Tanácsadó testület - Elvi állásfoglalások

A Tanácsadó Testület 1/2018. (III. 09.) Elvi Állásfoglalása

 

A jogszabályok sajátos elnevezésének és a politikai

jelmondatok  jogvédelme összefüggésében felmerült kérdések és a stopsoros.hu domain név iránti igénylés teljesíthetősége

 

tárgyában

 

1. Felvezető

A Nyilvántartó 2018. február 22-én fordult a Tanácsadó Testülethez a jogszabályok sajátos elnevezésének és a politikai jelmondatok jogvédelme összefüggésében felmerült, konkrét üggyel is összefüggő elvi állásfoglalást kérve.

A megkeresésben a Nyilvántartó - a stopsoros.hu domain név igénylése tárgyában korábban már a TT elé került üggyel kapcsolatban – azt a kérdést vetette fel, hogy a Tanácsadó Testület álláspontja szerint a TT 5/2000. (V. 24.) Elvi Állásfoglalása 3. pontja szerinti jogvédelem megilleti-e jogszabályokat, illetőleg politikai jelmondatokat, szlogeneket is?

A Tanácsadó Testület a feltett kérdéseket megvitatta, majd a mai napon 6 tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, 6 igen szavazattal, különvélemény csatolásának igénye nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen Elvi Állásfoglalást.

 

II. A Testület állásfoglalása a feltett kérdésekkel kapcsolatosan

1. Önmagában a Stop Soros kifejezés, mint egy előkészületben lévő törvénycsomagot jelölő elnevezés nem minősül szerzői jog által védett mű címének, így azt a TT 5/2000. (V. 24.) Elvi Állásfoglalása 3. pontja szerinti jogvédelem sem illeti meg.

2. A Stop Soros! kifejezés önmagában szerzői jogi jogvédelemben nem részesülhet, ám ha ugyane kifejezés jogvédelem alatt álló reklámgrafikai alkotás lényegi részét képezve, sajátos szöveges és vizuális kontextusban, jelenik meg, s annak önállóan azonosítható részét képezi, felhasználásához az Szjt. 16. § (1) bekezdése szerint a szerző hozzájárulás szükséges.

3. A Stop Soros! kifejezés Magyarországon a Kormány tájékoztatási kampánya révén, ahhoz kapcsolódva, annak részét képezve vált közismertté: a nyomtatott és elektronikus hirdetéseken minden esetben utalás történt annak a Kormányhoz való kapcsolódására, a Kormány információ jellegére. Mindez együttesen alkalmas arra, hogy a felhasználók a kifejezést közvetlenül a kormányzati információval, Magyarország Kormányának tevékenységével hozhassák összefüggésbe a felhasználók. A stopsoros.hu domain név Igénylő számára történő használatba adása tehát megtévesztésre alkalmas, s ezért a Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.2 pontja szerinti tilalomba ütköző lenne.

4. Mindezekre tekintettel a stopsoros.hu domain név iránti igénylés nem teljesíthető.

 

III. Az Elvi Állásfoglalás hátteréről

A stopsoros.hu domain név igénylésével kapcsolatos, 1038/2018. sz. ügy 2018. február 22-én került a Tanácsadó Testület elé. A tárgybeli domain név iránt ... magánszemélyként, 2018. január 15-én jelentett be igényt.

Az igény kapcsán a Nyilvántartó – tekintettel a Stopsoros politikai jelmondat alatt folyamatban lévő hirdetési kampányra és a Parlament előtt fekvő, ugyancsak Stopsoros néven ismertté vált intézkedéscsomagra – igénylőt – regisztrátora útján - névhasználati joga igazolására hívta fel. Igénylő válaszában előadta, hogy álláspontja szerint ilyen igazolás benyújtására - miután „kormányzati szóhasználatról van szó” s az a „politikai véleményformálás” eszköze - jogászai megítélése szerint nincsen szükség.

A Nyilvántartó ezzel nem értett egyet, s korábbi álláspontját fenntartva ismételten rákérdezett, egy szerzői jogvédelem alatt álló, „közismert forrásból származó, közismert politikai szlogen esetében” Igénylő miért gondolja úgy, hogy „a szlogenből képzett domain használata őt illeti?”

Igénylő ezt követően fordult a Tanácsadó Testülethez, annak eseti állásfoglalását kérve. A tárgybeli tényállást a fentiekkel egyezően adta elő, kihangsúlyozva, hogy részéről továbbra sem lát olyan okot, mely igénylése elutasításának alapjául szolgálhatna. Részletesen kifejtett – s időközben általa az Interneten is közzé tett – álláspontja alapján az igény teljesítése nem ütközik a Domainregisztrációs Szabályzatba. Előadta, hogy a domain nevet egy „közérdeklődésre számot tartó társadalmi vita” elősegítése szándékával kívánja megszerezni, a névre a Kormány kizárólagos jogokkal nem rendelkezik, a Stop Soros szlogenen „szellemi tulajdonjog” sem áll fenn, mert az sem szerzői jogvédelmi, sem iparjogvédelmi oltalom alatt nem áll, és know how-nak sem minősíthető.

