Tanácsadó testület - Elvi állásfoglalások

Internet Szolgáltatók Tanácsa

Tanácsadó Testülete

Budapest, Victor Hugo u. 18-22.

 

 

A Tanácsadó Testület 1/2004. (X. 18.) Elvi Állásfoglalása

Egyes vulgárisnak, durvának, trágárnak minősülő szavak domain

névként való használatba adhatóságának megítélése

tárgyában

 

 

1. Felvezető

 

A nyilvántartó 2004. július 31.-én kelt levelében - a 2. pontban jelzett konkrét kérdések feltételével - egyes vulgárisnak, durvának, trágárnak minősülő szavak domain névként való használatba adhatóságának megítélése tárgyában elvi állásfoglalást kért a Tanácsadó Testülettől. A Tanácsadó Testület a feltett kérdéseket megvitatta, majd 2004. október 18-i ülésén 6 tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, 6 igen szavazattal, különvélemény csatolásának igénye nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen Elvi Állásfoglalást.

 

2. A Testülethez intézett kérdés

 

Egyes vulgárisnak, durvának, trágárnak minősülő szavak, kifejezések az utóbbi időben egyre inkább szerves részét kezdik képezni a hétköznapi nyelvhasználatnak. A médiában, közéletben egyre megszokottabb az ilyen kifejezések használata, s a társadalom mintha nagyobb toleranciát mutatna ezekkel kapcsolatban, mint régebben. Mai megítélés szerint - arra is tekintettel, hogy az EU legtöbb tagállamában az ilyen kifejezések domain névkénti használata megengedett - az ilyen kifejezések gyaníthatóan megbotránkoztatónak, s így a regisztrációs szabályzat szerinti tilalomba ütközőnek minősülhetnek-e?

 

3. A Testület Állásfoglalása a feltett kérdésekkel kapcsolatosan:

 

3.1 A domainregisztráció szerződési rendszerének célja, hogy díjfizetés ellenében valamely kifejezés domain névkénti használatára az igénybevevő számára lehetőséget biztosítson: e névhasználat azonban mások - jogszabály által is oltalmazott - érdekeit (jogi akadály) illetőleg a társadalmi közmegegyezés által elfogadott értékeket (etikai akadály) nem sértheti. Ha a szóhasználat összefüggésében jogi értelemben véve kizáró ok merül fel, a regisztráció folytatását meg kell tagadni, ha nem, meg kell vizsgálni a megbotránkoztatás tilalmával való ütközés esetleges kérdéseit is.

 

3.2 Az, hogy egy adott időszakban milyen kifejezések használata minősülhet megbotránkoztatónak, a - folyamatosan változó és jogilag nehezen megragadható - társadalmi közmegegyezés kérdése, a kifejezés megbotránkoztatást keltő voltát mindig az adott név használatának összefüggésében lehet csak megítélni, erre nézve általános zsinórmérték meghúzására lehetőség nincs.

 

3.3 A TT - korábbi állásfoglalásaira is támaszkodva, valamint az EU tagállamainak domainregisztrációs gyakorlatát is figyelembe véve - az alábbi néhány alapvető elv lefektetésével tudja és kívánja az egyedi ügyekben való regisztrátori állásfoglalást megkönnyíteni:

3.3.1 A faji, vallási, felekezeti hovatartozásra gúnyos vagy felháborító módon utaló kifejezések megbotránkoztatásra alkalmasnak minősülnek, így az ilyen nevek regisztrációja a Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.2 pontja szerinti tilalomba ütközik.

3.3.2 A nemiségre, szexualitásra utaló szavak önmagukban megbotránkoztatónak vagy vulgárisnak nem minősülnek, a kontextustól (összetett szó esetében a szóösszetétel révén képzett szó jelentéstartalmától) függ, hogy alkalmasak-e megbotránkoztatásra.

3.3.3 A prostítúcióra, annak egyes megjelenési formáira közvetlenül vonatkozó kifejezések önmagukban megbotránkoztatónak nem minősülnek. Amennyiben azonban már a regisztráció szakaszában vélelmezhető, hogy a domain név használata a szexuális szolgáltatásokra, áruk forgalmazására, az azokkal kapcsolatos reklámtevékenységre vonatkozó jogszabályi korlátozás vagy tiltás hatálya alá esik, illetőleg más, jogszabály által tiltott tevékenységet segítene elő, a regisztrációs kérelem nem teljesíthető.

