Tanácsadó testület - Elvi állásfoglalások

Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete

A Tanácsadó Testület 4/2000. (V.10.) Elvi Állásfoglalása
A domain névre vonatkozó igénylés
az üzleti tisztesség jogszabályi követelményére hivatkozással és a kereskedelmi nevek védelme érdekében történő megtagadásával kapcsolatban
tárgyában

1. Felvezető szöveg

Az Internet Szolgáltatók Tanácsa mellett működő Tanácsadó Testület Szervezeti és Eljárási Szabályzata 1. § 1. pontja alapján intézett Kérdéseket a Tanácsadó Testület megvitatta, majd 2000. május 10.-i ülésén 4 tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, 4 igen szavazattal, különvélemény csatolásának igénye nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen Elvi Állásfoglalást.

2. A Testülethez intézett Kérdés:

  1. Megtagadható-e a vállalkozások kereskedelmi nevének domain névként kiadása más, nem jogosult személyek számára arra hivatkozással, hogy az jogszabályt sért illetve megtévesztő?
  2. Mikor tekinthető tisztességtelen üzleti magatartásnak valamely domain név megszerzése és megtagadható-e ezen a jogcímen a kiadás?

Tekintve, hogy mindkét kérdés a Regisztrációs Szabályzat 5.6. pontjában megfogalmazott tilalomhoz kapcsolódóan, az üzleti tisztesség és a tisztességes verseny követelményeinek értelmezését veti fel, a Tanácsadó Testület egy, összevont Állásfoglalásban találta célszerűnek tárgyalásukat.

3. A Testület Állásfoglalása a feltett kérdésekkel kapcsolatosan:

3.1. A kereskedelmi név gyűjtőfogalomnak tekinthető, amely elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a vállalkozásokat más, az adott piacon tevékenykedő vállalkozásoktól megkülönböztesse, és információkat közvetítsen a piaci szereplők, közöttük különösen a fogyasztók felé az adott vállalkozásról. A kereskedelmi név a vállalat tevékenységéhez, vagy valamely konkrét termékéhez kötődik. Azt, hogy mikor minősül jogellenesnek, illetve megtévesztőnek egy kereskedelmi név, az alábbiak szerint lehet meghatározni.

Azon kereskedelmi nevek, amelyek egyben védjegynek, illetve a Cégtörvény [Ctv.] értelmében cégnévnek minősülnek (az 1/2000, 2/2000. Elvi Állásfoglalásnak megfelelően) a jogosultak prioritásos igényét alapozzák meg. Ez a jogosultság nemcsak az adott névvel azonos domain nevek megszerzésére terjednek ki, de arra is, hogy a jogosult - a tisztességes versenyfeltételekhez fűződő alapjogra is tekintettel - eltiltson másokat ennek használatától. Ezeket a kereskedelmi neveket, tehát a Regisztrációs Szabály13. pontjában foglaltaknak megfelelően prioritásos igényként kell kezelni.

Azon kereskedelmi nevek vonatkozásában, amelyek nem alapoznak meg prioritásos igényt, megállapítható, üzleti tisztesség követelménye megkívánja a vállalkozásoktól, hogy tartózkodjanak azon kereskedelmi nevek szándékos és tudatos használatától, amelyek versenytársaikat illetik. Az ezzel ellentétes magatartás jogszabályt, a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló, 1996. évi LVII. tv. 2. §-át sértheti.

Az idézett törvényi helyben megfogalmazott követelmény azonban nem kényszeríthető ki jogi fórum igénybevétele nélkül egy vállalkozástól sem, hiszen a termékét illetve tevékenységét jelképező és kifejező kereskedelmi név kiválasztásakor saját üzletpolitikájának megfelelően dönt, a hatályos jogszabályok megtartása mellet. Amennyiben nem tartja be a hatályos jogszabályokat, illetve mások érdekeit sértő, azzal összetéveszthető kereskedelmi nevet választ domain-ként, a megfelelő jogi eljárás keretében, az erre illetékes hatóság által szankcionálható a magatartása.

