Tanácsadó testület - Elvi állásfoglalások

Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete

A Tanácsadó Testület 3/2000. (V.10.) Elvi Állásfoglalása
a nem gazdálkodó szervezetek illetve a jogszabállyal létrehozott szervezetek priorításos igényeinek illetve a második szintű közdomainek létesíthetőségének tárgyában

1. Felvezető szöveg

Az Internet Szolgáltatók Tanácsa mellett működő Tanácsadó Testület Szervezeti és Eljárási Szabályzata 1. § 1. pontja alapján az ISZT jogi képviseletét ellátó ügyvédi iroda, illetve az Internet Szolgáltatók Tanácsa Elnöksége 2000. áprilisában Kérdéseket intézett a Tanácsadó Testülethez. A Kérdéseket a Testület megvitatta, majd 2000. május 10.-i ülésén négy tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, 4 igen szavazattal, különvélemény csatolásának igénye nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen Elvi Állásfoglalást.

2. A Testülethez intézett Kérdés:

1./ Milyen nevek, kifejezések, betűkombinációk, stb. vonatkozásában illeti prioritás a nem gazdálkodó szervezeteket, valamint a jogszabállyal létrehozott szervezeteket a domain nevek delegálása, regisztrációja és átruházása során?

2./ Igényelhető-e második szintű közdomainné való minősítés?

3. A Testület Állásfoglalása a feltett kérdésekkel kapcsolatosan:

3.1. A jelen Elvi Állásfoglalásban használt fogalom meghatározások:

3.1.1. A nem gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek gazdasági tevékenységet nem, vagy csak főtevékenységüket kiegészítő, azt segítő módon végző szervezetek, amelyek nyereség szerzésére nem törekszenek. Ilyeneknek tekintjük az egyesülési jog alapján létrehozott társadalmi szervezeteket, így az egyesületeket, pártokat, szakszervezeteket, egyházakat stb., valamint a Polgári Törvénykönyv szabályai alapján létrehozott alapítványokat, közalapítványokat.

Részben idesorolhatók a közhasznú társaságok és egyesülések is, azzal a megjegyzéssel, hogy ezen szervezetek sem törekszenek alapvetően nyereség szerzésére, viszont szabályaik csak részint találhatók a Polgári Törvénykönyvben, rájuk ugyanis vonatkoznak a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. (Gt.) törvény előírásai is. A Tanácsadó Testület véleménye szerint a Gt. hatálya alá tartozó szervezetekre elsősorban a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szabályokat célszerű alkalmazni a domain nevek delegálása és regisztrációja során.

A nem gazdálkodó, társadalmi szervezetek közös jellemzője, hogy a bírósági nyilvántartásba vétellel jönnek létre, válnak jogi személlyé és szereznek jogképességet.

3.1.2. Jogszabály által alapított szervezetek különösen az államhatalmi, közigazgatási szervezetek, valamint a közfeladatot ellátó szervezetek, így például a köztestületek (Pl.: MTA, gazdasági és egyéb kamarák), ide sorolandók a közalapítványok is. A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a jogszabály által létrehozott szervezetek körébe csak azok a szervezetek tartoznak amelyek nevét, feladatkörét, szervezeti rendszerét, hierarchiában elfoglalt helyét stb. az alapításáról rendelkező jogszabály ténylegesen meghatározza, nem sorolhatók ide azon szervezetek amelyeket jogszabályi felhatalmazás alapján létesítettek de a létesítésről már nem jogszabály rendelkezik.

3.2. A nem gazdálkodó, illetve jogszabály által alapított szervezetek - még ha állami, közhatalmi vagy közigazgatási jogosítvánnyal is rendelkeznek -, a domain nevek delegálása és regisztrálása során polgári jogviszony alanyaivá válnak, ebben az eljárásban a polgári jogviszony keretében egyenrangú félként vesznek részt, őket az eljárásban közhatalmi jogosítvány nem illeti meg.

Mivel a delegálási, regisztrációs eljárás során ezek a szervezetek nem rendelkeznek különleges jogosítványokkal, rájuk a domain nevek delegálása és regisztrációja során vonatkoznak mindazok a jogszabályok és a Regisztrációs Szabályzatba foglalt szerződési feltételek, amelyek minden más domain név igénylőre is irányadóak. A nem gazdálkodó és jogszabály által alapított szervezetek prioritással rendelkező igényt tehát kizárólag a Regisztrációs Szabályzat 13. pontja alapján nyújthatnak be.

E szabályzati pontból következik, hogy a nem gazdálkodó szervezetek és a jogszabály alapján létrehozott szervezetek prioritásra kizárólag arra a névre vonatkozóan hivatkozhatnak, amelyet a nem gazdálkodó szervezetek alapító okiratukban nevükként megjelöltek, és amelyet az illetékes bíróság nyilvántartásba vett, a jogszabállyal létrehozott szervezetek pedig csak arra a névre élveznek prioritást amelyet az őket létrehozó jogszabályban nevükként a jogalkotó megjelölt.

