Tanácsadó testület - Elvi állásfoglalások

Internet Szolgáltatók Tanácsa

           Tanácsadó Testülete

Budapest, Victor Hugo u. 18-22.

 

A Tanácsadó Testület 1/2003. (IV. 22.) Elvi Állásfoglalása

 

A közszereplő (előadóművész) művésznevével egyező névválasztások  jogszerűsége

 

tárgyában

 

1. Felvezető

A nyilvántartó 2003. március 21.-én kelt levelében - a 2. pontban jelzett konkrét kérdések feltételével - a közszereplő (előadóművész) művésznevével egyező névválasztások  jogszerűsége tárgyában elvi állásfoglalást kért a Tanácsadó Testülettől. A Tanácsadó Testület a feltett kérdéseket megvitatta, majd 2003. április 22-i ülésén öt tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, 5 igen szavazattal, különvélemény csatolásának igénye nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen Elvi Állásfoglalást.

 

2. A Testülethez intézett Kérdés:

 

Egyes közszereplők (elsősorban előadóművészek, szerzők) „művésznéven” váltak közismertté.

1. A regisztrációs szabályzatba ütközne-e ilyen névnek domainnévként történő regisztrálása olyan igénylő számára, aki a szóbanforgó közszereplőtől hozzájárulást felmutatni nem tud és egyéb névhasználati jogosultságot sem tud igazolni az adott névre vonatkozóan?

2. A regisztrációs szabályzatba ütközne-e ilyen névnek domainnévként történő regisztrálása olyan igénylő számára, aki a szóbanforgó elhunyt közszereplő utódjától vagy családjától hozzájárulást felmutatni nem tud és egyéb névhasználati jogosultságot sem tud igazolni az adott névre vonatkozóan?

 

 

3. A Testület Állásfoglalása a feltett kérdésekkel kapcsolatosan:

 

3.1 A névviselési jog, mint személyhez fűződő jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy máséhoz hasonló nevet használ. A felvett nevet a névviselési jogra vonatkozó oltalmi szabályok ugyanúgy védik, mint a magánszemély családnevét. Saját nevének használatára mindenkinek alanyi joga van, más nevének használatára azonban csak abban az esetben kerülhet sor, ha ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult. Ilyen hozzájárulás hiányában a domain használata jogellenes, s így a regisztrációs szabályzatba ütköző lenne.

 

3.2 Művésznévnek domain névkénti felhasználására a szerző halála után csak jogutódától előzetesen megszerzett engedély, névjogi szerződési kötelezettségvállalás alapján kerülhet sor: ilyen megállapodás hiányában a domain használata versenyjogi értelemben véve megtévesztő, jogellenes, s így a regisztrációs szabályzatba ütköző lenne.

 

 

 4. Az Állásfoglalás Indokolása

 

4.1 A Tanácsadó Testület A gyaníthatóan megtévesztő vagy jogellenes névigénylések elutasíthatósága tárgyában hozott, 8/2000. (VIII. 9.) Elvi Állásfoglalásában és a Magánszemélyek névkizárólagosságához fűződő jogai érvényesülésének biztosítása tárgyában hozott, 9/2000. (VIII. 23.) Elvi Állásfoglalásában korábban már foglalkozott a természetes személyek névhasználatával, névjogával kapcsolatos, a domainregisztráció összefüggésében felmerülő jogi kérdésekkel. Ennek körében rámutatott: a Ptk. 75. § értelmében a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok a törvény védelme alatt állnak. A reájuk vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell (kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csak magánszemélyeket illethet meg). Személyhez fűződő jogokat nem sérthet az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A személyiségi jogok körébe tartozik a névvédelem (névviselési jog védelme). Minden személyt a saját nevéhez való kizárólagos jog illeti meg, ezért másokat annak jogtalan használatából kirekeszthet. A névviselési jog védelme a magánszemélyeket és jogi személyeket egyaránt megilleti.

A Ptk. 77. § (2) bekezdése szerint tudományos, irodalmi, művészi vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenységet – mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül – felvett névvel is lehet folytatni. A törvény tehát egyrészt meghatározza azt a kört, ahol név felvételére sor kerülhet (tudományos, irodalmi, művészi vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenység), más részről feltételként szabja meg, hogy az ilyen tevékenység felvett néven csak mások jogai és törvényes érdekei sérelme nélkül folytatható. A felvett nevet tehát - e keretek között - a névviselési jogra vonatkozó oltalmi szabályok ugyanúgy védik, mint a magánszemély családnevét.