Azokban az esetekben, amikor az igénylő kétséget kizáró módon igazolja, hogy az általa választott domain az ő kereskedelmi neve, ennek domainként választására, a Tanácsadó Testület véleménye szerint, másokat megelőzően jogosult. Ilyen esetekben, amennyiben a kereskedelmi név nem minősül prioritásos igénynek, a Regisztrációs Szabályzat 5.6. pontja értelmében megtagadható, hiszen használatuk jogellenes illetve a versenytárshoz hasonló megjelenés esetében, megtévesztő lehet.

3.2. Azon domain nevek, amelyekre prioritásos igény nem érkezett és az igénylők között olyan sem jelentkezett, aki igazolta volna kétséget kizáró módon, hogy a választott domain egyben kereskedelmi neve és használatához kereskedelmi érdeke fűződik, amennyiben a Regisztrációs Szabályzat 5.6. pontjában foglaltakkal nem ellentétesek, az üzleti tisztesség alapkövetelményére hivatkozással nem tagadhatók meg az igénylőjétől. Az "üzleti tisztesség" ugyanis egy olyan erkölcsi és jogi kategória, amely vonatkozásában mindig csak egyedi esetekben dönthető el, hogy a felek valamelyike megsértette-e a vonatkozó jogszabályi követelményeket. A tisztességtelen piaci magatartás szándékos és gondatlan egyaránt lehet, azon magatartások azonban, amelyek szándékosan, érdemi piaczavaró hatást kiváltására törekszenek és okoznak, illetve az ilyen cselekményt elkövetők számára azáltal okoznak versenyelőnyt, hogy közben más piaci szereplők versenyhátrányt szenvednek, kétséget kizáróan valószínűsítik a Tpvt. 2. §-nak megsértését.

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a Regisztrációs Szabályzat 5.2. pontja értelmében a domain név választásáért és használatáért az igénylő a felelős, az esetleges ehhez kapcsolódó eljárás kockázatát választásával magára vállalja.

Amennyiben tehát nem közismert kereskedelmi névről van szó, illetve a kereskedelmi névre jogosult személye nem állapítható meg, az "üzleti tisztesség" alapkövetelményére hivatkozva egy vállalkozástól sem tagadható meg a mások érdekeit nyilvánvalóan nem sértő, nem megtévesztő, és megbotránkozást nem keltő domain név választása.

4. Az Állásfoglalás Indokolása

A gazdasági verseny szabadsága a piacgazdaság egyik alappillére és alkotmányos elv. A verseny szabadsága ellen vétő vállalkozásokat a tisztességtelen piaci magatartás és a verseny korlátozásáról szóló 1996. évi LVII. tv. [a továbbiakban: Tpvt] védi illetve szankcionálja mindazokat a vállalkozásokat, akik a verseny illetve az üzleti tisztesség ellen vétenek. A Tpvt. 2.§-a, általános jelleggel mondja ki, hogy tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően folytatni. A Törvény második fejezete (3-7.§) nevesíti azokat a tényállásokat, amelyek tisztességtelen versenycselekményeknek minősülnek, úgymint a hírnévrontás, az üzleti titok megsértése, másokhoz tisztességtelen felhívás intézése, illetve az árut illetve szolgáltatást olyan jellegzetes külsővel, csomagolással illetve megjelöléssel ellátni, amelyről a fogyasztók a versenytárs áruját szokták felismerni (szolgai utánzás).

A 2.§-ban megjelenő tilalom tehát azokra a magatartásokat tiltja, amelyek nem tartoznak a fejezet további részében szereplő tényállások körébe, de ellenkeznek az "üzleti tisztesség" és a "tisztességes verseny" követelményeivel. Annak eldöntése, hogy konkrét esetben mikor ütközik a Tpvt. 2.§-ba valamely vállalkozás magatartása, a megyei (fővárosi) bíróságnak van hatásköre. A bírósági és versenyhivatali gyakorlatból azonban levonható néhány elvi jellegű megállapítás.