Prioritás illeti még e szervezeteket a jogosultként őket illető védjegyek vonatkozásában is. A prioritás csak a ténylegesen bejegyzett nevek és védjegyek tekintetében áll fenn.

Az elnevezések és kifejezések vonatkozásában ezen szervezetekre is kötelező a Regisztrációs Szabályzatban előírt műszaki, technikai és jogi előírások, feltételek betartása és a regisztrációs eljárás polgári jogi viszonyban részükre megállapított kötelezettségek maradéktalan teljesítése.

3.3. A gyakorlatban a nem gazdálkodó szervezetek, valamint a jogszabály által létrehozott szervezetek részéről gyakran felmerül az az igény, hogy nevükön kívül más, általában a tevékenységi körükhöz kapcsolódó megjelölésre is prioritásos alapú domain nevet igényeljenek.

Mivel a jogszabályok és a Regisztrációs Szabályzat csak a név és a védjegy vonatkozásában adnak a prioritásra lehetőséget, és a tevékenységi körök vonatkozásában nem ismerik el a prioritás intézményét, a nem gazdálkodó szervezetek és a jogszabállyal létrehozott szervezetek (és más igénylők) sem igényelhetnek prioritást a tevékenységi körükkel kapcsolatos kifejezésekre, szóösszetételekre stb. domain névként, még akkor sem, ha tevékenységük valóban kiterjed az igényelt névvel jelölt tevékenységre, szolgáltatásra, illetve ha ezen szervezeteket kifejezetten e tevékenységek ellátására alapították, vagy jogszabály kifejezetten e célra hozta az adott szervezetet létre.

Magától értetődően ezen szervezetek vonatkozásában sem zárható ki, hogy maguk részére a tevékenységi körükhöz kapcsolódó domain nevek delegálását és regisztrációját kérjék. Ezen eljárás során azonban az igényelt domain nevekre prioritás őket nem illeti, igényüket a más igénylőkre is vonatkozó szabályok alapján, a regisztrációs szabályzat 14. pontja szerint, mint prioritással nem rendelkező igényeket kell kezelni.

3.4. A fent kifejtettek érvényesek a nem gazdálkodó szervezetek és a jogszabállyal létrehozott szervezetek esetleges gazdálkodási tevékenysége vonatkozásában is.

3.5. Általában a jogszabállyal alapított szervezetek részéről merül fel bizonyos kifejezések, elnevezések második szintű közdomain névvé való minősítésének javaslata. A Tanácsadó Testület megállapítja, hogy a 2000. március 1-ével hatályba lépett új Regisztrációs Szabályzat a második szintű közdomain létesítésre vonatkozó lehetőséget nem ismeri, így tehát az egyes kifejezések második szintű közdomainné minősítésére irányuló igények, az igénylő személyétől, szervezeti formájától függetlenül - a Szabályzat megfelelő módosításáig - nem teljesíthetők.

A Tanácsadó Testület azonban fontosnak tartja rögzíteni, hogy a tevékenységi körrel kapcsolatos prioritás fenn nem állása illetve a második szintű közdomainné történő minősítés lehetőségének hiánya nem jelenti azt, hogy az ezzel kapcsolatos jogszerű igények védelem nélkül maradnának. Ha az igényelt domain név indokolatlan kizárólagosságot sugall - pl.: foglalkozási ágra, hivatásra, szervezeti formára stb. vonatkozóan- akkor az igényt, mint megtévesztőt a Regisztrátor a Regisztrációs Szabályzat 5.6. pontja alapján jogosult elutasítani.

3.6. A domain nevek, közöttük a prioritással szerzett nevek is általában átruházhatók. Az átruházás során az átvevőnek már nem kell prioritással rendelkeznie azonban az átruházás során be kell tartani a vonatkozó jogszabályokat és a Regisztrációs Szabályzat által előírtakat. Megtörténhet, hogy a domain név az átruházás során válik jogszabályellenessé, megtévesztővé. A Tanácsadó Testület álláspontja szerint ezért a jogszabállyal létrehozott szervezetek illetve a gazdálkodó valamint a nem gazdálkodó szervezetek domain névként használt elnevezései ezen szervezetek megszűnéséig vagy névváltozásáig nem ruházhatók át. Megszűnés és névváltozás esetén különös figyelemmel kell vizsgálni a jogszabály ellenességet, illetve megtévesztésre való alkalmasságot. Ilyen helyzet előálltakor a Regisztrátor köteles az adott név Regisztrációs Szabályzat 7. pontja szerinti felfüggesztésére vagy visszavonására.

