Tanácsadó testület - Elvi állásfoglalások

Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete

 

A Tanácsadó Testület 7/2000. (V. 31.) Elvi Állásfoglalása
A Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegyek,
ill. a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott védjegybejelentésben szereplő megjelölések domainnévként való választhatóságával kapcsolatos egyes kérdések
tárgyában

1. Felvezető szöveg

Az Internet Szolgáltatók Tanácsa mellett működő Tanácsadó Testület Szervezeti és Eljárási Szabályzatának (SZESZ) 1. § 1. pontja alapján az Internet Szolgáltatók Tanácsa Elnöksége Kérdéseket intézett a Tanácsadó Testülethez. A Kérdéseket a Testület megvitatta, majd 2000. május 31.-i ülésén 5 tag jelenlétében, a SZESZ szerinti szavazási rendben, 5 igen szavazattal, különvélemény csatolásának igénye nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen Elvi Állásfoglalást.

 

2. A Testülethez intézett Kérdés:

 1./ Köteles-e a Regisztrátor a prioritással nem rendelkező igénylő számára a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegyből a szabályzatnak megfelelően képezhető domainnévvel azonos domain delegálását megtagadni azon az alapon, hogy az sérti az MSZH által lajstromozott védjegy jogosultjának jogait, amennyiben az igény előzetes nyilvános meghirdetése során a védjegy jogosultja nem nyújt be a meghirdetett domainnel azonos domain delegálására vonatkozó igényt?

2./ Köteles-e a Regisztrátor a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegy jogosultja mint igénylő számára a védjegyből a szabályzatnak megfelelően képzett domainnév delegálását megtagadni azon az alapon, hogy az sérti az MSZH által lajstromozott más védjegy jogosultjának jogait, ill. megtévesztő?

3./ Megalapoz-e a szabályzat szerint prioritást a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott védjegybejelentés a bejelentésben szereplő megjelölésből a szabályzatnak megfelelően képzett domain vonatkozásában, amennyiben a védjegybejelentés napja korábbi, mint az a nap, vagy azonos azzal a nappal, amelyen a nem prioritásos igénylő az igénylését benyújtotta?

4./ Megalapoz-e a szabályzat szerint prioritást a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott védjegybejelentés a bejelentésben szereplő megjelölésből a szabályzatnak megfelelően képzett domain vonatkozásában, amennyiben a védjegybejelentés napja későbbi, mint az a nap, amelyen a nem prioritásos igénylő az igénylését benyújtotta?

 

3. A Testület Állásfoglalása a feltett kérdésekkel kapcsolatosan:

1./ Amennyiben az igény előzetes nyilvános meghirdetése során a védjegy jogosultja nem nyújt be a meghirdetett domainnel azonos domain delegálására vonatkozó igényt, a Regisztrátor kizárólag abban az esetben köteles a prioritással nem rendelkező igénylő számára a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegyből a szabályzatnak megfelelően képezhető domainnév delegálását megtagadni azon az alapon, hogy az sérti az MSZH által lajstromozott védjegy jogosultjának a jogait, ha a domain igényléséhez a körülmények alapján nyilvánvalóan társul a domain gazdasági tevékenység körében való használatára irányuló szándék.

2./ A Regisztrátor a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegy jogosultja mint igénylő számára a védjegyből a szabályzatnak megfelelően képzett domainnév delegálását nem köteles megtagadni azon az alapon, hogy az sérti az MSZH által lajstromozott más védjegy tulajdonosának jogait, ill. megtévesztő.

3./ A Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott védjegybejelentés a bejelentésben szereplő megjelölésből a szabályzatnak megfelelően képzett domain vonatkozásában nem alapoz meg prioritást, amennyiben a védjegybejelentés napja korábbi, mint az a nap, vagy azonos azzal a nappal, amelyen a nem prioritásos igénylő az igénylését benyújtotta.

4./ A Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott védjegybejelentés a bejelentésben szereplő megjelölésből a szabályzatnak megfelelően képzett domain vonatkozásában nem alapoz meg prioritást, amennyiben a védjegybejelentés napja későbbi, mint az a nap, amelyen a nem prioritásos igénylő az igénylését benyújtotta.