A tisztességtelen üzleti tevékenység egyik kulcseleme a törvényi rendelkezés folytán a tevékenység rendszeressége, a magatartás folytatása, ami azt is jelenti, hogy a véletlenszerű, egyszeri magatartások nem tartoznak a törvényi tilalom hatálya alá. A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a VJ 203/1992 sz. eseti döntésében elvi szinten mondta ki, hogy a tényállási elemhez a többször elkövetett szándékos magatartás is hozzátartozik. A tisztességtelenség tehát egyrészről szándékos magatartást feltételez, másrészről pedig elsősorban nem jogi, hanem erkölcsi kategória. Értelmezésének történeti előzményei vannak, amelyek az 1923. évi V. törvénycikkre nyúlnak vissza, amely a "jó erkölcs"-kategóriájához kapcsolódóan nevesítette az üzleti tisztesség követelményét.

A tisztességtelenség fogalmának értelmezési körét jogtörténeti okokból elsősorban a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsának gyakorlata formálta ki, amely számos tényállást magába foglal. A jelen kérdéskörhöz kapcsolódóan ezek közül, jellemzően két típusú magatartást lehet kiemelni:

  1. A magatartás kizárólagosságot sugall, a piaci szereplő magát egyetlenként, "legjobb"-ként tünteti fel a többi piaci szereplő, versenytársai hátrányára.
  2. Nem versenytárs kelt a piacon olyan hatást, amellyel egy adott piac szereplőinek hátrányt okoz.

A tisztességtelenség megvalósulásának tehát két jól elkülöníthető esete van: ha a versenytárs saját maga számára úgy szerez előnyt, hogy általa a konkurenciájának, rendszeresen ismétlődő jelleggel, hátrányt okoz; illetve nem az adott piac szereplője magatartásával egy másik piac szereplőinek okoz hátrányt.

Előbbi a kereskedelmi nevekhez kapcsolódó jellegbitorlásnak, utóbbi magatartás pedig a domain-brókerség problémakörét veti fel.

4. 1. A vállalkozások kereskedelmi nevének domain névként választhatósága

A kereskedelmi nevek a vállalatok azonosítására szolgálnak a gazdasági életben, és ezáltal értéket képviselnek a vállalatok számára. A kereskedelmi névnek számos fajtája, megjelenési módja van; e gyűjtőkategóriába tartoznak a cégnevek, vállalatnevek, cégjelzők, cégtáblák, kereskedelmi feliratok illetve jelszavak. Összekapcsolódnak a vállalat tevékenységével, és megkülönböztetik őket, - elsősorban a hasonló tevékenységet végző - más vállalkozásoktól és egyben a fogyasztók számára is információkat tartalmaznak.

A kereskedelmi nevekre vonatkozó jogvédelem így kettős: védi a vállalkozásokat versenytársaik vonatkozásában a bitorló (elsősorban a név- és jellegbitorló) magatartások ellen, illetve védelmet biztosít a fogyasztók számára a megtévesztő magatartások ellen.

A kereskedelmi név tehát nemcsak értéket képvisel egy adott vállalat számára, hanem összekapcsolódik a vállalat főbb tevékenységi körével, megjelenésével, képviseli és megtestesíti mindazokat az értékeket, amelyeket adott vállalat a múltban elért. A kereskedelmi nevek védelme részben az iparjogvédelem hatálya alá esik, ugyanakkor valamely vállalkozás számára a kereskedelmi neve "eszköznek" is tekinthető a gazdasági versenyben való tisztességes részvételhez mind a versenytársak mind a fogyasztók szempontjából, ezért versenyjogi jogvédelem is megilleti valamely vállalkozás kereskedelmi nevét. Mindkét esetben jogszabály védi tehát a kereskedelmi név tulajdonosát, így jogszabályba ütközhet minden olyan magatartás, amely arra irányul, hogy a jogosult érdekeivel ellentétes.

A kereskedelmi nevek sokféleségéből adódóan, maga a kereskedelmi név egyben cégnév illetve védjegy is lehet. Ezekben az esetekben az igénylőnek a kereskedelmi név domainként választásához prioritásos igénye fűződik (lásd az 1/2000 és 2/2000. sz. Elvi Állásfoglalásokat). Ezekben az esetekben a Regisztrációs Szabályzatnak, illetve a hivatkozott állásfoglalásokban foglaltaknak megfelelően a domain név nem tagadható meg a prioritásos igénnyel rendelkezőtől.

