Tanácsadó testület - Elvi állásfoglalások

Alternatív Vitarendező Fórum

INFOMEDIÁTOR Informatikai Felhasználóvédelmi Iroda

Tanácsadó Testülete

 

 

A Tanácsadó Testület 1/2016. (IV.19.) Elvi Állásfoglalása

A magyarországi települések nevét az ott élő kisebbségek nyelvén megillető védelem

tárgyában

 

 

1. Felvezető

 

A Nyilvántartó 2016. március 16-án kelt levelében- a 2. pontban jelzett konkrét kérdések feltételével – a magyarországi települések nevét az ott élő kisebbségek nyelvén megillető védelem tárgyában elvi állásfoglalást kért a Tanácsadó Testülettől. A Tanácsadó Testület a feltett kérdéseket megvitatta, majd mai napon 6 tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, 6 igen szavazattal, különvélemény csatolásának igénye nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen Elvi Állásfoglalást.

 

 

2. A Testülethez intézett kérdés

 

A Nyilvántartó kérdéseit alapvetően magyarországi települések nevét az ott élő kisebbségek nyelvén megillető védelem kapcsán a következőkben fogalmazta meg.

 

1.) A Domainregisztrációs Szabályzat jelenlegi megfogalmazása értelmezhető-e akként, hogy az adott önkormányzat magyar nyelvű elnevezésén túl a kisebbségi nyelven történő elnevezésével azonos domain név kizárólag az adott önkormányzat által választható?

 

2.) Ha úgy értelmezhető, akkor milyen nyelvekre vonatkozik a korlátozás? Esetleg csak azokra, amely kisebbségeknek van ott kisebbségi önkormányzatuk (ugyanis a szabályzat megköveteli a helyi önkormányzatot)?

 

3.) Milyen hiteles forrásból lehet az idegen nyelvű védendő nevek listáját ellenőrizni, és az igénylők számára nyilvánosan hozzáférhetővé tenni?

 

4.) Lehet-e úgy értelmezni a szabályzatot, hogy a kisebbségi önkormányzat lemondhat valaki javára a névhasználatról, vagyis hozzájárulhat ahhoz, hogy a domain-t valaki más számára bejegyezzük? Ha most ez nem értelmezhető így, érdemes lenne ilyen irányban pontosítani, vagy jobb, ha a magyar nevekhez hasonlóan csak a (kisebbségi) önkormányzat igényelheti?

 

 

3. A Testület Állásfoglalása a feltett kérdésekkel kapcsolatosan:

 

3.1 A Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.4 pontja alapján a közvetlenül a .hu közdomain alá történő delegálás esetén kizárólag a helyi önkormányzat jogosult az önkormányzattal rendelkező település nevével megegyező domain nevet választani. Közvetlenül második szintű közdomain alá történő delegálásra ez a megkötés nem vonatkozik. A 2014. március 15-napjától hatályos, új Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény (csakúgy, mint a korábbi, az 1959. évi IV. törvény) a névviselési jog védelmét általánosan, minden természetes és jogi személy vonatkozásában biztosítja, s a névviselési jogot nevesített személyiségi jogként jelöli meg (Ptk. 2:43. § f. pont). A Szabályzat - jogpolitikai okoknál fogva - a településnevek vonatkozásában e jogot külön is oltalomban kívánta részesíteni azzal, hogy a névválasztási jogot korlátozta s (általánosan) a név használatba vételét s a használat feltételeit csak meghatározott személyi kör számára tette hozzáférhetővé. A mindenkori magyar településneveket A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § (1) bek. f./ pontja alapján a Központi Statisztikai Hivatal által vezetett Magyarország Közigazgatási Helynévkönyve tartalmazza, mely meghatározott adattartalommal Magyarország Helységnévtára formájában évente könyv formájában is megjelenik, s az Interneten keresztül is hozzáférhető (a kereshető adatbázis itt:, a 2015 évi Helységnévtár pdf formában itt: https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2015.pdf). E nyilvántartás tartalmazza azt is, mely településen működnek nemzetiségi önkormányzatok, nem tünteti azonban fel a településnevek a nemzetiségek nyelvein történő megnevezését.

