Tanácsadó testület - Elvi állásfoglalások

Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete

 

A Tanácsadó Testület 9/2000. (VIII. 23.) Elvi Állásfoglalása
Magánszemélyek névkizárólagosságához fűződő jogai érvényesülésének biztosítása
tárgyában

 

1. Felvezető szöveg

 

Az ISZT jogi képviselője útján 2000. augusztus 17-én elvi jelentőségű Kérdést intézett a Tanácsadó Testülethez. A Tanácsadó Testület a Kérdéseket megvitatta, majd 2000. augusztus 23.-i ülésén négy tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, 4 igen szavazattal, különvélemény csatolásának igénye nélkül elfogadta a Testület egyhangú véleményét kifejező jelen Elvi Állásfoglalást.

2. A Testülethez intézett Kérdés:

Az Igénylések között nagyobb számban találhatók olyanok, melyek valamely személynév domain névkénti regisztrációját kérik. Azokban az esetekben, mikor az Igénylő nem saját (az Igénylőlapon is feltüntetett) neve regisztrációját kéri, a névhasználati joga igazolására való felhívása jogszerű és indokolt lépésnek minősül-e a Szabályzat alapján?

 

3. A Testület Állásfoglalása a feltett kérdésekkel kapcsolatosan:

Amennyiben az Igénylő saját, az Igénylőlapon is feltüntetett neve domainkénti regisztrációját és delegációját kéri, az igénylés teljesítésének felismerhető akadálya nincsen (más kérdés, hogy ha az Igénylő megtévesztő módon lépett fel, hamis adatokat közölt, és ezzel kapcsolatosan később panaszt jelentenek be, a Szabályzat szerinti jogkövetkezményeket alkalmazni kell). Amennyiben azonban az Igénylő névhasználati jogosultságát az Igénylés benyújtásával együtt nem igazolja, az igénylés teljesítése esetén a személyiségi jogok esetleges sérelme gyaníthatóvá válik. A Tanácsadó Testület tapasztalatai szerint az ilyen igénylések nagy többsége mögött nem valamilyen, a névviselési joggal való visszaélés szándéka áll: az Igénylők a domain nevet barátaik, kollégáik számára egyfajta "különleges ajándékként" kívánják használatba venni, majd részükre a használati jogot átruházni. A polgári jog szabályai szerint azonban névhasználathoz való jog megsértése esetén elegendő a jogellenesség megállapítása, nincs szükség felróhatóságra, azaz a magatartás célzatosságának vizsgálatára nem kerül sor. Túl ezen a domain név ilyen regisztrációja - még abban az esetben is, ha az, akinek javára végső soron a név használatba adását az Igénylő kéri nem kíván és nem is fog személyiségi jogai sérelme miatt panaszt emelni - más, jogszerű névazonosság alapján a névhasználatra igényt tartók érdekeit sértheti.

A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a Nyilvántartó és a Regisztrátor a Ptk. 205. § (4) bekezdésére való hivatkozással és az okok közlésével felhívhatja az Igénylőt arra, hogy ésszerű határidőn belül nyilatkozzon: a domain névként igényelt, névkizárólagosság alapján őt meg nem illető elnevezés, szó vonatkozásában igazolja használati jogosultságát (csatolja a névhasználatra kizárólagosan jogosult nyilatkozatát, a vele kötött, a névhasználatra feljogosító megállapodást). Ennek teljesítését - a szerződéskötési együttműködési kötelezettségre vissza vezethetően - az Igénylő nem tagadhatja meg. Ha az Igénylő a névhasználati jogot igazolni nem tudja, vagy az igazolásra nyitva álló határidőn belül nem kerül sor, a Regisztrátor a szerződéskötést a Szabályzat 5.6 pontja alapján vissza utasíthatja.

A Regisztrátor ezen döntése ellen a jogorvoslati út a Szabályzat 10.5 pontja szerint nyitott.

Jogszerű névazonosság esetében a név domain névkénti delegációja és regisztrációja vonatkozásában az elsőbbségi elv érvényesül: az azonos névhasználati joggal rendelkezők közül a névre azt tarthat először igényt, aki azt - a Szabályzat előírásainak megfelelően - korábban igényelte. Ez az elv nem alkalmazható a Ptk. 77. § (4) bekezdés második mondatának hatálya alá eső esetekre, amely szerint A tudományos, irodalmi vagy művészi tevékenységet folytató - ha neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével - az érintett személy kérelmére saját nevét is csak megkülönböztető toldással vagy elhagyással használhatja e tevékenység gyakorlása során. Ezt azonban a Regisztrátornak csak az érintett kérelmére kell figyelembe vennie.