3.3.4 A hétköznapi, beszélt köznyelvben - mint azt az állásfoglaláskérés is megállapítja - a trágár kifejezések, illetve azok variációinak használata egyre szélesebb körben terjedt el: ebben az esetben az adott kifejezés konkrét jelentéstartalmát és elterjedtségét egyedileg kell megítélni, figyelembe véve, hogy valamely trágár, obszcén stb. kifejezés vulgárissá (közönségessé) éppen széles körű elterjedtsége, a társadalmi közmegegyezés általi elfogadása, a beszélt - s egyre gyakran a sajtó- és irodalmi nyelvbe való - befogadása révén válik.

 

 

4. Az Állásfoglalás indokolása

 

4.1 A hatályos Domainregisztrációs Szabályzat (fenntartva a domain nevek a .hu nemzeti fődomain alá történő liberalizált regisztrációjának rendjét meghatározó, korábbi általános szerződési feltételek hasonló kikötését) úgy rendelkezik, hogy nem választható és használható olyan domain név, amely jelentéstartalmára nézve és/vagy használatára nézve gyaníthatóan jogellenes, megbotránkoztatást, félelmet keltő vagy megtévesztő (2.2.2). A Tanácsadó Testület több egyedi ügyben állást foglalt egyes, elsősorban szexuális vagy kifejezetten vulgárisnak minősülő, s így jelentéstartalmuk  miatt megbotránkoztatás kiváltására alkalmas kifejezések domain névkénti választhatósága tárgyában. A TT A buzi.hu domainnév delegálhatóságának tárgyában 8/2000. (VI. 21.) Állásfoglalása a kifejezés a Magyar Értelmező Kéziszótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992) nyelvészeti stílusminősítése („durva”) alapján találta úgy, hogy a „buzi” szó - melynek jelentése „homoszexuális”, az etimológiai tájékoztató szerint az az ugyanilyen jelentésű „buzeráns” szó rövidült alakja - a szóból képzett domain használata megbotránkozást keltő lenne, ezért az igénylést nem tartotta teljesíthetőnek. A TT A gyaníthatóan megtévesztő vagy jogellenes névigénylések elutasíthatósága tárgyában született 8/2000. (VIII. 9.) Elvi Állásfoglalásában a luxuskurva.hu domain név delegációja és regisztrálhatósága kapcsán arra az álláspontra helyezkedett, hogy a név megbotránkoztatás keltésére alkalmas, s így nem regisztrálható (3.1). Ugyanakkor a TT azt is leszögezte, hogy - elismerve a névválasztás a jogszerűségi és szerződési korlátok közötti gyakorlásának szabadságát - nem tartja kívánatos jelenségnek a vulgáris értelmű szavak domain névkénti használatának terjedését. Az egyes egyedi igénylések kapcsán a TT - az egyes igénylések egyedi vizsgálatának szükségességét hangsúlyozva - azonban azt is megállapította, hogy ha a jogellenesség, a megbotránkoztatást, félelmet keltés vagy a megtévesztés gyaníthatóvá válik, a regisztrátoroknak ezzel automatikusan még nem keletkezik joguk a szerződéskötés visszautasítására (előfordulhat ugyanis, hogy a domain névkénti névhasználati jogot valamely mögöttes jogviszony alapján az Igénylő megszerezte, erre azonban az Igénylésben, vagy mellékleteiben nem hivatkozott). A TT A forropunci.hu és punci.hu domain nevek regisztrációjával kapcsolatos állásfoglalás kérés tárgyában született 63/2000. (XI. 29.) Állásfoglalása - a durvának, trágárnak minősülő kifejezésektől mintegy elhatárolva a kérdéses jelentéstartalmú szavakat - elvi éllel állapította meg, hogy a nemiségre, női szexualitásra utaló szavak a magyar köznyelvben széles körben elfogadottak, önmagukban megbotránkoztatónak vagy vulgárisnak nem minősülnek.