A regisztrációs szabályzat és ezen állásfoglalás alkalmazásában a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegynek minősül a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és a hozzá kapcsolódó Jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban nemzetközi bejelentés alapján a WIPO Nemzetközi Irodájánál lajstromozott védjegy is, feltéve, hogy a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom a megállapodás és a jegyzőkönyv értelmében Magyarországra is kiterjed.

 

 

4. Az Állásfoglalás Indokolása

 1. A védjegyjogosult jogai delegálási eljárás során

1.1. A "prioritásos" igénylés szerepe a védjegyjogosult jogérvényesítésében

A 2000. március 1-jétől hatályos "Az Internet domainek delegálásának és regisztrálásának szabályai a .hu közdomainekben" elnevezésű regisztrációs szabályzat egyes rendelkezései a nem védjegytulajdonos (ill. nem valamely, saját hivatalos bírósági nyilvántartásba vételét igazoló dokumentumban szereplő ill. jogszabállyal létrehozott szervezet esetén a jogszabályban szereplő megnevezésre igényt tartó) szervezetekhez vagy személyekhez viszonyítva kedvezőbb szabályokat állapít meg a delegálási eljárást illetően egyes, ún. "prioritással rendelkező" igényeket benyújtó igénylők számára. A szabályzat 13.1 pontja szerint

Prioritással rendelkeznek azok az igények, amelyeknél a választott név [...] a Magyar Szabadalmi Hivatal által az Igénylő, mint jogosult számára lajstromozott védjegy, mint karaktersorozat (szó, szavak).

A szabályzat által a delegálás eljárása során biztosított "prioritás" a védjegyjogosultnak a szabályzat 13.3 pontja szerint a védjeggyel (ékezetek nélkül) betű szerint egyező, több szóból álló védjegy esetén egybeírt ill. kötőjel használatával átírt, a szabályzat 4. pontjában meghatározott követelményeknek is megfelelő (2-24 karakter hosszú, a latin abc ékezet nélküli kisbetűiből és/vagy numerikus karakterekből és/vagy kötőjelből álló; az első és utolsó karakter csak betű vagy numerikus karakter lehet) domain vonatkozásában a nem védjegyjogosult igénylőkhöz viszonyítva több előnyt is biztosít. A védjegyjogosult számára a védjegyből az előbbiek szerint képzett domain delegálása előzetes nyilvános meghirdetés nélkül megtörténik (13.4 pont); az ilyen domain más, a szabályzat szerint prioritással nem rendelkező igénylő általi igénylése esetén pedig a védjegyjogosult a meghirdetéstől számított 2 héten belül felléphet, s ha a védjegy lajstromba vételének napja (tehát nem a bejelentés napja) korábbi, mint a meghirdetés kezdőnapja, a delegálás az ő javára történik.

Ki kell emelni, hogy a szabályzatban foglalt, a prioritás intézményére vonatkozó általános szerződési feltételek alkalmazásával - többek között a védjegyjogosultak jogos érdekeinek védelme, későbbi jogviták elkerülése végett - a Regisztrátorok önkéntesen biztosítják a védjegyjogosultaknak az egyéb igénylőknél kedvezőbb helyzetet, erre őket jogszabály nem kötelezi. A delegációs eljárás során élvezett prioritás nem jelent "gyengébb" vagy "erősebb" jogosultságot a domain használata során. Példaként álljanak itt az alábbiak:

Egy Kovács vezetéknevű személy a kovacs domain delegálását kéri, a domain meghirdetés után delegálásra kerül. Az igénylő a http://www.kovacs.hu URL-en a Kovács család honlapját teszi elérhetővé; a honlapon ill. annak segítségével semmiféle gazdasági tevékenység nem folyik. Nyilvánvaló, hogy a domain használata nem sérti sem a Kovács cégnévvel (vezérszóval) a cégnyilvántartásba bejegyzett, sem a Kovács megjelölést mint szóvédjegyet használó jogosult jogait. Az ismertetett esetben ez nem elsősorban azért van így, mert a védjegyjog szerint (Vt. 15. § (1) bek. a) pont) a védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást - természetes személyt - attól, hogy gazdasági tevékenysége körében - az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban - saját nevét vagy címét használja, hanem azért, mert a Kovács család tevékenysége az adott esetben nem esik a védjegyjog hatálya alá: gazdasági szempontból nem releváns tevékenységről van szó.

