állásfoglaláshoz különvéleményt csatoljon. Erre három munkanap áll rendelkezésére. A Különvélemény írásba foglalásához a Titkárságot igénybe veheti. A Különvéleményt indokolni köteles. A Különvélemény az Állásfoglalás elválaszthatatlan mellékletét képezi.

 

5. § Az Állásfoglalás és formai követelményei

1. A Tanácsadó Testület Állásfoglalását a Testület nevében hozza. Az Állásfoglalás eredeti példányait az Elnök és a Titkár írja alá, s a Testület bélyegzőjével kell ellátni.

2. Az Állásfoglalás Fejlécből, Felvezető szövegből, a Kérdésfelvetésből, a Döntésből, a Döntés indokolásából valamint a Záradékból áll.

3. A Fejléc a Tanácsadó Testület megnevezését, székhelyének pontos címét tartalmazza. Ezt követően külön sorban, középre zárva kell feltüntetni az Állásfoglalás számát, meghozatalának időpontját, a következők szerint: sorszám/év, majd zárójelben az Állásfoglalás elfogadásának hónapja római, az Állásfoglalás elfogadásának napja arab számmal.

4. A Felvezető szöveg megnevezi az ügyszámot, amelyen az eset iktatásra került, utal arra, hogy az eset a Tanácsadó Testület előtt a SZESZ szerinti rendben megtárgyalásra került, megnevezi annak az ülésnek a napját, mikor az állásfoglalás megszületett, s rögzíti a döntés körülményeit (hány testületi tag volt jelen, ebből hányan szavaztak igennel, nemmel), s utal arra, hogy az elfogadott állásfoglalás többségi vagy egyhangú véleménynek minősül. Amennyiben az ügyet vagy ügyeket a Tanácsadó Testület elé utaló Nyilvántartó vagy Regisztrátor konkrét kérdést is megfogalmazott, ennek szövegét is ismertetni kell.

5. A Döntés a Testület egyhangú vagy többségi véleményét megjelenítő határozott állásfoglalás az Állásfoglalás hatálya alá tartozó Tanácsadó Testület elé ügyben vagy ügyekben. A döntés szövege félkövér betűkkel kerül kiemelésre.

6. Az Indokolásban meg kell jelölni az Állásfoglalás kérésével kapcsolatosan lényeges előzményeket, ismertetni kell a tényállást. Ismertetni kell a Döntésben kifejtett vélemény megalapozásául szolgáló jogi érveket, hivatkozásokat. Az Indokolásnak terjedelmi korlátai nincsenek. Amennyiben az ügyet vagy ügyeket a Tanácsadó Testület elé utaló Nyilvántartó vagy Regisztrátor konkrét kérdést is megfogalmazott, a kérdések megválaszolása nem mellőzhető.

7. A Záradék utal az esetleges különvéleményre, arra, hogy az az Állásfoglalás esetleges mellékletét képezi, s tudatja, hogy a Tanácsadó Testület a weblapján a döntést közzé teszi. A záradék részét képezi az irat aláírásának dátuma, az Elnök és a Titkár aláírása.

 

6. § Az eljárás megindítása

1. A Tanácsadó Testület előtti eljárás az állásfoglalás kéréssel indul. Az állásfoglalás kérés a Tanácsadó Testülethez intézet kérelem, melyben a Nyilvántartó vagy Regisztrátor egy adott ügyben, a SZESZ 1. §-a alá tartozó körben a Testület állásfoglalását kéri, illetve az ISZT általános kérdésben elvi állásfoglalást kér. Az állásfoglalás kérésben meg kell jelölni, hogy mi indokolja az ügy Tanácsadó Testület elé utalását, s meg kell nevezni az ügyben érintett feleket (igénylő, kifogással élő vagy a névre igényt tartó és ezek regisztrátorai). Az Állásfoglalás kérés konkrét kérdést fogalmazhat meg. Valamely igényléssel kapcsolatos állásfoglalás kérés lehet a Domainregisztrációs Üzletpolitikai Irányelvek 1.3 pontja szerinti kifogás, amellyel a nem prioritásos igénylés ellen annak meghirdetését követő 14. nap végéig lehet élni. A kifogással kapcsolatos kérdésekben egyebekben a Domainregisztrációs Üzletpolitikai Irányelvek irányadók.

2. Az állásfoglalás kéréshez - másolatban - csatolni kell az esetre vonatkozó valamennyi, az állásfoglalás szempontjából releváns iratot. Az állásfoglalás részét képezi az ezeket felsoroló Iratjegyzék.

3. A Tanácsadó Testület Titkársága a küldeményt átveszi. Az állásfoglalás kérést vagy kifogást - 8 napos határidő tűzése mellett - hiánypótlásra adja vissza, ha:

a.) ahhoz nem csatoltak állásfoglalás kérést,

b.) az állásfoglalás kérés a 6. § 1.-2. szerinti követelményeknek nem felel meg,

c.) az Iratjegyzéken feltüntetett irat vagy iratok csatolásra nem kerültek,

Ha a hiánypótlás az előírt határidőn belül nem történik meg, a Titkárság értesíti az állásfoglalás kérőt, hogy az ügy érdemi tárgyalásra nem kerül.