 

3.2 A TT-nek korábban már több esetben kellett a településnevekkel, illetőleg egyes földrajzi nevek településnévkénti értelmezhetőségével kapcsolatos igénylések teljesítése tárgyában állást foglalnia. Ezekben az egyedi állásfoglalásokban – határozottan elkülönítve az országnevek választhatóságával való kérdéskörtől - többször foglalkozott az önkormányzatokat megillető kizárólagos jog érvényesíthetőségének kérdéskörével (lsd. A buda-pest.hu és ferencvaros.hu domain nevek regisztrációjával kapcsolatos állásfoglalás kérések tárgyában hozott 65/2000. (XI. 29.) Állásfoglalás, A nagyteteny.hu domain regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz tárgyában született 09/2002. (X.16.) sz. Állásfoglalás, Az újbuda.hu domain regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz tárgyában született 14/2004. (IX. 27.) sz. Állásfoglalás). E sort folytatta a Testület A dula.hu regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz tárgybában született 04/2010. (II. 24.) sz. Állásfoglalása, mely kifejezetten a jelen Elvi Állásfoglalás tárgyával azonos alapú, konkrét ügyben hozott döntést. A TT ezekben az állásfoglalásokban következetesen arra törekedett, hogy alapvetően az alkotmányosság és a jogállamiság követelményeinek érvényesülését elősegítse, az azokban kifejtett jogi indokolást fenntarthatónak látja.

 

3.3 A TT a 3.2 pontban hivatkozott állásfoglalásai az elfogadásukkor hatályos – időközben azonban megváltozott - jogszabályi környezet alapján abból indultak ki, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának 42. §-a értelmében a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (Ötv.) 1. § (1) bekezdése - az Alkotmánnyal összhangban - mondta ki, hogy a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el. A „települési önkormányzat" fogalmát a tv. 6. §-a a község, város, főváros és kerületei önkormányzatai gyűjtőfogalmaként nevesíti. A települési önkormányzatok olyan közjogi testületek, amelyek közfeladatok ellátásában vesznek részt. Az önkormányzat autonómiát - szervezeti függetlenséget - jelent, mely függetlenség alapján saját ügyeiben önálló döntési joggal rendelkezik. A „település” fogalmát - a Tanácsadó Testület álláspontja szerint - a Szabályzat, valamint a magyar jog együttes értelmezésével nem a szó köznapi jelentése szerint kell megragadni, hanem azt kell vizsgálni, hogy valamely településen élő választópolgárok - alkotmányos alapjogukkal élve - az adott településen létrehoztak-e önkormányzatot. Amennyiben igen, úgy ez az önkormányzat a Szabályzat megfelelő pontja értelmében a település nevének domainkénti választása vonatkozásában elsőbbségi jogokkal rendelkezik (65/2000. (XI. 29.) ÁF). A Tanácsadó Testület több, mint egy évtizede változatlan és következetesen alkalmazott jogi álláspontja szerint a Szabályzat ezen rendelkezése nem csak a vonatkozó önkormányzati rendeletben rögzített hivatalos elnevezések, hanem a település „nevével azonosított” elnevezések vonatkozásában is meghatározza a lehetséges igénylők körét, kizárólagosságot engedve a települési önkormányzatnak (14/2004. (IX. 27.) sz. ÁF). E kizárólagosság szempontjából közömbös az, hogy a település nevet az adott igénylő később gazdasági vagy nem gazdasági tevékenység során hasznosítja-e (09/2002. (X.16.) sz. ÁF).