Másik példánk szerint X cég részére a szabályzat alapján biztosított prioritással, vagyis meghirdetés nélkül kerül delegálásra a cégnévben szereplő vezérszóból képzett domain. Ugyanez a karaktersorozat azonban Y lajstromozott szóvédjegye. Mivel X cég a domain által biztosított megjelenési lehetőséget gazdasági tevékenység folytatására használja, a vonatkozó bírói gyakorlat ismeretében a domain használata annak ellenére védjegybitorlásnak minősülhet, hogy a cégbíróság a céget az igényelt domainnel (Y szóvédjegyével) egyező néven jegyezte be a cégnyilvántartásba, vagyis az igénylő a regisztrációs szabályzat szerint prioritással rendelkezett a delegálás során (vö. pl. BH 1995. 397.).

1.2. Másik név választásának kötelezettsége gyaníthatóan jogellenes vagy megtévesztő használati szándék esetén

A fenti példák alátámasztják, hogy a szabályzat által ismert "prioritással" rendelkező igénylők nem feltétlenül rendelkeznek "erősebb" jogosultsággal valamely domain használatára, mint a prioritással nem rendelkező igénylők. Mind a hatályos jogot, mind a szabályzat rendelkezéseit sérti azonban a domain használata, amennyiben az más védjegyoltalomból eredő jogát sérti, vagyis védjegybitorlást valósít meg.

A védjegyoltalom tartalmát a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. §-a határozza meg:

(1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.

(2) A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen

a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;

b) a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása;

c) szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt;

d) a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnét történő kivitele;

e) a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban.

A Vt. 27. § (1) bekezdése szerint

Védjegybitorlást követ el, aki a 12. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével a védjegyet jogosulatlanul használja.

A szabályzat 5.6 pontja szerint

Az Igénylő nem választhat és nem használhat olyan domain nevet, amely jelentéstartalmára nézve és/vagy használatára nézve gyaníthatóan

a) jogellenes, vagy

b) megbotránkozást, félelmet keltő, vagy

c) megtévesztő.

Az Igénylőnek ilyen esetben egy másik nevet kell domainje azonosítására választania.

A .hu felső szintű domain alatti névtérben való jelenlét, ill. az ennek eszközéül szolgáló valamely domain igénylése bizonyos esetekben gazdasági tevékenység körében végzett cselekmény, más esetekben a védjegyjog szempontjából nem releváns, gazdasági tevékenységet nem megvalósító cselekmény. A használat során e kérdés megítélése különösebb nehézséget nem okoz. Kérdés azonban, önmagában a domain igénylése megvalósíthat-e védjegybitorlást, s ha igen, mely feltételek mellett.

Számos külföldi jogeset ismert, amelyekben a bíróság a védjegyoltalomból eredő jogok megsértésének (illetve tisztességtelen versenynek) minősítette pusztán azt is, ha más védjegyét domainnévként regisztráltatták, feltéve, hogy a körülményekből kitűnt az ilyen domain értékesítésének vagy másféle "hasznosításának" szándéka (lásd pl. Panavision International L. P. v. Toeppen 141 F3d 1316, 46 USPQ2d 1511, CA 9 1998; British Telecommunications plc v. One In A Million, CH 1997 M. 5403).

A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a Vt. idézett 12. és 27. §-a alapján önmagában valamely domain igénylése is megvalósíthat védjegybitorlást.

Ha a más védjegyével ütköző domain igénylése a körülmények alapján nyilvánvalóan párosul a domain gazdasági tevékenység körében való használatára irányuló szándékkal, a regisztrátornak a regisztrációs szabályzat 5.6 pontja értelmében a delegálást meg kell tagadnia, az igénylőnek pedig másik nevet kell választania domainje azonosítására. A szabályzat e rendelkezései alapján a regisztrátort a delegálás visszautasításának kötelezettsége csak a "gyanúra" nyilvánvalóan okot szolgáltató esetekben terheli.

2. A domain használata során felmerülő védjegyjogi problémák

A szabályzat a delegálás megtörténte után is biztosítja a védjegyjogosult jogainak védelmét.

A szabályzat 7.1 pontjának f) pontja szerint

A domaindelegálás felfüggesztésére vagy visszavonására kerül sor, ha az Igénylő a domaint és/vagy a domainnevet jogellenesen, megtévesztően, rosszhiszeműen használja vagy igényelte.