A domain név általa történő használatát abban az értelemben nem látta megtévesztőnek sem, hogy azt „esetleg az Internet használók a Kormány által üzemeltetett domainnek tartanák”: mint rámutatott, a törvényjavaslathoz kapcsolódó kormányzati kommunikáció támogatása céljából http://stopsoros.kormany.hu/ alatt a Kormány már önálló weboldalt hozott létre, s a tárgybeli domain név vonatkozásában igényt ennek elindulását követően sem jelentett be.

Előadta továbbá, hogy a név magánszemélyhez sem köthető: a Stop Soros nem személynév, hanem „egy olyan, a nemzetközi, és egy ideje a hazai politikai életben is alkalmazott kifejezés, amelyet egy meghatározott politikai irány képviselői alkottak meg.” Miután az Igénylő álláspontja szerint a Domainregisztrációs Szabályzat névhasználati jog igazolását „kizárólag a személynevek” vonatkozásában írja elő, ez pedig a konkrét ügyben az előadottak alapján nem indokolt, kérte a Tanácsadó Testületet, hogy kötelezze a Regisztrátort az igényelt domain név részére történő regisztrálására.

 

IV. Az Elvi Állásfoglalás és az egyedi ügyben való döntés indokolása

1. A Tanácsadó Testület először az Elvi Állásfoglalás kérésben feltett első kérdést, a jogszabályok (adott összefüggésben: egy törvény sajátos megnevezése) jogvédelmének problémáját vizsgálta meg.

A Tanácsadó Testület A delegálás visszautasíthatósága a mű sajátos címéhez, illetve a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak elnevezéséhez fűződő kizárólagos szerzői jogok megsértése esetén tárgyában hozott 5/2000. (V. 24.) Elvi Állásfoglalása a szerzői jog által védett alkotások címével kapcsolatos kérdéseket már feltárta, változás jogunkban e téren nem történt, az az időközben kialakult jogértelmezési gyakorlat tükrében továbbra is irányadónak tekinthető. Az Elvi Állásfoglalás kihangsúlyozta, hogy e jogvédelem kizárólag a szerzői jog által védett alkotásokat illeti meg.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (3) bekezdése alapján a szerzői jogvédelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó, egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg, s az nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Egyéni-eredeti, alkotó szellemi tevékenység hiányában a művet (bármi is legyen annak megjelenési formája) jogvédelem nem illeti meg. Az Szjt. 1. § (4)-(7) bekezdése egyes műtípusokat kifejezetten ki is vesz a szerzői jogvédelem köréből: ezek közé tartoznak a jogszabályok, nyilvános határozatok, hatósági közlemények és ügyiratok is.

Miután - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény szerint értelmezett – jogszabály szerzői jogvédelemben nem részesül, értelemszerűen önálló jogvédelem annak címét (megnevezését) sem illeti meg. A TT álláspontja szerint ez nem csak a jogszabályok „hivatalos” elnevezésére vonatkozik, hanem az egyes törvények, törvényjavaslatok általában a sajtó által széles körben ismertté tett, vagy az előterjesztők nevéhez, vagy a javaslat valamilyen jellegzetességéhez („lex Taigetosz”, „lex Heineken”, „lex CEU”) kapcsolódva képzett nevekre is: szerzői jogi jogvédelemben azok sem részesülhetnek.

A TT mindezekre alapozva állapítja meg, hogy önmagában a Stop Soros kifejezés, mint egy előkészületben lévő törvénycsomagot jelölő elnevezés nem minősül szerzői jog által védett mű címének, így azt a TT 5/2000. (V. 24.) Elvi Állásfoglalása 3. pontja szerinti jogvédelem sem illeti meg.

2. A TT ezt követően a Stop Soros kifejezés, mint politikai hirdetések céljára használt szlogen szerzői jogi jogvédelmének kérdését vizsgálta.

A TT a Stop Soros kifejezés használatának kérdését tágabb értelemben, a politikai kommunikáció során való felhasználásának összefüggésében vizsgálta. Magyarország Kormánya 2017-ben széles körű tájékoztatási kampányba kezdett, melynek célja – nemzeti konzultációval összekötve – a Kormány szerint Soros György amerikai üzletember nevéhez köthető illegális migráció megállítása volt. A tájékoztató kampány során a nyomtatott sajtóban, a rádióban és a televízióban Kormány információ megjelöléssel igen nagyszámú hirdetés került közzétételre. E hirdetések sajátos képi- és színvilágot, ismétlődő arculati elemeket jelenítettek meg, s azoknak állandó eleme volt a KRESZ-ből ismert stoptáblába („Állj! Elsőbbségadás kötelező!”) helyezett STOP SOROS! kifejezés. Ezt azonban a hirdetések nem önálló formában használták, hanem valamely, a Kormány szerint Soros Györgyhöz és a migrációs krízishez köthető tevékenységgel összefüggésben.