 

3.4 Az Ötv. a helyi képviselő testület kizárólagos és át nem ruházható hatáskörébe tartozó kérdésnek tekintette – egyebek mellett – az önkormányzati jelképek meghatározását és használatuk szabályozását is (10. § /1/ bek. b./ pontja). A TT – a fenti állásfoglalásokban is kifejezésre juttatott – erre alapozott véleménye szerint az önkormányzat a helyi képviselő testületen keresztül gyakorolt ezen joga a településnév harmadik személyek részére domain névként történő használatának engedélyezésére, a használat feltételeinek megállapítására is kiterjed, ide értve az azzal azonosított egyéb nevek tág – előre fel nem sorolható – körét is. Ilyen név lehet a település nemzetiségi nyelvű neve, a közismert, de jogszabályi szinten nem deklarált neve, vagy a megszűnt település neve, amely egyébként az önkormányzati törvény kifejezett rendelkezése szerint is megmarad településrésznévként, azaz még a település megszűnését követően is jogvédelemben részesül. (Lsd. mindehhez A dula.hu regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz tárgyában született 04/2010. (II. 24.) sz. Állásfoglalást).

 

3.5 Magyarország a 1949-es Alkotmány helyébe lépett Alaptörvénye, illetőleg A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXIII. helyébe lépő, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (Mötv.) az önkormányzatok névhasználati jogával, a névhasználati jog feletti rendelkezése tekintetében elvi változást nem hozott. Az Alaptörvénnyel összhangban ma az Mötv. határozza meg azokat a fogalmakat, elveket, hatásköröket, szervezeti sajátosságokat, melyek a települési és területi önkormányzatok működését jellemzik. Az Mötv. 3. § (1)-(3) bekezdése ill. 22. § (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg. Települési önkormányzatok a községekben, a városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek, Budapest főváros kétszintű önkormányzata (a főváros önkormányzati rendszere) pedig a fővárosi és a kerületi szintű önkormányzatokból áll. A TT a korábbi gyakorlatot megerősítve továbbra is úgy véli, hogy a „település” fogalmát a Szabályzat, valamint a magyar jog együttes értelmezésével nem a szó köznapi jelentése szerint („lakott hely”) kell megragadni, hanem azt kell vizsgálni, hogy valamely településen élő választópolgárok - alkotmányos alapjogukkal élve - az adott településen létrehoztak-e önkormányzatot. A Szabályzatban biztosított jogvédelem feltétele tehát az önálló települési önkormányzatiság megléte, mely magában foglalja a nemzetiségi önkormányzat létesítésének és működtetésének lehetőségét is. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti jogokat is. E törvény 18. § úgy szól, hogy a nemzetiségeknek a közösségi névhasználathoz fűződő (kollektív) jogaik gyakorlása során joguk van a történelmileg kialakult helységnevek, utcanevek és egyéb, a közösség számára szánt földrajzi megjelölések használatához – ugyanakkor a nemzetiségi önkormányzatokhoz a törvény nem telepített az adott település a nemzetiségi nyelven való megnevezésével kapcsolatos külön jogosítványokat.

 