A szabályzat 10.3 pontjának d) pontja szerint

az Igénylő kijelenti, hogy a domainnév megválasztása területén a lehető legnagyobb gondossággal járt el, és szavatolja, hogy az általa választott domainnév ill. annak használata más személy vagy szervezet jogait [...] nem sérti. Ha azonban ilyen jogsértésről tudomást szerez, a névről önként lemond, ill. másik nevet választ.

A védjegyoltalom és a domainhasználat összefüggéseivel kapcsolatban a Tanácsadó Testület fontosnak tartja kiemelni az alábbiakat.

2.1. A tartománynevek rendszere és a védjegyjogi specialitás

A Vt. 12. §-ának (2) bekezdése szerint az áruk és a szolgáltatások azonosságának, illetve hasonlóságának általában döntő jelentőség jut: a védjegyoltalom csak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, szolgáltatásokkal azonos vagy azokhoz hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében nyújt védelmet a védjeggyel egyező vagy összetéveszthető megjelölések használatával szemben - ez a védjegyjogi specialitás elve. Míg a védjegyoltalom - általában - áru-, illetve szolgáltatásfajtákhoz kötődik, a domainnevek rendszere szükségképpen egységes, horizontális, valamennyi áru- és szolgáltatásfajtát átfogó (sőt, korántsem csak árukat és szolgáltatásokat felölelő, korántsem csak gazdasági célokat szolgáló) rendszer. Ezért van az, hogy míg különböző árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó - azonos vagy hasonló - védjegyek általában "megférnek" egymás mellett, addig valamely domainnév karaktersorozata csak egy igénylőt illethet meg az adott felső szintű domain alatt.

2.2. A jóhírnevet élvező nevek védelme

A Vt. 12. §-a (2) bekezdésének c) pontja - eltérve a specialitási elvtől - a belföldön jóhírnevet élvező védjegyek számára fokozott védelmet biztosít. A védjegyjogosult e szabály értelmében bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használ a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést (ez lehet pl. domainnév is) a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét. A jóhírnevű védjegyek oltalma tehát nem kötődik az áruk és a szolgáltatások bizonyos fajtáihoz, nem korlátozódik meghatározott árukra vagy szolgáltatásokra. A jóhírnevű védjeggyel ütköző megjelölés gazdasági tevékenység körében való használata - függetlenül attól, hogy milyen árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban valósul meg - védjegybitorlásnak számít, feltéve, hogy e használat sérti vagy tisztességtelenül kihasználja a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

2.3. A domainhasználat védjegybitorlást megvalósító módjai

A Vt. 12. §-ának (3) bekezdése a védjegyhasználat eseteit is felsorolja példálózó jelleggel. Ezek közül figyelmet érdemel különösen a megjelölést hordozó árunak eladásra való felkínálása, a megjelölés alatt történő szolgáltatásnyújtás vagy annak felajánlása, valamint a megjelölésnek az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban való használata. A mindennapi tapasztalat és jogesetek egész sora igazolja: e cselekmények az interneten is megvalósulhatnak.

E szabályokból egyértelműen következik, hogy a más védjegyével azonos vagy összetéveszthető domainnévnek a védjegyjogosult engedélye nélkül történő üzleti célú használata a Vt. alapján tilos, azaz védjegybitorlást (Vt. 27. §) valósít meg. Különösen így van, ha a megjelölést az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó üzleti levelezésben vagy az interneten megvalósuló reklámozásban használják a védjegyjogosult engedélye nélkül. Hasonlóképpen védjegybitorlásnak minősülhet, ha a versenytárs fogyasztóit az ő védjegyét tartalmazó domainnév jogosulatlan használatával kívánják "átcsábítani". Nemkülönben védjegybitorlásnak számít, ha a jóhírnév védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét olyan módon kívánják tisztességtelenül kihasználni a gazdasági tevékenység körében, hogy a védjeggyel egyező vagy azzal összetéveszthető domainnév használatának megszüntetését, a domainnévről való lemondást vagy annak átruházását a védjegyjogosult vagy más által fizetendő ellenértéktől teszik függővé.