Képtalálat a következőre: „stop soros”

A plakáttervek, reklámgrafikák, a reklámok részét képező jelmondatok, szlogenek szerzői jogi kérdéseivel a Szerzői Jogi Szakértői Testület korábban már számos állásfoglalásában foglalkozott, véleménye kialakításakor a TT ezeket s a kialakult bírósági jogértelmezési gyakorlatot vette figyelembe.

A Szjt. 1. §-ának (2) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy a törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Az egyes műtípusok Szjt.-ben foglalt felsorolása példálózó jellegű, az ott fel nem sorolt, törvényi feltételeknek megfelelő más alkotások is állhatnak szerzői jogi védelem alatt. Az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése szerint a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg, azzal, hogy a védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Szerzői jogi védelem illetheti meg tehát az Szjt.-ben nem említett – jellemzően képi és szöveges részeket is tartalmazó – reklámplakátokat, szórólapokat és más reklámanyagokat, valamint ezek kidolgozott tervét is, amennyiben egy alkotói folyamat eredményeképpen egyéni-eredeti jelleggel bírnak. Az Szjt. 1. §-ának (6) bekezdése alapján valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek: az Szjt. e szabályára tekintettel az egyes művek alapját képező elgondolás, koncepció, üzenet az egyéni-eredeti formába öntés nélkül önálló szerzői jogi védelemben nem részesülhet (A Szerzői Jogi Szakértői Testület Az arculati elemek védelméről szóló SZJT-10/15. ügyszámú szakvéleménye).

A TT a Szakértői Testület álláspontját elfogadva arra az álláspontra helyezkedik, hogy a Stop Soros! kifejezés önmagában szerzői jogi jogvédelemben nem részesülhet. Más a helyzet azonban a közcélú tájékoztatási kampány részeként közzé tett hirdetések esetében, ahol ugyanez a kifejezés már a plakátokon, hirdetésekben megjelenő üzenet összefüggésében érvényesül, s – szlogenként - magának az üzenetnek is szerves része lesz. Az ezzel összefüggő kérdéseket legrészletesebben a Szerzői Jogi Szakértő Testület SZJT-14/11. ügyszámú szakvéleménye bontotta ki. Csakúgy, mint az SZJTSZT hivatkozott, tárgybeli ügyében, jelen esetben is az a kérdés, hogy a szöveg és kép megjelenési formája együttesen létrehozott-e a szerzői jog által védett alkotást, s ha igen, ez a jogvédelem kiterjed-e az üzenet központi részeként kiemelt szlogenre is.

Ahogy az SZJTSZT hivatkozott szakvéleménye kiemelte, a plakáttal, mint reklám céljára készült, alkalmazott grafikai alkotással szemben támasztott követelmény a minél gyorsabb és hatásosabb figyelemfelkeltés. Ez általában szöveges és/vagy képi megjelenéssel, vagy a kettő megfelelő vegyítésével érhető el, ennek mértékét az alkotó fantáziája, egyénisége határozza meg. Az SZJTSZT korábbi állásfoglalásait is figyelembe véve a Testület leszögezte, hogy a szlogen formájában megjelenő ötlet (a TT előtti konkrét ügyben: a jellegzetes, „Állj! Elsőbbségadás kötelező!” jelentéstartalmú KRESZ tábla hátterébe helyezett Stop Soros! kifejezés és a felszólítás hátterét képező, a lépésre a Kormány szerint okot adó állítás) formába öntésével önálló szerzői jogi védelemre jogosult alkotás jött létre: egy reklámgrafikai alkotás (vö.: SZJSZT 46/2000 sz. véleménnyel is).

A szlogen, mondta ki az SZJT-14/11. sz. szakvélemény, a gazdasági reklám meghatározó, nélkülözhetetlen eleme, és ebben az értelemben a szerzői alkotás azonosítható része. Adott esetben, állapítja meg a TT, a kérdés értelmezése szempontjából annak, hogy a reklám nem a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d. pontja szerinti gazdasági reklámnak, hanem a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló  2010. évi CLXXXV. törvény 32. §-ban szabályozott társadalmi célú reklámnak minősül, nem bír jelentőséggel, mert az adott ügyben a szerzői jogvédelem meglétét vagy hiányát nem érinti.