A kereskedelmi névhez fűződő érdek, sok esetben anyagi értéket is képvisel, és jogvédelmet élvez. A Regisztrációs Szabályzat értelmében azonban amennyiben a kereskedelmi név nem azonos a vállalkozás cégnevével illetve nincs védjegyként bejegyezve, nem minősülhet prioritásos igénynek. Ugyanakkor tiszteletben kell tartani a vállalkozás ehhez fűződő és jogilag védett érdekeit is. A védjegyoltalom analógiájának megfelelően kijelenthető, hogy a vállalkozásokat a saját bevezetett és legtöbb esetben levédett kereskedelmi nevei tekintetében jogos igényük ismerhető el azok domain névként választásakor. A kereskedelmi név jellegéből és természetéből adóan, abszolút hatállyal, mindenki mást megelőzően illeti meg a vállalkozásokat, amennyiben kétséget kizáró módon igazolják, hogy a kereskedelmi név használatára jogosultak. A kereskedelmi nevek tulajdonosait a cégnevek és védjegyek analógiájára ennek megfelelően az a jog is megilleti, hogy másokat eltiltsanak azok használatától.

Nem tagadható tehát meg a vállalkozásoktól a saját bevezetett és használt kereskedelmi nevük domain-kénti választása. Ez a jog azt is magában foglalja, hogy a jogosult e választási jogával ne éljen, de élvezze azt a védelmet, ami őt jogosultságának megfelelően megillethetné.

Problémát okoz az olyan "kereskedelmi nevek" domainként választása, amelyeket tulajdonosuk nem használ, vagy nyilvánvalóan azzal a szándékkal választott, hogy más piaci szereplővel összetéveszthetővé váljon. A kereskedelmi név fogalmi eleme a rendszeres piaci használat, ebből eredően a magatartás szándékosságára az utalhat, ha nyilvánvalóan és széles körben ismert kereskedelmi névről, illetve azzal összetéveszthető névről van szó. Az ilyen igénylés tehát tisztességtelennek tekinthető, de az "üzleti tisztesség" követelményére hivatkozva egyetlen vállalkozástól sem várható el általános jelleggel, hogy úgy cselekedjen, ami ellentétes az üzletpolitikájával illetve a céljaival. Elvárható viszont, hogy tevékenységét az üzleti tisztességnek megfelelően folytassa, azaz minden olyan magatartástól tartózkodjék, amely versenytársai érdekeit sértheti.

Megjegyzendő, hogy az "üzleti tisztesség" követelménye, mint elvárás azt is tartalmazza, hogy az adott vállalkozás a hatályos jogszabályok ismeretében, azokat megfelelő módon alkalmazva, az általa végzett tevékenységhez szükséges engedélyek birtokában, a fogyasztók és a versenytársak érdekeinek tiszteletben tartásával folytassa.

Ez azt jelenti, hogy akkor viselkedik egy vállalat az üzleti tisztesség követelményeinek megfelelően, ha elkerüli a versenytársaihoz kapcsolódó elnevezések, nem minden esetben jogvédett, de egyértelműen a versenytárs tevékenységéhez kapcsolódó jelzések, jelzők, megkülönböztetések használatát elkerüli. E követelmény az üzleti élet erkölcsi kategóriája, a versenytársak és piaci szereplők azonban nem kényszeríthetik a vállalkozásokat e norma betartására, sok esetben csak kontradiktórius eljárás kertében dönthető el és igazolható a jogosultság.

A jogsérelem megvalósulása és a veszélyeztetés között nem lehet éles határvonalat húzni, az ilyen magatartások jellegükből adódóan csak ex post jelleggel és csak a megfelelő jogi fórum által, jogi eszközökkel szankcionálhatók. Ahogyan azt a Regisztrációs szabályzat 5.2. pontja is kiemeli, az a vállalat vonható felelősségre ilyenkor, amely a megtévesztő, vagy mást illető domain nevet igényelte.

