Tanácsadó testület - Elvi állásfoglalások

Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete

A Tanácsadó Testület 5/2000. (V. 24.) Elvi Állásfoglalása
A delegálás visszautasíthatósága
a mű sajátos címéhez, illetve a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak elnevezéséhez fűződő kizárólagos szerzői jogok megsértése esetén

tárgyában

 

1. Felvezető szöveg

Az ISZT jogi képviseletében eljáró ügyvédi iroda a Tanácsadó Testület Szervezeti és Működési Szabályzata 1. § 1. pontja alapján Kérdést intézett a Testülethez. A Tanácsadó Testület a Kérdést megvitatta, majd 2000. május 24.-i ülésén 4 tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, a jelen lévő tagok egységes "igen" szavazatával, különvélemény csatolásának igénye nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen Elvi Állásfoglalást.

 

2. A Testülethez intézett Kérdések:

 

Az ISZT jogi képviselője a következő kérdések megválaszolását kérte a Testülettől:

- Mikor utasítható vissza a Delegációs és Regisztrációs Szabályzat alapján valamely benyújtott igénylés, ha harmadik személy olyan panasszal lép fel, melynek értelmében a domainként választott név szerzői jogait sérti, vagy az ilyen jogsérelem vélhetően a név delegálásával bekövetkezhet?

 

3. A Testület Állásfoglalása a feltett kérdéssel kapcsolatosan:

 

A Tanácsadó Testület álláspontja szerint olyan név delegálása nem történhet meg, mely harmadik személyek szerzői jogait sérti. Ugyanakkor minden esetben gondosan vizsgálni kell, hogy a szerzői jogra alapozott igény valóságos és jogszerű-e.

A mű felhasználásának minden formája a szerző kizárólagos engedélyéhez kötött, a mű címe esetén azonban csak abban az esetben van ez így, ha a mű címe maga is megfelel a törvényben határozottan megjelölt sajátosságnak, az eredetiségnek.

A Tanácsadó Testület tisztában van azzal, hogy ennek eldöntése nem egyszerű feladat, ezért a Nyilvántartót és az egyes Regisztrátorokat arra bátorítja, hogy ezen döntések meghozatala előtt lehetőség szerint kérjék Testület egyedi Állásfoglalását.

 

A Regisztrátor az Igénylésről való egyedi döntés meghozatalakor nincsen olyan helyzetben, hogy eldönthesse: a domain névként igényelt szó, kifejezés kereskedelmi vagy nem kereskedelmi jellegű felhasználás céljára szolgál majd. A Regisztrációs és Delegációs Szabályzat értelmében a névhasználatért az Igénylőt terheli felelősség. Amennyiben a tőle elvárható gondosság mellett felismeri, hogy a szó, kifejezés domainkénti választása az Szjt. 16. § (3) bekezdésébe ütköző módon jogsérelemre adhat lehetőséget, a Szabályzat nem ad számára olyan jogot, hogy a kereskedelmi célú felhasználás igényét "vélelmezze", pusztán erre alapozva az igénylés teljesítését nem tagadhatja meg. Célszerű, s a felek szerződéses jogviszonyában előírt együttműködési kötelezettségéből adóan elkerülhetetlen feladata azonban Igénylő arról való tájékoztatása, hogy amennyiben a domain használata kereskedelmi céllal történik, s ezzel az Szjt. 16. § (3) bekezdésében jelzett jogsérelem bekövetkezik, a névről az Igénylőnek önként le kell mondania, ha pedig e, szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, a delegált domain név felfüggesztésére vagy visszavonására kerül sor.

 

4. Az Állásfoglalás Indokolása

 

4. 1 A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat 5.6 pontja generálisan mondja ki: az Igénylő nem választhat és nem használhat olyan domain nevet, amely jelentéstartalmára nézve és/vagy használatára nézve gyaníthatóan

a) jogellenes, vagy
b) megbotránkozást, félelmet keltő, vagy
c) megtévesztő.

Az Igénylőnek ilyen esetben egy másik nevet kell domainje azonosítására választania.