A hatályos magyar védjegyjog is módot ad tehát az ún. cybersquatting elleni fellépésre. A hatályos regisztrációs szabályzat pedig egyenesen megköveteli a regisztrátoroktól a cybersquatting megakadályozását. A delegálási eljárásban erre csak a 1.2. pontban megjelölt feltételek mellett (más védjegyével ütköző domain igénylése, amelyhez a körülmények alapján nyilvánvalóan párosul a domain gazdasági tevékenység körében való használatára irányuló szándék) nyílhat mód. Ezért jut e tekintetben különös jelentőséghez a regisztrációs szabályzat 7. pontjában foglalt - a delegálás felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó - rendelkezések megfelelő értelmezése és alkalmazása.

A szabályzat 7.1. f) pontja alapján a domain delegálását fel kell függeszteni vagy vissza kell vonni, ha a Vt. 12. és 27. §-a értelmében a domainnév használata más védjegyoltalomból eredő jogát sérti (védjegybitorlást valósít meg). Különösképpen fennáll a felfüggesztés és a visszavonás kötelezettsége ún. cybersquatting esetén, vagyis akkor, ha a jóhírnevű védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét olyan módon kívánják sérteni vagy tisztességtelenül kihasználni a gazdasági tevékenység körében, hogy a védjeggyel egyező vagy összetéveszthető domainnév használatának megszüntetését, a domainnévről való lemondást vagy annak átruházását a védjegyjogosult vagy más által fizetendő ellenértékétől teszik függővé. A Vt. 12. §-ából levonható e következtetés egyúttal a Tanácsadó Testület 6/2000. (V. 24.) Elvi Állásfoglalásának 2.7. pontjában kifejtett azzal az általános tétellel is összeegyeztethető, amelynek értelmében: "a Testület gazdasági-piaci tevékenységként értékeli a domain-kereskedelmet is, melynek célja, hogy a már megszerzett domain névhasználati jog átengedésével haszonra, anyagi előnyre tegyenek szert. A Testület ennek létjogosultságát elismeri, ám magát a tevékenységet csak a jogszerűség keretei között (azaz mások jogainak sérelme nélkül) tartja elfogadhatónak".

2.4. Külföldi védjegyoltalom sérelme

A regisztrációs szabályzat csak a delegálás iránti igény prioritását köti a védjegy magyarországi oltalmához. A regisztrációs szabályzat 5.6. és 7.1. f) pontjának alkalmazására azonban alapot adhat külföldi védjegyoltalom is, ha a .hu felső szint domain alatt regisztrált domainnév használata valamely védjegy külföldi oltalmát sérti. Ennek megítéléséhez támpontot adhat a WIPO Védjegyjogi Állandó Bizottságában kidolgozott egyezménytervezet (SCT/4/4) 6. cikke, amelynek értelmében annak megállapításához, hogy a domain használata védjegybitorlást valósít-e meg valamely államban, azt kell figyelembe venni: a domain használata kereskedelmi, üzleti hatással (commercial effect) járt-e az adott államban. Nem zárható ki, hogy a .hu felső szintű domain alatt regisztrált domainnevek használata Magyarországon kívül (is) üzleti hatásokkal járhat, azaz a külföldi védjegyoltalomba üköző magatartást valósíthat meg.

2.5. A védjegyoltalom megszűnésének hatása a domainhasználat jogszerűségére

Az 1.1. pontban kifejtettekből - a delegálás során élvezett prioritás és a domain használatához való jog elkülönüléséből - az következik, hogy önmagában a védjegyjogosultság elvesztése a domain használata során nem jelenti azt, hogy a domain felfüggeszthető ill. visszavonható jogellenes vagy megtévesztő használatra hivatkozva. Amennyiben pl. a védjegyet törlik, vagy az a használat hiánya miatt megszűnik, ám a domain használata a továbbiakban sem sérti más jogait, a domain nem függeszthető fel ill. vonható vissza.

3. Több védjegyjogosult

A .hu domain alatti névtérben a regisztrációs szabályzat által alkotott modellben adott karaktersorozatból álló domain egy időben áltaában egy jogosult használatában áll. Lehetséges azonban, hogy ugyanazon karaktersorozat azonban egyszerre több lajstomozott védjegynek is megfeleltethető: a Vt. 1. § (2) bekezdése alapján ugyanis védjegyoltalom tárgya lehet - egyebek mellett - szó, szóösszetétel (beleértve a személyneveket és a jelmondatokat), betű, szám, ábra, kép, szín, színösszetétel, ill. ezen megjelölések összessége is.