A felvett név domainkénti igénylése nem ütközik a Regisztrációs Szabályzatba. A felvett név valamint művésznév vonatkozásában ugyanolyan védelem illeti meg a személyeket mint a születésüktől fogva viselt név alapján.

4. Az Állásfoglalás Indokolása

 

4.1 A Tanácsadó Testület 8/2000. (VIII. 9.) Elvi Állásfoglalásában fejtette ki álláspontját A gyaníthatóan megtévesztő vagy jogellenes névigénylések elutasíthatósága tárgyában. A jelen Kérdésben felvetett probléma azonos tőről fakad. A Ptk. 75. § értelmében a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok a törvény védelme alatt állnak. A reájuk vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell (kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csak magánszemélyeket illethet meg). Személyhez fűződő jogokat nem sérthet az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A személyiségi jogok körébe tartozik a névvédelem (névviselési jog védelme). Minden személyt a saját nevéhez való kizárólagos jog illeti meg, ezért másokat annak jogtalan használatából kirekeszthet. A névviselési jog védelme a magánszemélyeket és jogi személyeket egyaránt megilleti.

Ptk. 77. § (1) Mindenkinek joga van a névviseléshez.

(2) Tudományos, irodalmi, művészi vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenységet - mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül - felvett névvel is lehet folytatni.

(3) A jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek.

(4) A névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ.

Magánszemélyek esetében a névviselési jog szabályait az anyakönyvi jogszabályok és a családjogi jogszabályok (Csjt. 42. § /1/, 53. §, 26. § /1/) rendezik részletesen.

4.2 A törvény a jogtalan névhasználatot, mint a személyiségi jogok sérelmének egyik lehetőségét szankcionálja (Ptk. 84. §).

84. § (1) Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

a)  követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

b)  követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;

c)  követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;

d)  követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;

e)   kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

(2) Ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat.

(3)  E szabályok irányadók akkor is, ha a jogsértés tilos reklám közzétételével történt.

4.3 A névviseléshez való jog sérelmének lehetőségeit a törvény csak példálózva sorolja fel (különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ). A feltett Kérdés vonatkozásában tehát elsődlegesen azt kell tisztáznunk, hogy valamely személynév domain névkénti igénylése (annak a szándéknak kifejezése, hogy az Igénylő e domain név alatt az Interneten egyedileg azonosítható módon kíván szereplővé válni) névhasználatnak minősül-e. A Tanácsadó Testület álláspontja szerint: igen, magánszemély esetében a névnek a közösség többi tagjától, más egyénektől megkülönböztető funkciója van, mely a név viselőjének egyedi azonosítására alkalmas. Az, aki - jogszerűen - a nevet viseli, a polgári jog szabályai szerint névhasználati jogának oltalmára igényt tarthat, egyben a névhasználatból másokat (a jogszerű névazonosság kivételével) kizárhat. A névhasználati jog sérelme tehát azzal, hogy jogszerűen használt nevét engedélye nélkül más domain névként használatba veszi, megvalósul.