 

4.2 Annak eldöntésekor, hogy valamely időszakban mely szavak, kifejezések minősülhetnek trágárnak, vulgárisnak, s válhatnak alkalmassá a társadalomban vagy egyes társadalmi csoportokban megbotránkoztatás kiváltására, alapvetően erkölcsi kérdéseket vet fel, s a TT álláspontja szerint nem jogi kérdések vizsgálatát kívánja meg. Ám ha a jog - akár jogszabály, akár, mint jelen esetben polgári jogi, általános szerződési feltételek formájában - a társadalom számára fontosnak minősülő erkölcsi értékek érvényesülésére érdekében tilalmakat állít fel, nem kerülheti meg a mögöttes társadalmi érdek vizsgálatát, értékelését. A domainregisztráció magyarországi keretfeltételeit nem közvetlenül érvényesülő jogszabályok, hanem - a polgári jog szabályainak alávetett kötelmi jogviszony keretében - általános szerződési feltételek határozzák meg: az erkölcsiség értékelésére tehát a kötelmi jogviszony konkrét összefüggésében kell, hogy sor kerüljön. A bírói gyakorlat értelmében valamely szerződés vagy jogügylet tartalmánál, illetőleg joghatásánál fogva, vagy a felek által elérni kívánt közös cél miatt nyilvánulhat a jóerkölcsbe ütköző (Ptk. 200. § /2/ bek.) szerződésnek: ha sem a jogügylet, sem a szolgáltatás, sem a felek által közösen elérni kívánt cél nem tiltott, a szerződés jóerkölcsbe sem ütközik (BH 2001/10. 473. sz). A domainregisztráció szerződési rendszerének célja, hogy díjfizetés ellenében valamely kifejezés domain névkénti használatára az igénybevevő számára lehetőséget biztosítson: e névhasználat azonban mások - jogszabály által is oltalmazott - érdekeit (jogi akadály) illetőleg a társadalmi közmegegyezés által elfogadott értékeket (etikai akadály) nem sértheti.

 

4.3 A TT elvi- és egyedi állásfoglalásaiban következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a domain név igénylés benyújtásának pillanatában az adott domain név alatt nyújtott szolgáltatás jellegét csak vélelmezni lehet: a név lehet a leendő szolgáltatás „vezérszava”, de kapcsolódhat a szóhasználat átvitt értelemben vett értelméhez is. Obszcén, trágár, durva szavak esetében a - kifejezések „erőssége” miatt - a vélelem felállításakor inkább az első megközelítési módnak kell érvényesülnie, hisz a regisztrátor vagy a nyilvántartó alappal feltételezi, hogy a feltűnést (esetleg felháborodást) keltő domain név valamely, a szó köznapi használat szerinti tartalmával közvetlen  vagy közvetett összefüggésben álló tartalomszolgáltatás válik majd hozzáférhetővé. A névhasználat ilyen összefüggésben már a regisztrációs szakaszban felvetheti a jogi tilalomba ütközés kérdését (pl. a tinikurva.hu, tinipunci.hu esetében vélelmezhető, alappal lenne feltételezhető, hogy a név alatt történő tartalomszolgáltatásnak köze van a gyermekpornográfiához) kevésbé közvetlen értelmű, de a közmegegyezés szerinti erkölcsi értékek sérelme esetében pedig a megbotránkoztatató névválasztás tilalmának érvényesíthetőségét. Egy-egy kifejezés a regisztrációs folyamatban való, előzetes értékelésekor tehát annak jelentéstartalmát a jogszabályba ütközés esetleges tilalmának (így a szexuális szolgáltatások nyújtására és reklámozására vonatkozó, a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény, az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában, New Yorkban, 1950. évi március hó 21. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1955. évi 34. törvényerejű rendelet, a Btk., a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény szerinti tilalmak és korlátozások) érvényesíthetősége szempontjából is meg kell vizsgálni. Ha a szóhasználat összefüggésében ilyen kizáró ok merül fel, a regisztráció folytatását meg kell tagadni, ha nem, meg kell vizsgálni a megbotránkoztatás tilalmával való ütközés esetleges kérdéseit is.