A névviselési jog, mint személyhez fűződő jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy máséhoz hasonló nevet használ (Ptk. 77. § /4/). A bírói gyakorlat szerint a közismert családi név jogosulatlan használata az utónév nélkül is jogsértését jelent (BH1993/9/548). A névviseléshez fűződő jog megsértése szempontjából - akár a személyiségi, akár a cégjogi szabályok alkalmazása során - közömbös a felróhatóság kérdése: ezt csak a névviseléssel kapcsolatos jogsértésből eredő kártérítési igény elbírálásánál kell a bíróságnak vizsgálnia (BH1991/8/320). A jogtalan névhasználat nem csak a név - jogosulatlan - kereskedelmi célú használatával valósulhat meg (BH1994/1/21), de bármely más módon is. A Tanácsadó Testület álláspontjaként - melyet két, fentebb hivatkozott elvi állásfoglalásában következetesen képviselt - ilyen jogsértést jelent a név jogosulatlan domain névkénti használata is.

A polgári jog ezen szabályai mögött a név és a névviselő egyedi kapcsolatának, egyedi, megkülönböztető jellegének oltalmazási szándéka áll, a névviselés joga pedig olyan igény elismerését, mely alapján neve megkülönböztető, felismerhető jelzőként azonosítja őt a társadalom többi tagja előtt. Saját nevének használatára mindenkinek alanyi joga van, más nevének használatára azonban csak abban az esetben kerülhet sor, ha ahhoz az érintett kifejezetten  hozzájárul.

A személyhez fűződő jogok csak személyesen lehet érvényesíteni (Ptk. 85. § /1/ bek). Ilyen jogokkal csak létező (élő) természetes- és jogi személy rendelkezhet, meghalt természetes személy nem: jogképessége a halállal megszűnik (Ptk. 22. §). Emlékük, jó hírnevük azonban megsérthető (kegyeleti jog). A meghalt személy emlékét, mint a kegyeleti jog jogosultakat (hozzátartozók) megillető, személyhez fűződő jogot mindenki köteles tiszteletben tartani (BH1984/9/352). A Ptk. 85. § (3) bekezdése lehetőséget ad a hozzátartozónak, továbbá annak a személynek, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített, hogy a meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz forduljon: ebben az esetben a Ptk. 84. § szerinti igények támaszthatók. A kegyeleti jog azonban az elhunyt emléke, jó hírnevének védelmét biztosító jogintézmény, mely az ezek oltalma érdekében a törvényi feljogosítottság alapján fellépési lehetőséggel bíróknak, s nem az elhunytnak keletkeztet egyfajta „halál utáni” személyiségi jogot, mely maga is a jogvédelem érdekében megtehető cselekményekre korlátozott. Nem foglalja azonban magában - kivéve, ha a művésznév hivatalosan is családi névvé vált, így a hozzátartozók azt jogszerűen viselik - a felvett névre vonatkozó névhasználati jog megengedésének lehetőségét. Ilyen, a felvett névre vonatkozó, „általános” névhasználati jog tehát a hozzátartozóktól hozzájáruló nyilatkozattal meg nem szerezhető. Amennyiben azonban az elhunyt művész, közszereplő felvett nevének használata az elhunyt emlékét vagy jó hírnevét sérti, úgy a jogosultak a Ptk. alapján fenti jogosítványaikkal élhetnek.

 

4.2 A Tanácsadó Testület álláspontja szerint azonban a közszereplők, művészek, alkotók felvett nevének domain névkénti igényelhetőségének nem kizárólag a névjog, mint kizárólagos jogokat biztosító, személyiségi jog képezheti gátját. A felvett néven működő, alkotó ember művészneve - személyes művészi teljesítményével, az általa művelt műfajjal összefonódva - a közismertségnek magas fokát érheti el, s mint személyiségi jog, a szerzői jog védelme alatt áll (Szjt. 12. §). A szerzői álnevek önkéntes, közhitelű nyilvántartását az ARTISJUS vezeti. A közszereplő, művész életében fellépéseit e néven hirdetik meg, az általa, vagy közreműködésével megalkotott, szerzői jog által védett művek e néven kerülnek nyilvánosság elé. A szerzői személyi jogok halála után egyrészt sajátos „kegyeleti jogként” élnek tovább (Szjt. 14. § /1/-/2/), melyeket a védelmi időn belül irodalmi, tudományos, művészi hagyatékának gondozásával megbízott személy, illetőleg a vagyoni jogait öröklés címén megszerző személy gyakorol. Ugyanakkor a szerző jogutódja számára az Szjt. 10. § (4) bekezdése aktív, engedélyezési jogot is biztosít: felhasználási szerződésben a névfeltüntetés vonatkozásában - a törvény szerinti legfeljebb 5 éves időtartamra - névjogi szerződési kötelezettség vállalható (Szjt. 52. §).