4.4 A bírói gyakorlat korábban már egyértelműsítette, hogy a családi név kereskedelmi névként való használata a névviselési jog sérelmét jelenti (Lb Pf.IV.21047/1993-BH 1994/1. sz. 21). A névviselési jog sérelme nemcsak a családi és utónév együttes jogtalan használata esetén valósulhat meg: egy közismert családi név jogosulatlan használata jogsérelmet jelent az utónév feltüntetése nélkül is. (Legf. Bír. Pkf. IV. 20 315/1993. sz.) A domain nevek igénylésekor a Regisztrátor nincsen olyan helyzetben, hogy eldöntse: az Igénylő a domain névkénti névhasználati jogosultságra milyen célból tart igényt (kereskedelemi vagy nem kereskedelmi tevékenységet kíván a domain név alatt folytatni). Amennyiben az Igénylő saját, az Igénylőlapon feltüntetett neve domainkénti regisztrációját és delegációját kéri, az igénylés teljesítésének felismerhető akadálya nincsen (más kérdés, hogy ha az Igénylő megtévesztő módon lépett fel, hamis adatokat közölt, és ezzel kapcsolatosan később panaszt jelentenek be, a Szabályzat szerinti jogkövetkezményeket alkalmazni kell). Amennyiben azonban az Igénylő névhasználati jogosultságát az Igénylés benyújtásával együtt nem igazolja, az igénylés teljesítése esetén a személyiségi jogok esetleges sérelme gyaníthatóvá válik. A Tanácsadó Testület tapasztalatai szerint az ilyen igénylések nagy többsége mögött nem valamilyen, a névviselési joggal való visszaélés szándéka áll: az Igénylők a domain nevet barátaik, kollégáik számára egyfajta "különleges ajándékként" kívánják használatba venni, majd részükre a domain név használati jogát átruházni. A polgári jog szabályai szerint azonban névhasználathoz való jog megsértése esetén elegendő a jogellenesség megállapítása, nincs szükség felróhatóságra, azaz nem kerül sor a magatartás célzatosságának vizsgálatára. Túl ezen a domain név ilyen regisztrációja - még abban az esetben is, ha az, akinek javára végső soron a név használatba adását az Igénylő kéri, nem kíván és nem is fog személyiségi jogai sérelme miatt panaszt emelni - más, jogszerű névazonosság alapján a névhasználatra igényt tartók érdekeit sértheti.

4.5 A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat 5.1 pontja kimondja, hogy az Igénylő a neki delegált domain nevet a Szabályzat által kijelölt keretek között maga választja meg. Az 5.2 pont rögzíti, hogy valamely domain név megválasztásáért, jelentéstartalmáért, használatáért és eze követelményeiért az Igénylő felelős. A Szabályzat 5.6 pontja generálklauzula szintjén a névválasztás szabadságának három korlátját nevesíti: nem választható olyan domain név, mely jelentéstartalmára és/vagy használatára nézve gyaníthatóan jogellenes, megbotránkoztatást, félelmet keltő, vagy megtévesztő. A jogellenesség - többek között - azt is jelenti, hogy nem válaszható olyan név, mely más névkizárólagosságához, védjegyoltalomhoz, szerzőségéhez fűződő jogát, vagy személyiségi jogát sérti.

4.6 A polgári jog általános előírásai, de maga a Regisztrációs és Delegációs Szerződés is úgy a Regisztrátorral, mint a Nyilvántartóval szemben kötelezettségeket támasztanak. Az Igénylő az Igénylés benyújtásával ugyan nyilatkozik arról, hogy a névválasztás más jogait nem sérti (sőt, ezért kifejezetten szavatol) (10.3.d), ám ez a Regisztrátort és a Nyilvántartót nem mentesíti a szerződéskötést megelőző tájékozódási kötelezettsége elvárható tanúsításának követelménye alól. A Szabályzat 5.6 pontja - közvetett formában - visszautal erre a kötelezettségre, mikor a névválasztási tilalomba ütköző esetekre nézve rögzíti, hogy sem a Nyilvántartó, sem a Regisztrátorok nem vállalnak felelősséget azért, hogy minden ilyen esetet felismernek. Amennyiben azonban felismerik (és a közismert kereskedelmi-szolgáltatási márkanevek, védjegyek, intézménynevek stb. esetében ez tőlük, mint a kereskedelmi-gazdasági élet szereplőitől bizonyos fokig elvárható), a jogellenesség, vagy a megbotránkoztatást, félelmet keltés, illetve a megtévesztés gyaníthatóvá válik, automatikusan még nem keletkezik joguk a szerződéskötés visszautasítására. Előfordulhat ugyanis, hogy a domain névkénti névhasználati jogot valamely mögöttes jogviszony alapján az Igénylő megszerezte, erre azonban az Igénylésben, vagy mellékleteiben nem hivatkozott.

4.7 A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a Nyilvántartó és a Regisztrátor a Ptk. 205. § (4) bekezdésére való hivatkozással és az okok közlésével felhívhatja az Igénylőt arra, hogy ésszerű határidőn belül nyilatkozzon: a domain névként igényelt, névkizárólagosság alapján őt meg nem illető elnevezés, szó vonatkozásában igazolja használati jogosultságát (a névhasználatra kizárólagosan jogosult nyilatkozatát, a vele kötött, a névhasználatra feljogosító megállapodást). Ennek teljesítését - a szerződéskötési együttműködési kötelezettségre visszavezethetően - az Igénylő nem tagadhatja meg. Ha az Igénylő a névhasználati jogot igazolni nem tudja, vagy az igazolásra a nyitva álló határidőn belül nem kerül sor, a Regisztrátor a szerződéskötést joggal utasítja vissza.