Azokban az esetekben tagadható tehát meg az igénylés, ha nyilvánvaló, hogy más vállalkozást illet az adott kereskedelmi nevet megtestesítő domain név. A "nyilvánvalóság"-ot a jogosultságát kielégítő mértékben igazoló vállalkozás nyilatkozata, igényének benyújtása illetve valamely hatóság illetve bíróság határozata igazolhatja.

4. 2. A domain-brókerség kérdésköre a tisztességes piaci magatartás szempontjából

Az "üzleti tisztesség" jogszabályi követelménye a korábbiakban kifejtettektől eltérő szempontokat vet fel azokban az esetekben, amikor nem valamely versenytárs valósítja meg a cselekményt, hanem az érintett piacon kívül álló vállalkozás illetve nem piaci szereplő. Ha ugyanis egy versenytárs magatartásáról van szó, a szándékosság a piac ismeretéből adóan vélelmezhető. Nem zárható ki ugyanakkor a magatartás tisztességtelensége önmagából abból a tényből adódóan, hogy olyan szereplő valósítja meg, aki nem minősül az esetlegesen sérelmet szenvedő fél szempontjából versenytársnak illetve nem minősül piaci szereplőnek.

Ahhoz, hogy egy magatartás az üzleti tisztesség, tisztességes verseny követelményébe (a Tpvt. 2.§-ba) ütközzön az egyik lényeges tényállási elem, hogy piaczavaró hatása legyen. A piaczavaró hatás két oldalról ragadható meg: ha létező, működő vállalkozások piaci magatartását megzavarja, számukra versenyhátrányt okoz; illetve abban az esetben, ha megtévesztő jellegű, és ezáltal párhuzamosan fogyasztói keresletet vonz és hódít el mindazoktól, akik az üzleti tisztesség követelményének megfelelően viselkednek. A piaczavaró hatások azonban előre és mindaddig nem becsülhetők meg, ameddig az adott domain név megszerzője használni nem kezdi; a használat és a megszerzés azonban szükségszerűen elválnak egymástól. Preventív jelleggel - kivéve azokat az eseteket, amikor a jogosultak illetve mások érdekeit sérti már a megszerzés is - senki sem tiltható el egy adott domain használatától.

Amennyiben nem állapítható meg a jogosult kiléte, azaz nem jelentkezik az adott domain névre olyan személy vagy vállalkozás, aki igazolni tudja prioritáson alapuló igényét illetve senki nem fejezte ki tiltakozását, a domain név kiadása nem tagadható meg pusztán arra hivatkozással, hogy a megszerzője vélhetően az üzleti tisztesség követelményébe ütközően fogja azt hasznosítani. Ezt tényként ugyanis csak a tevékenység megvalósulását követően a megfelelő hatóság állapíthatja meg. Mindaddig, ameddig ez nem történik meg, az igénylő saját felelősségére belátása és a hatósági eljárás esetleges kockázatának felvállalásával birtokolja a domain nevet. Kiemelendő azonban, hogy a regisztrátor a Regisztrációs Szabályzatnak megfelelően saját hatáskörében megtagadhatja azon domainek kiadását, amelyek álláspontja szerint megtévesztő illetve mások érdekeit sértheti.

Az egyes ötletek, spekulációk, jövőben keletkező potenciális keresletre alapító tervek - meghatározott, az iparjogvédelem hatálya alá tartozó és speciális többlet feltételeket teljesítő kört kivéve - nem élveznek jogvédelmet. Az ilyen igények a jogvédelem hiányában nem élveznek egymással szemben elsőbbséget, még abban az esetben sem, ha az igénylő igazolja, hogy jelentős befektetéseket hajtott végre a domain név megszerzése érdekében és e befektetésekből eredően anyagi érdeke fűződik a teljesítéshez. Azokban az esetekben tehát, amikor az adott domain névre sem prioritásos, sem másokat megelőzően védett igénnyel jelentkező jogosult nem jelentkezik, nem alapoz meg jogosultságot, ha az igénylő pusztán arra hivatkozik, hogy befektetéseket eszközölt a domain megszerzése érdekében, mert ezekben az esetekben a Regisztrációs Szabályzat pontjának megfelelő sorbarendezés alapján jogosultat illeti a domain név.