Fenntartva, hogy a jogvédelem fennállásának feltételeit minden esetben külön kell vizsgálni, a tárgybeli ügyben a TT álláspontja szerint a Stop Soros kifejezés jogvédelem alatt álló reklámgrafikai alkotás lényegi részét képezve, sajátos szöveges és vizuális kontextusban, jelenik meg, s annak önállóan azonosítható részét képezi, felhasználásához az Szjt. 16. § (1) bekezdése szerint a szerző hozzájárulás szükséges.

3. A TT végül vizsgálta a megtévesztés hiányának az Igénylő által az Egyedi állásfoglalás kérés 2.b pontjában felvetett kérdését is.

Az Igénylő a Tanácsadó Testület "A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat szerinti prioritásos igények és a jogszabály alapján gyakorolható kizárólagos elsőbbségi jogok ütközéséről és a megtévesztő domain név igénylés teljesítésének tilalma tárgyában" hozott 6/2000. (V. 24.) Elvi Állásfoglalásában foglaltakat az adott ügyben nem tartotta alkalmazhatónak. Kifejtette, hogy sem Kérelmező, sem a Kormány nem gazdasági-piaci szereplő, a konkrét ügyben a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti versenytársaknak sem minősíthetők. Miután álláspontja szerint a TT hivatkozott állásfoglalása kizárólag a gazdálkodó szervezetek egymás közötti gazdasági-piaci viszonyaira vonatkozik, a megtévesztés megállapításának feltételei hiányoznak.

A TT ezzel kapcsolatban szükségesnek tartja rámutatni, hogy gyakorlatában a megtévesztés kérdése jóval tágabb értelemben is felmerült: álláspontját A gyaníthatóan megtévesztő vagy jogellenes névigénylések elutasíthatósága tárgyában hozott 8/2000. (VIII. 9.) Elvi Állásfoglalásában és konkrét ügyekhez kapcsolódó, számos egyedi állásfoglalásban fejtette ki. A megtévesztés fogalmi megragadásával kapcsolatos álláspontját azonban már a 6/2000. (V. 24.) Elvi Állásfoglalásának 2.7 pontjában kifejtette – ezt tartja irányadónak ma is.

Ahogy az Elvi Állásfoglalás kifejtette, a Polgári Törvénykönyv értelmezésében (1959. évi IV. törvény 210. §, 2013. évi V. tv. 6:91. §) megtévesztés alatt olyan szándékos magatartást értünk, melynek célja más tévedésbe ejtése. A domain delegációs és regisztrációs jogviszonyban a megtévesztésnek legtöbbször nem ezzel a formájával találkozunk, bár természetesen ennek lehetősége sem kizárt. A megtévesztés e körben a választott névvel, annak jelentéstartalmával, s a domain nevet igénylő személlyel, szervezettel hozható összefüggésbe, s az Internet használóiban esetlegesen azt a látszatot kelti, hogy a domain név és annak mögöttes jelentéstartalma, a szóval azonosított vagy azonosítható szolgáltatás, áru, személy, személyösszesség, gazdálkodó szervezet, társadalmi szervezet, intézmény stb. egymással közvetlen összefüggésbe hozhatók: a domain név alatt azt a szolgáltatást, árut, személyt, személyösszességet, gazdálkodó szervezetet, társadalmi szervezetet, intézményt, illetve a nevével, tevékenységével kapcsolatos információt találhatnak. A TT tehát a megtévesztés tilalmát nem gazdasági értelemben ragadta meg, hanem a domain név és az alatta elérhető információ összefüggésében.

Igénylő az állásfoglalás kérésben maga is hivatkozik arra, hogy a Stop Soros kifejezés „egy olyan, a nemzetközi, és egy ideje a hazai politikai életben is alkalmazott kifejezés, amelyet egy meghatározott politikai irány képviselői alkottak meg.” A kifejezés Magyarországon a Kormány tájékoztatási kampánya révén, ahhoz kapcsolódva, annak részét képezve vált közismertté: a nyomtatott és elektronikus hirdetéseken minden esetben utalás történt annak a Kormányhoz való kapcsolódására, a Kormány információ jellegére. Mindez együttesen alkalmas arra, hogy a kifejezést közvetlenül a kormányzati információval, Magyarország Kormányának tevékenységével hozhassák kapcsolatba a felhasználók. A stopsoros.hu domain név Igénylő számára történő használatba adása tehát megtévesztésre alkalmas, gyaníthatóan jogellenes, s ezért a Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.2 pontja szerinti tilalomba ütköző lenne.

 

Jelen Elvi Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Elvi Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.

 

Budapest, 2018. március 9.

 

A Tanácsadó Testület nevében:

 

Dr. Verebics János

Elnök

Sk.

Dombi Gábor

Titkár

Sk.

 

 

 

 

Főlap | Regisztrátorok listája | Delegálási szabályok | Meghirdetés | Keresés | Technikai ellenőrzés
Tanácsadó testület | Alternatív vitarendezés | Eseti Választottbíróság | Archívum | Egyebek | Statisztika