Mint a Tanácsadó Testület korábbi állásfoglalásaiban rámutatott, a domain név igénylésekor a névhasználat célja, annak gazdasági, kereskedelmi jellege még nem dönthető el. Mindazonáltal a közismert, csak egy (élő vagy elhunyt), meghatározott természetes személy felvett nevével azonos domain név a felhasználókban azt az érzetet keltheti, hogy a domain alatt elérhető tartalom az illető közszereplővel, annak egyéni-alkotói teljesítményével, vagy az általa művelt műfajjal összefüggő olyan információt tartalmaz, mely a fogyasztók, felhasználók arra vonatkozó döntését, hogy az oldalt felkeresik-e, érdemben befolyásolni tudja. A felvett név harmadik személyek részéről történő domain névkénti használata tehát a Tpvt. 6. § (1) bekezdése szerint a piac környezetében alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére, s mint ilyen, tiltott magatartásnak minősülhet.

Tanácsadó Testület A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat szerinti prioritásos igények és a jogszabály alapján gyakorolható kizárólagos elsőbbségi jogok ütközéséről és a megtévesztő domain név igénylés teljesítésének tilalma tárgyában hozott 6/2000. (V.24.) Elvi Állásfoglalásában már kifejtette: „A megtévesztés (jogi problémája) a domain regisztráció körében a választott névvel, annak jelentéstartalmával, s a domain nevet igénylő személlyel, szervezettel hozható összefüggésbe, azaz az Internet használóiban azt a látszatot keltheti, hogy a domain név és annak mögöttes jelentéstartalma (a szóval azonosított vagy azonosítható szolgáltatás, áru, személy, személyösszesség, gazdálkodó szervezet, társadalmi szervezet, intézményt stb.) egymással közvetlen összefüggésbe hozható, a domain név alatt azt a szolgáltatást, árut, személyt, személyösszességet, gazdálkodó szervezetet, társadalmi szervezetet, intézményt, illetve a nevével, tevékenységével kapcsolatos információt találhatnak. Egyes, közismert szavak oly annyira összefonódtak a szó mögöttes jelentéstartalmával, hogy köznapi értelemben vett használatuk mellett a napi gazdasági-társadalmi életben szinte kizárólagosan egy adott áruhoz, szolgáltatáshoz, céghez stb. kötötté váltak (pl. Patyolat, ATI). Más, idegen szavak vagy képzett szavak (airfrance, chio, coke, persil, otp, hypo-bank stb.) a szó mögötti áru, szolgáltatás stb. magyarországi megjelenésével váltak közismertté. Ezek az áruk, szolgáltatások legtöbbször védjegyoltalom alatt is állnak, annak felismerése azonban, hogy a domainkénti névhasználat valamely védjegyjogosult kizárólagos jogait sértené-e, a Regisztrátortól minden esetben el nem várható. Az azonban igen, hogy a közismert szavak esetében felismerje, ha a domain névként választott szó valamely gazdasági-piaci tevékenységhez kötődik. Az Igénylő a domain név regisztrálásával és delegációjával maga is piaci szereplővé válhat, piaci tevékenységet folytathat, függetlenül attól, hogy természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.” (6/2000. /V.24./ Elvi Állásfoglalás, 2.7 pont).

Az idézett Elvi Állásfoglalás elvi éllel rögzítette: „A Tpvt. 2. § általános szabályként mondja ki, hogy tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni. Ez az általános igényű, a gazdasági tevékenység tisztességtelen folytatására vonatkozó tilalom a domain nevek választása, használata során sem csorbulhat. E törvényi rendelkezésbe és az üzleti tisztesség alapkövetelményébe ütközhet minden megtévesztő névválasztás, névhasználat. A hivatkozott jogszabályhely ugyanis nem csak a tényleges jogsérelem bekövetkezése esetén érvényesülhet, de akkor is, ha a tanúsított piaci magatartás veszélyeztető jellegű, azaz a jogsérelemre csak lehetőséget teremt" (6/2000. /V.24./ Elvi Állásfoglalás, 1.2 pont).

A gazdasági tevékenység akkor nem megtévesztő, ha a domain név alatt elérhetővé váló oldalon csakugyan a felvett nevén ismert alkotó személyével, művészi teljesítményével össze függő információ található. A szerző nevének ilyen jellegű felhasználására azonban csak a szerzőtől, vagy jogutódától a fenti módon előzetesen megszerzett névjogi szerződési kötelezettségvállalás alapján kerülhet sor: ilyen megállapodás hiányában a domain használata jogellenes, s így a regisztrációs szabályzatba ütköző lenne.

 

Jelen Elvi Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúan fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Elvi Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.

 

Budapest, 2003. április 22.

 

 

A Tanácsadó Testület nevében:

 

 

Dr. Verebics János

Elnök

Sk.

Dombi Gábor

Titkár

Sk.

 

 

Főlap | Regisztrátorok listája | Delegálási szabályok | Meghirdetés | Keresés | Technikai ellenőrzés
Tanácsadó testület | Alternatív vitarendezés | Eseti Választottbíróság | Archívum | Egyebek | Statisztika