A Szabályzat 10.3.d pontja ezzel összhangban (az Igénylőlap benyújtásával egyidejűleg megteendő nyilatkozat felsorolása körében) általános érvénnyel mondja ki: az Igénylő kijelenti és az Igénylőlap aláírásával vállalja, hogy a domain név megválasztása területén a lehető legnagyobb gondossággal járt el, és szavatolja, hogy az általa választott domain név, illetve annak használata más személy jogait nem sérti. Ha azonban ilyen jogsértésről tudomást szerez, a névről önként lemond, illetve másik nevet választ. Amennyiben a domain név megfelelősége (jogszerűsége) tárgyában vita alakul ki a felek között, a Regisztrátor, illetőleg a Nyilvántartó álláspontja a meghatározó (5.5). A domain nevek választhatóságával kapcsolatosan kialakult vitás kérdésekben az Internet Szolgáltatók Tanácsa mellett működő Tanácsadó Testület (a Regisztrátor vagy a Nyilvántartó felkérésére) állást foglal (I.1, 10.3.f, 10.4), a Testület döntésének aláveti magát.

A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat szerint az Igénylő és a Regisztrátor közötti jogviszonyban az Igényléshez kötött döntés elve érvényesül: a Regisztrátor, a Nyilvántartó az Igénylésen túlterjeszkedő döntést nem hozhat (azaz a konkrétan igényelt domaintől eltérő domaint az Igénylő számára nem delegálhat). Amennyiben az igényelt domain név delegálásának a Szabályzat szerint akadálya van, azaz az igénylés nem teljesíthető, úgy - a delegálás megtagadására okot adó indok megjelölésével - a Regisztrátor vissza utasítja.

A Tanácsadó Testület álláspontja szerint olyan név delegálása nem történhet meg, mely harmadik személyek szerzői jogait sérti. Ugyanakkor minden esetben gondosan vizsgálni kell, hogy a szerzői jogra alapozott igény valóságos és jogszerű-e.

4.2 Az 1999. szeptember 1. napjától hatályos új Szerzői jogi törvény kimondja:

16. §  (1) A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.

(2) A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is.

Korábbi szerzői jogi szabályozásunk a mű sajátos címét - hasonló módon - kívánta oltalomban részesíteni. Három étvized bírói gyakorlata megnyugtató alapossággal tisztázta, hogy az új Szjt.-be változatlan formában átemelt 16. § (2) szövegét miként kell értelmezni.

A mű felhasználásának minden formája a szerző kizárólagos engedélyéhez kötött, a mű címe esetén azonban csak abban az esetben van ez így, ha a mű címe maga is megfelel a törvényben határozottan megjelölt sajátosságnak, az eredetiségnek.

A Tanácsadó Testület tisztában van azzal, hogy ennek eldöntése nem egyszerű feladat, ezért a Nyilvántartót és az egyes Regisztrátorokat arra bátorítja, hogy ezen döntések meghozatala előtt lehetőség szerint kérjék Testület egyedi Állásfoglalását.

4.3 A szerzői jogi törvény a szerzői jog által védett alkotásokban (művekben) szereplő jellegzetes és eredeti alakok vonatkozásában is biztosítja a szerzőnek a kereskedelmi hasznosítás kizárólagos jogát.

Szjt. 16. § (3) A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.

A magyar szerzői jog e rendelkezéssel az ún. "merchandising" jogok oltalmát biztosítja. Ezek a jogok legtöbbször a mű címének, vagy más jellegzetességének (a műben szereplő alak, figura) kereskedelmi forgalomban lévő árukon történő feltüntetését jelenti, de nem kizárólagosan. Annak lehetősége, hogy valamely, a szerző által "életre hívott" alak sajátos elnevezése domain névként (is) használható legyen, adott. A 16. § (3) bekezdésre alapozott szerzői jogi oltalomnak azonban kettős feltétele van:

a.) csak a művel azonosítható, azzal összeforrott, jellegzetes, eredeti alakra vonatkozó felhasználás engedélyköteles,

b.) a felhasználásnak kereskedelmi jellegű hasznosításhoz kell kötődnie.