4. Amennyiben hiánypótlás nem válik szükségessé, vagy az a 8 napos határidőn belül megtörténik, az állásfoglalás kérést a Titkárság haladéktalanul iktatja. Az állásfoglalás kérőt és a Nyilvántartót a Titkárság az iktatás napján e-mail útján értesíti az iktatás tényéről. A Titkárság értesíti az ügyben esetleg érintett másik Regisztrátort vagy Nyilvántartót, hogy 14 napos határidővel maga vagy ügyfele írásban kifejtheti az üggyel kapcsolatos véleményét, illetve véleményét alátámasztó dokumentumokat csatolhat. A határidő letelte után a Titkárság az ügy iratait átadja az Elnöknek.

5. Az Elnök a beérkezett Állásfoglalás kérést formai és tartalmi szempontból megvizsgálja. Ha az Állásfoglalás kérés tartalmilag hiányos (pontosan nem állapítható meg, hogy miben kellene a Testületnek állást foglalnia), vagy az érdemi tárgyaláshoz szükséges további információk (okiratmásolatok, előzmény szempontjából releváns más iratok) hiányoznak, az állásfoglalást kérőt hiánypótlásra hívja fel, megjelölve a hiánypótlás indokát s az erre nyitva álló indokolt határidőt (14 munkanap). A hiánypótlásra való felhívás tartalmazza, hogy a Tanácsadó Testület a hiányok pótlásáig az ügyet nem tudja napirendre tűzni. A Hiánypótlás teljesítése a tárgyalás előfeltétele, melytől az állásfoglalást kérő - ha az ügyet Állásfoglalás kérés végett már a Tanácsadó Testülethez terjesztette - nem tekinthet el. Amennyiben a hiánypótlás teljesítésének rajta kívül álló akadálya van, a hiánypótlási határidő lejártáig erről a Tanácsadó Testületet köteles értesíteni. Amennyiben a hiánypótlás nem kerül teljesítésre, az Elnök a legközelebbi ülésen - napirend előtt - erről a Testületet tájékoztatja. A Tanácsadó Testület (az indokok megjelölésével) Állásfoglalásban teszi közzé, hogy az adott ügyben érdemi döntést hozni nem tud.

6. Ha a beadvány nem szorul hiánypótlásra, vagy a hiánypótlás megtörténik, az Elnök az ügyet a legközelebbi Testületi Ülésen bejelenti. Az eljárás a bejelentés napján indul, s az érdemi döntés kiadmányozásának napjával fejeződik be. A bejelentéssel a Testület az ügyet napirendre tűzi, majd (a már tárgyalásra váró, folyamatban lévő ügyek számának függvényében) a tárgyalásra határnapot tűz ki. Az Elnök a bejelentésről a Titkárság útján az állásfoglalást kérőt e-mailben értesíti. A bejelentésre került ügyek listája a Tanácsadó Testület weboldalán hozzáférhető, s folyamatosan frissítésre kerül.

7. A Testület az ügyek gyors, hatékony tárgyalására törekszik. Az eljárásnak az ügy bejelentésétől számított legkésőbb 60. napon a Testület Állásfoglalásával le kell zárulnia.

 

7. § Egyéb rendelkezések

1. A jelen Szervezeti és Eljárási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Domainregisztrációs Üzletpolitikai Irányelvek előírásai, a Testület tagjaival kötött egyedi szerződések, valamint a hatályos jog irányadó. Az SZESZ-ben nem szabályozott ügyrendi és más kérdésekben a Testület eljárása rendjét maga alakítja ki.

2. Jelen Szervezeti és Eljárási Szabályzat 2001. április 17-én lép hatályba.

3. Valamely Testületi Tag tartós akadályoztatása esetén (betegség, szabadság, külföldi távollét) - ha távolléte ideje előre láthatóan a 60 napot meghaladja - póttagot kell felkérni. Az akadályoztatást a tag lehetőség szerint előre bejelenti köteles. A Póttag felkérésének szabályai és a Testületben végzett tevékenysége a Tagéval azonosak, kivéve, ha az Elnök, Elnökhelyettes vagy a Titkár feladatait kell átvenni, melyre csak a Testület rendes tagja jogosult, ideiglenes megbízatása idejére az ő helyére kell póttagot jelölni. A Jelölés és a helyettesítési rend megszabása vonatkozásában az ISZT jogait fenntartja, ám a testület véleményét figyelembe veszi. A póttag megbízatása a rendes tag távollétének idejére szól, díjazása ehhez igazodik.

 

Budapest, 2001. április 17.

 

Az Internet Szolgáltatók Tanácsa a jelen Szervezeti és Eljárási Szabályzatot jóváhagyta. Az Internet Szolgáltatók Tanácsa nevében eljárva:

Tüdős András

hivatalos képviselő

Főlap | Regisztrátorok listája | Delegálási szabályok | Meghirdetés | Keresés | Technikai ellenőrzés
Tanácsadó testület | Alternatív vitarendezés | Eseti Választottbíróság | Archívum | Egyebek | Statisztika