4.8 Mindezek alapján a feltett Kérdés által érintett problémakörben a TT a következő eljárás követését javasolja a Nyilvántartónak és a Regisztrátoroknak:

- a Tanácsadó Testület jelen, 9/2000. (VIII. 23.) Elvi Állásfoglalásában kifejtettekre hivatkozva írásban forduljanak az Igénylőkhöz, s hozzák tudomásukra, hogy az általuk igényelt domain nevek jelentéstartalmukra nézve az Igénylő részére történő delegálás és regisztráció után gyaníthatóan harmadik személy jogosultak névkizárólagossághoz, védjegyoltalomhoz stb. fűződő jogainak sérelmét idézhetik elő, illetve megtévesztők lehetnek,

- miután a Delegációs és Regisztrációs Szabályzat 5.6 pontja alapján ilyen neveket nem lehet választani, 8 napos határidő tűzése és az Igénylés elutasításának terhe mellett hívják fel az Igénylőket arra, hogy a névhasználati jogosultságukat igazolják (az azt megalapozó dokumentumokat nyújtsák be). A felhívás tartalmazza, hogy amennyiben a megkívánt igazolások benyújtására a 8 napos határidő az Igénylő számára nem lenne elegendő (okiratok beszerzése, fordítások elkészítése stb.), erről Igénylőnek a határidő lejárta előtt nyilatkoznia kell, egyben további 15 nap póthatáridő tűzését kérheti.

- amennyiben ez megtörténik, s az Igénylés teljesítésének más akadálya nincs, az Igénylés teljesíthető,

- ha ez határidőn belül nem történik meg, a Regisztrátor és a Nyilvántartó alapos okkal tételezi fel, hogy a Szabályzat 5.6 pontjába ütköző névválasztási korlátozásokra Igénylő nem volt tekintettel, jogosultságát nem igazolta, ezért az Igénylést vissza kell utasítania, egyben az Igénylőt fel kell arra hívnia, hogy domainje azonosítására másik nevet válasszon.

A Regisztrátor ezen döntése ellen a jogorvoslati út a Szabályzat 10.5 pontja szerint nyitott.

4.9 Jogszerű névazonosság esetében a név domain névkénti delegációja és regisztrációja vonatkozásában az elsőbbségi elv érvényesül: az azonos névhasználati joggal rendelkezők közül a névre azt tarthat először igényt, aki azt - a Szabályzat előírásainak megfelelően - korábban igényelte. Ez az elv nem alkalmazható a Ptk. 77. § (4) bekezdés második mondatának hatálya alá eső esetekre, amely szerint A tudományos, irodalmi vagy művészi tevékenységet folytató - ha neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével - az érintett személy kérelmére saját nevét is csak megkülönböztető toldással vagy elhagyással használhatja e tevékenység gyakorlása során. Ezt azonban a Regisztrátornak csak az érintett kérelmére kell figyelembe vennie.

4.10 A magyar jog a 2/1955. (IV. 23.) BM rendelettel lehetőséget biztosít arra, hogy a magánszemélyek a belügyminisztertől névváltoztatást kérjenek. A rendelet nem zárja ki semmilyen név (szó) családi és utónévkénti felvételét. Azt az egy megszorítást alkalmazza, hogy "idegen hangzású, magyartalanul képzett név, kettős családi név, történelmi név, régies írásmóddal írott vagy olyan családi név felvételét, amelyet már sok család visel - különös méltánylást - érdemlő körülmények kivételével - nem lehet engedélyezni." A regisztrátoroknak szükségtelen tehát vizsgálni, a felvett nevek jogszerűségét, hiszen azok már átmentek egy közigazgatási eljárás szűrőjén.

5. Záradék

Jelen Elvi Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Elvi Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt/) teljes terjedelmében közzétételre kerül.

Budapest, 2000. augusztus 23.

 

A Tanácsadó Testület nevében:

 

Dr. Verebics János

Elnök

Sk.

Dombi Gábor

Titkár

Sk.

Főlap | Regisztrátorok listája | Delegálási szabályok | Meghirdetés | Keresés | Technikai ellenőrzés
Tanácsadó testület | Alternatív vitarendezés | Eseti Választottbíróság | Archívum | Egyebek | Statisztika