A Regisztrátor az Igénylésről való egyedi döntés meghozatalakor nincsen olyan helyzetben, hogy eldönthesse: a domain névként igényelt szó, kifejezés kereskedelmi vagy nem kereskedelmi jellegű felhasználás céljára szolgál majd. A Regisztrációs és Delegációs Szabályzat értelmében a névhasználatért az Igénylőt terheli felelősség. Amennyiben a tőle elvárható gondosság mellett felismeri, hogy a szó, kifejezés domainkénti választása az Szjt. 16. § (3) bekezdésébe ütköző módon jogsérelemre adhat lehetőséget, a Szabályzat nem ad számára olyan jogot, hogy a kereskedelmi célú felhasználás igényét "vélelmezze", pusztán erre alapozva az igénylés teljesítését nem tagadhatja meg. Célszerű, s a felek szerződéses jogviszonyában előírt együttműködési kötelezettségéből adóan elkerülhetetlen feladata azonban Igénylő arról való tájékoztatása, hogy amennyiben a domain használata kereskedelmi céllal történik, s ezzel az Szjt. 16. § (3) bekezdésében jelzett jogsérelem bekövetkezik, a névről az Igénylőnek önként le kell mondania, ha pedig e, szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, a delegált domain név felfüggesztésére vagy visszavonására kerül sor.

Okot adhat azonban a megtagadásra, ha a névhasználat - a tanácsadó Testület 6/2000. (V. 24.) Elvi Állásfoglalásában foglaltak szerint megtévesztőnek minősülne, s ennek lehetőségét a Regisztrátor az Igénylésről szóló döntése meghozatala során felismeri vagy tudomására hozzák.

5. Záradék

 

Az Elvi Állásfoglalás a következő, a Tanácsadó Testület elé terjesztett ügyekre vonatkozó egyedi döntést jelent:

 

Ügyszám

Regisztrátor

Igénylő

Az igényelt domain

A döntés

7/2000.

IRISZ Kft.

Presence Kft.

hodito.hu

Az igény nem teljesíthető, a domain név használatára a szerzői jogi védelem alatt álló Hódító játék alkotói jogosultak.

20/2000.

Cory-Net Kft.

11 Kft.

hosember.hu

Az igény nem teljesíthető, a domain név használatára a szerzői jogi védelem alatt álló Hősember on-line játék alkotói jogosultak.

22/2000.

Elender Rt.

Imosoft Kft.

kikicsoda.hu

A Ki kicsoda szóösszetétel az Szjt. 16. § (2) bekezdése szerint nem minősül eredeti címnek, az számos egyéb kiadvány címében is szerepel. Az igénylés teljesíthető.

72/2000.

Déltáv Rt.

Továbbtanulás Kiadó Kft.

Biológia.hu

matematika.hu

foldrajz.hu

A Mozaik Oktatási Stúdió Kft. Szerzői jogra alapozott prioritási igény nem megalapozott, az általa kiadott módszertani folyóiratok címe nem azonos a vitatott domain nevekkel, túl ezen, az általános tantárgyi elnevezések önmagukban az Szjt. 16. § (2) szerinti névoltalom alá nem vonhatók. Az igénylés teljesíthető.

73/2000.

Déltáv Rt.

MacPal 2000 Kft.

boldogsag.hu

A Republic együttes a prioritásos névhasználatra (a szó eredetiséget nélkülöző, általános jelentéstartamára tekintettel) az Szjt. 16. § (2) bekezdése alapján nem jogosult, az igény teljesíthető.

117/2000.

Matávnet

Többek

hetihetes.hu

A Magyar RTL televízió, mint a Heti hetes szerzői jogainak jogosultja az Szjt. 16. § (2) alapján prioritással rendelkezik.

 

Jelen Elvi Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúan fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Elvi Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.

 

Budapest, 2000. május 24.

A Tanácsadó Testület nevében:

 

Dr. Verebics János

Elnök

Sk.

Dombi Gábor

Titkár

Sk.

Főlap | Regisztrátorok listája | Delegálási szabályok | Meghirdetés | Keresés | Technikai ellenőrzés
Tanácsadó testület | Alternatív vitarendezés | Eseti Választottbíróság | Archívum | Egyebek | Statisztika