Ugyanazon karaktersorozat tehát számos különböző grafikai ábrázolásban lehet védjegyoltalom tárgya, mely ábrázolások megkülönböztethetőségét a megjelöléseknek a karaktersorozaton kívüli elemei (pl. színösszetétel, sajátos tipográfia) adhatják, s ezen védjegyek jogosultjai különböző személyek lehetnek. Hasonló a helyzet abban az esetben, ha valamely karaktersorozatot bizonyos árukkal ill. szolgáltatásokkal kapcsolatban adott személy, míg más árukkal ill. szolgáltatásokkal kapcsolatban egy másik személy lajstromoztatott védjegyként.

Az igénylőnek a szabályzat 13.2 pontja szerint el kell juttatnia a Regisztrátorhoz a prioritást megalapozó körülményt - adott esetben a védjegyjogosultságot - igazoló okiratot. A 13.4 bekezdés alapján a prioritással rendelkező igények kiszolgálása időrendi sorrendben történik. A lajstromozott védjegyből a szabályzatnak megfelelően képzett domain delegálása a védjegyjogosult számára nem lehet jogellenes ill. megtévesztő.

4. A védjegybejelentés napja és a "prioritásos" igénylés

A regisztrációs szabályzat 13.1 pontja alapján a domain delegálásának folyamatában a prioritásos eljárásra azon igények jogosultak, "amelyeknél a választott név [...] a Magyar Szabadalmi Hivatal által az Igénylő, mint jogosult számára lajstromozott védjegy, mint karaktersorozat (szó, szavak)". A védjegybejentés napja a prioritásos eljárás szempontjából nem releváns: kizárólag a lajstromozott, vagyis az igénylés időpontjában védjegyoltalom alatt álló védjegyek jogosultjai által benyújtott igénylések élveznek prioritást a delegálás során.

5. Nemzetközi védjegyoltalom

Magyarországra kiterjedő hatállyal nemcsak a Magyar Szabadalmi Hivatalnál tett (ún. nemzeti) védjegybejelentéssel lehet védjegyoltalmat szerezni, hanem nemzetközi védjegybejelentéssel is.

A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról az 1891. évi Madridi Megállapodás rendelkezik. Magyarország 1909 óta részese a megállapodásnak, amelynek legutóbbi, stockholmi szövegét az 1973. évi 29. törvényerejű rendelet hirdette ki. A Madridi Megállapodást kiegészíti a hozzá kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv, amelyet hazánkban az 1999. évi LXXXIII. törvény hirdetett ki. A Madridi Megállapodás rendszerében a védjegyek lajstromozása a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) Nemzetközi Irodájára tartozik. A megállapodás 4. cikke értelmében a nemzetközi védjegyet valamennyi (a bejelentő által kiválasztott) tagállamban ugyanaz az oltalom illeti meg, mintha a védjegyet ott közvetlenül (ún. nemzeti úton) jelentették volna be. Tartalmilag ezzel egyező szabályt foglal magában a jegyzőkönyv 4. cikke is.

Mindezek alapján elvi éllel szögezhető le, hogy a regisztrációs szabályzat alkalmazásában a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegynek minősül a Madridi Megállapodás és a hozzá kapcsolódó Jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban nemzetközi bejelentés alapján a WIPO Nemzetközi Irodájánál lajstromozott védjegy is, feltéve, hogy a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom a megállapodás és a jegyzőkönyv értelmében Magyarországra is kiterjed.

5. Záradék

Jelen Elvi Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Elvi Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül. A jelen Elvi Állásfoglalás hatálya alá tartozó, a TT elé terjesztett ügyekre vonatkozó egyedi döntéseket az Elvi Állásfoglalás Melléklete tartalmazza, mely a testület honlapján ugyancsak közzétételre kerül.

A Tanácsadó Testület nevében:

 

Dr. Verebics János Elnök Sk. Dombi Gábor Titkár Sk.

Főlap | Regisztrátorok listája | Delegálási szabályok | Meghirdetés | Keresés | Technikai ellenőrzés
Tanácsadó testület | Alternatív vitarendezés | Eseti Választottbíróság | Archívum | Egyebek | Statisztika