5. Záradék

Az Elvi Állásfoglalás a következő, a Tanácsadó Testület elé terjesztett ügyekre vonatkozó egyedi döntést jelent:

Ügyszám

Regisztrátor

Igénylő

Az igényelt domain

A döntés

1/2000

Írisz Kft.

Hpc Online Bt.

randivonal.hu

Még be nem jegyzett védjegy, de az eljárás folyamatban van. prioritásos igényként nem értékelhető, de a kereskedelmi név alapján más jogosultaknál erősebb az igénye.

2/2000

 

Hungarian Networks

ahol.hu

Hiányos, a másik fél kilétének ismerete nélkül a "szándékos megtévesztés" értelmezhetetlen. Az igénylő prioritását megalapozhatja az "Ahol"c. lap.

7/2000

Irisz Kft.

Benő Attila és Forray Brigitta

hodito.hu

Be nem jegyzett védjegy, a jogosult igazolni tudja, hogy a játék az ő terméke és ismert. Az igénye nem prioritásos, de megalapozott (a szerzői jogvédelem miatt).

8/2000

Interware Kft.

Hideg Róbert

Ya.hu

A sorbarendezés alapján első helyen álló magatartása nem tekinthető tisztességtelennek, kérdés, hogy van-e olyan, akinek prioritása van, vagy "erősebb" a jogosultsága.

15/2000

?

Pauz-Westermann

westermann.hu

Kereskedelmi név, az igénylése megalapozott az állásfoglalás alapján, hiszen hozzátartozik a vállalkozás arculatához. A rendelkezésre álló adatok alapján azonban nem dönthető el, hogy van-e "erősebb" jogosultság.

16/2000

Hungary. Network

Alma Invest Ltd.

alma.hu

Az igénylő arra hivatkozik, hogy a köztudatban mindenki így ismeri. A tevékenységi ágra utaló "investment" kifejezés elhagyható, így az igénylése prioritásos is lehet.

20/2000

Cory Net

Bóna Barnabás

hosember.hu

A "hosember" nem alapoz meg prioritásos igényt, de az igénylő jogos érdeke megállapítható, a szerzői jog alapján.

37/2000

Datanet kft.

MTI ECIO Kft.

ecoinfo.hu

Arra hivatkozik, hogy az ecoinfo piacon bevezetett terméknév, kereskedelmi nevének domainkénti választására az igénylő jogosult.

42/2000

Sédnet

Gyermelyi Holdig Rt.

gyermelyi.hu

Az igény prioritást nem alapoz meg, de kereskedelmi névként az igény megalapozott.

56/2000

Elender

Harmat Textiltisztitó Kft.

patyolathu

A rendelkezésre álló adatok alapján nem dönthető el. Védjegyeljárás folyamatban van. A megállapodás önmagában nem alapozza meg a domain név igénylésének jogosságát.

67/2000

Euroweb

Kempinski Hotel Budapest

hotelkempinski.hu

Kereskedelmi név, az igény megalapozott.

81/2000

?

Air France Magyarországi képviselet

airfrance.hu

Az igény megalapozott

117/2000

Matávnet

RTL Klub

hetihetes.hu

Szerzői jog jogosultjaként illeti meg a domain.

118/2000

Interware

Molnár Gyula

airfrance.hu

megalapozatlan

Jelen Elvi Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Elvi Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.

Budapest, 2000. május 10.

A Tanácsadó Testület nevében:

Dr. Verebics János

Elnök

Sk.

Dombi Gábor

Titkár

Sk.

Főlap | Regisztrátorok listája | Delegálási szabályok | Meghirdetés | Keresés | Technikai ellenőrzés
Tanácsadó testület | Alternatív vitarendezés | Eseti Választottbíróság | Archívum | Egyebek | Statisztika