 

4.4 Az, hogy egy adott időszakban milyen kifejezések használata minősülhet megbotránkoztatónak, a - folyamatosan változó és jogilag nehezen megragadható - társadalmi közmegegyezés kérdése, a kifejezés megbotránkoztatást keltő voltát mindig az adott név használatának összefüggésében lehet csak megítélni, erre nézve általános zsinórmérték meghúzására lehetőség nincs. Mindazonáltal a TT - korábbi állásfoglalásaira is támaszkodva, valamint az EU tagállamainak domainregisztrációs gyakorlatát is figyelembe véve - az alábbi néhány alapvető elv lefektetésével tudja és kívánja az egyedi ügyekben való regisztrátori állásfoglalást megkönnyíteni.

a.) A faji, vallási, felekezeti hovatartozásra gúnyos vagy felháborító módon utaló kifejezések (pl. budöscigány, gecisárgák, nigger, fartúró stb.) megbotránkoztatásra alkalmasnak minősülnek, így az ilyen nevek regisztrációja a 2.2.2 pont szerinti tilalomba (az adott csoport kollektív személyiségi jogainak megsértése) ütközik.

b.) A nemiségre, szexualitásra utaló szavak önmagukban megbotránkoztatónak vagy vulgárisnak nem minősülnek, a kontextustól (összetett szó esetében a szóösszetétel révén képzett szó jelentéstartalmától) függ, hogy alkalmasak-e megbotránkoztatásra.

c.) A prostítúcióra, annak egyes megjelenési formáira közvetlenül vonatkozó kifejezések (pl. kurva, luxuskurva, virtuálplacc) a TT álláspontja szerint önmagukban megbotránkoztatónak 2004 őszén már nem minősülnek, jogellenességük azonban adott esetben vélelmezhető.  E tekintetben számos jogszabály tekinthető irányadónak. Az 1955. évi 34. törvényerejű rendelet 16. cikke szerint a magánirányítás alatt lévő szervezeteknek is elő kell segíteniük a prostitúció megelőzését. Az 1999. évi LXXV. törvény 11. §-a szerint „Tilos írásban, kép- vagy hangrögzítő, illetve más berendezés útján más személy szexuális szolgáltatását felajánlani, azt reklámozni vagy ilyen cselekményekben közreműködni.” Az 1999. évi LXIX. törvény 145. § (1) szerint „aki … szexuális szolgáltatást írásban, kép- vagy hangrögzítés, illetőleg más berendezés útján felkínál, reklámoz vagy az ilyen cselekményben közreműködik, … pénzbírsággal sújtható. Az 1997. évi LVIII. törvény 5/A. § (3) „Tilos közzétenni - a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül - a szexuális szolgáltatás reklámját. E bekezdés alkalmazásában szexuális szolgáltatás reklámjának minősül minden olyan tájékoztatás, amely közvetlenül vagy közvetve szexuális szolgáltatás igénybevételének előmozdítására irányul.”

d.) A hétköznapi, beszélt köznyelvben - mint azt az állásfoglalás kérés is megállapítja - a trágár kifejezések, illetve azok variációinak (a „baszdmeg”, s az abból képződött wazze, wazz’, baszics példáját kiemelve) használata egyre szélesebb körben terjedt el. Ezt a TT örvendetesnek semmiképpen nem tartja, de - a társadalmi közmegegyezés változására visszavezethető - körülményként értékeli. Ebben az esetben az adott kifejezés konkrét jelentéstartalmát és elterjedtségét egyedileg kell megítélni, figyelembe véve, hogy valamely trágár, obszcén stb. kifejezés vulgárissá (közönségessé) éppen széles körű elterjedtsége, a társadalmi közmegegyezés általi elfogadása, a beszélt - s egyre gyakran a sajtó - és irodalmi nyelvbe való - befogadása révén válik.

 

Jelen Elvi Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúan fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Elvi Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.

 

Budapest, 2004. október 18.

 

 

A Tanácsadó Testület nevében:

 

 

 

Dr. Verebics János

Elnök

Sk.

Dombi Gábor

Titkár

Sk.

 

Főlap | Regisztrátorok listája | Delegálási szabályok | Meghirdetés | Keresés | Technikai ellenőrzés
Tanácsadó testület | Alternatív vitarendezés | Eseti Választottbíróság | Archívum | Egyebek | Statisztika