3.6 Az Alkotmánybíróság (47/1995. /VI. 30./ AB határozat, Köf.5.058/2014/5.) és a Kúria gyakorlata megerősítette, hogy – nemzetközi összehasonlításban nem szokatlan módon – a településnevek használatának szabályozása „hagyományos önkormányzati szabályozási tárgykör”, azt az önkormányzatok, mint törvény által nem szabályozott társadalmi viszonyt vonják szabályozási jogkörükbe. E tekintetben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt felváltó, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény sem hozott változást (lsd. a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.058/2014/5. számú határozata). A jelenlegi gyakorlat az, hogy a települési névhasználati jog szabályozását az egyes önkormányzatok az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a.) pontja alapján eljárva, önálló feladatkörükben, önkormányzati hatósági rendeletet alkotnak, melyek alkalmanként tartalmazhatnak aggályos szabályozási elemeket, illetőleg problémát jelentő jogi összefüggéseket is (pl. az önkormányzati rendelet területi hatályának a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 6. § /1/ bekezdése szerinti, a helyi önkormányzat közigazgatási területére való korlátozódása). A bírói gyakorlat tehát egyrészről megerősítette, hogy jogszerű és fenntartható az a Domainregisztrációs Szabályzat életbe lépése óta töretlen gyakorlat, mely szerint nevével azonos karakterű, közvetlenül a .hu alá delegált domain név igénylőjeként kizárólag az adott település önkormányzatát ismeri el. Más részről azonban azt is kimondta, hogy a  település nevét valamilyen toldalékkal, vagy más szóval összekapcsolva domain névként bármely más, a Szabályzat feltételeinek megfelelő természetes vagy jogi személy is igényelheti, feltéve, ha az adott név általa történő használata nem jogellenes, megtévesztő, illetve megbotránkozást vagy félelmet keltő. A Kúria úgy vélte, hogy mindezekre tekintettel összetett kérdésről van szó, így a felmerülő ügyek kapcsán esetről-estre lehet majd állást foglalni az alkalmazott megoldás törvényességéről (Köf.5.058/2014/5. 35.).

 

3.7 A Nyilvántartó a települések nemzetiségi neveivel kapcsolatos igénylések tárgyában felmerült vitákban azt a táblázatot használta, melyet az ismert nevekből az MTA TK Kisebbségkutató Intézete állított össze. A TT hasznosnak találná és javasolja a Nyilvántartó felé, hogy e listát - amennyiben annak jogi akadálya nincs - tegye hozzáférhetővé és megismerhetővé a domain igénylők számára is. Annak vonatkozásában, hogy egy név a speciális jogvédelem alatt álló településnévnek minősül-e, mint a 3.1 pontban arra már hivatkoztunk, közhitelű nyilvántartás áll rendelkezésre: ez Magyarország Központi Statisztikai Hivatal által vezetett Közigazgatási Helynévkönyve. A Helynévkönyv nem tartalmazza a települések nemzetiségi neveit, csak azt tünteti fel, hol működik nemzetiségi önkormányzat, ám a Helységnévtár szolgáltatás részét képezi az a kereshető, nyilvános adatbázis (http://www.ksh.hu/apps/hntr.nemzetisegi?p_lang=HU), mely igen. A helységnévtár azonban a helység nemzetiségi nevét, neveit a KSH tájékoztatója (http://www.ksh.hu/apps/hntr.egyeb?p_lang=HU&p_sablon=TAJEKOZTATO) szerint csak abban az esetben tartalmazza, ha a nemzetiségi név a helység lakott területét jelző országúti helységnévtáblán is feltüntetésre került. A nemzetiségi név általában a helységnévtáblán kiírt formában, illetve néhány esetben – az MTA Nyelvtudományi Intézet szakértőjének javaslatára – az illető nyelv helyesírási szabályainak figyelembevételével történt javítás után került a helységnévtárba. Ez a nyilvántartás – bár a KSH vezeti – minderre tekintettel közhitelűnek nem tekinthető, ám a névhasználati jog igazolása lehetőségének fenntartása mellett alkalmas arra, hogy az igénylők a Domainregisztrációs Szabályzat 2.3.2 szerinti gondossági követelménynek megfelelően meggyőződhessenek arról, az általuk használatba venni kért domain név igénylése nem ütközik-e a települési önkormányzatot megillető névkizárólagosságba. Amennyiben valamely konkrét név igénylése tárgyában jogvita alakul ki, úgy annak eldöntésében (az érintett önkormányzat névhasználati jogának megalapozottságát illetően) úgy az MTA TK Kisebbségtudományi Intézetének listáját, mint a KSH által közzé tett listát figyelembe lehet venni.  A TT azonban fontosnak tartja annak rögzítését is, hogy az önkormányzat más módon is igazolhatja, hogy az adott, a jogvita tárgyát képező nemzetiségi nevet használja.

 

3.8 Mindezekre tekintettel a Tanácsadó Testület a feltett kérdéseket az alábbiak szerint válaszolja meg:

 

1.) A Domainregisztrációs Szabályzat jelenlegi megfogalmazása értelmezhető-e akként, hogy az adott önkormányzat magyar nyelvű elnevezésén túl a kisebbségi nyelven történő elnevezésével azonos domain név kizárólag az adott önkormányzat által választható?

 

Igen. A bírói gyakorlat által is megerősítve jogszerűnek minősül az a Domainregisztrációs Szabályzat életbe lépése óta töretlen gyakorlat, mely szerint nevével azonos karakterű, közvetlenül a .hu alá delegált domain név igénylőjeként kizárólag az adott település önkormányzatát ismeri el, azzal, hogy az azt tartalmazó nevet, toldalékos stb. domain nevet bárki (jogszerűen) igényelheti. A települési önkormányzatnak ez a névkizárólagossága a TT álláspontja szerint nem csak a magyar nyelvű elnevezésre, de a településen élő nemzetiségek nyelvén való elnevezésekre is vonatkozik.

 

2.) Ha úgy értelmezhető, akkor milyen nyelvekre vonatkozik a korlátozás? Esetleg csak azokra, amely kisebbségeknek van ott kisebbségi önkormányzatuk (ugyanis a szabályzat megköveteli a helyi önkormányzatot)?

 

Az egyes önkormányzatoknak az a joga, hogy a települési névhasználati jog szabályozását az az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a.) pontja alapján eljárva, önálló feladatkörükben, önkormányzati hatósági rendeletben szabályozzák, kiterjed a településnévnek az adott településen élő bármely nemzetiség nyelvén való szabályozására is.

 

 

3.) Milyen hiteles forrásból lehet az idegen nyelvű védendő nevek listáját ellenőrizni, és az igénylők számára nyilvánosan hozzáférhetővé tenni?

 

Közhitelű nyilvántartása a nemzetiségi településneveknek ma Magyarországon nincs, a KSH által vezetett adatbázis http://www.ksh.hu/apps/hntr.nemzetisegi?p_lang=HU adatai azonban nyilvánosak, Interneten keresztül hozzáférhetők és a tényleges állapotot tükrözve alkalmasak arra, hogy az igénylés során elvárható gondosságot tanúsítva egy adott név vonatkozásában ellenőrzési lehetőséget biztosítsanak.

 

4.) Lehet-e úgy értelmezni a szabályzatot, hogy a kisebbségi önkormányzat lemondhat valaki javára a névhasználatról, vagyis hozzájárulhat ahhoz, hogy a domain-t valaki más számára bejegyezzük? Ha most ez nem értelmezhető így, érdemes lenne ilyen irányban pontosítani, vagy jobb, ha a magyar nevekhez hasonlóan csak a (kisebbségi) önkormányzat igényelheti?

 

A nemzetiségi önkormányzatok a névhasználati jog engedélyezésére (használati feltételeinek megállapítására) nem jogosultak, e jog a települési önkormányzatot illeti meg. A jelenleg is hatályos Szabályzat a kérdést kielégítően rendezi, módosítása, kiegészítése nem indokolt.

 

Jelen Elvi Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Elvi Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.

 

Budapest, 2016. április 19.

 

 

A Tanácsadó Testület nevében:

 

 

Dr. Verebics János

Elnök

Sk.

Dombi Gábor

Titkár

Sk.

 

 

 

 

 

Főlap | Regisztrátorok listája | Delegálási szabályok | Meghirdetés | Keresés | Technikai ellenőrzés
Tanácsadó testület | Alternatív vitarendezés | Eseti Választottbíróság | Archívum | Egyebek | Statisztika