4. Az Állásfoglalás Indokolása

4.1. Az elvi állásfoglalás kapcsán felmerülnek bizonyos fogalmi kérdések. A Tanácsadó Testület ennek kapcsán, nem teljes körűen, és kizárólag a domain név delegálási és regisztrációs eljárás gyakorlati problémáinak kezelése érdekében, a nem gazdálkodó és a jogszabállyal létesített szervezetek fogalmi meghatározásaként - a jogszabályok alapján - az alábbiakat érti.

A nem gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek gazdasági tevékenységet nem, vagy csak főtevékenységüket kiegészítő, azt segítő módon végző szervezetek, amelyek nyereség szerzésére nem törekszenek. Ilyeneknek tekintjük az egyesülési jog alapján létrehozott társadalmi szervezeteket, így az egyesületeket, pártokat, szakszervezeteket, egyházakat stb., valamint a Polgári Törvénykönyv szabályai alapján létrehozott alapítványokat, közalapítványokat.

Részben idesorolhatók a közhasznú társaságok és egyesülések is, azzal a megjegyzéssel, hogy ezen szervezetek sem törekszenek alapvetően nyereség szerzésére, viszont szabályaik csak részint találhatók a Polgári Törvénykönyvben, rájuk ugyanis vonatkoznak a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. (Gt) törvény előírásai is. A Tanácsadó Testület véleménye szerint a Gt. hatálya alá tartozó szervezetekre elsősorban a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szabályokat célszerű alkalmazni a domain nevek delegálása és regisztrációja során.

A nem gazdálkodó, társadalmi szervezetek közös jellemzője, hogy a bírósági nyilvántartásba vétellel jönnek létre, válnak jogi személlyé és szereznek jogképességet.

Jogszabály által alapított szervezetek különösen az államhatalmi, közigazgatási szervezetek, valamint a közfeladatot ellátó szervezetek, így például a köztestületek (Pl.: MTA, gazdasági és egyéb kamarák), ide sorolandók a közalapítványok is. A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a jogszabály által létrehozott szervezetek körébe csak azok a szervezetek tartoznak amelyek nevét, feladatkörét, szervezeti rendszerét, hierarchiában elfoglalt helyét stb. az alapításáról rendelkező jogszabály ténylegesen meghatározza, nem sorolhatók ide azon szervezetek amelyeket jogszabályi felhatalmazás alapján létesítettek de a létesítésről már nem jogszabály rendelkezik.

4.2. Elsősorban a jogszabállyal alapított szervezetek vonatkozásában állhat fenn olyan helyzet, hogy a szervezet valamely közhatalmi, közigazgatási funkciót gyakorol. Bizonyos mértékig ide tartozhatnak a közfeladatot ellátó testületek, szervezetek is annyiban, hogy tevékenységükben esetenként bizonyos közhatalmi funkció fellelhető. (Pl.: az Ipari és Kereskedelmi Kamarák adószám kiadási tevékenysége.)

Megállapítható azonban, hogy e szervezetek a domain név delegálása és regisztrációja során polgári jogviszonyba lépnek, tevékenységüket nem lehet esetleges hatósági jogkörben tett intézkedésként értékelni, az eljárásban játszott szerepük nem államhatalmi, közigazgatási jellegű hiszen a felek nem alá és fölérendeltségben, hanem polgári jogi mellérendeltségben állnak egymással.

A nem gazdálkodó illetve a jogszabállyal létrehozott szervezetek tehát a domain nevek regisztrációja során tisztán polgári jogi viszonyba lépnek be, rájuk a polgári jog szabályai az irányadóak.

A nem gazdálkodó, illetve jogszabály által alapított szervezetek még ha állami, közhatalmi vagy közigazgatási jogosítvánnyal is rendelkeznek, a domain nevek delegálása és regisztrálása során polgári jogviszony alanyaivá válnak, ebben az eljárásban a polgári jogviszony keretében egyenrangú félként vesznek részt, őket az eljárásban közhatalmi jogosítvány nem illeti meg.

Mivel a delegálási, regisztrációs eljárás során ezek a szervezetek nem rendelkeznek különleges jogosítványokkal rájuk a domain nevek delegálása és regisztrációja során vonatkoznak mindazok a jogszabályok és a Regisztrációs Szabályzatba foglalt szerződési feltételek, amelyek minden más domain név igénylőre is irányadóak. A nem gazdálkodó és jogszabály által alapított szervezetek prioritással rendelkező igényt tehát kizárólag a Regisztrációs Szabályzat 13. pontja alapján nyújthatnak be.

E szabályzati pont alapvetően két fajta prioritást ismer, mégpedig:

a.) a hivatalos bírósági nyilvántartásba vételt igazoló dokumentumban, illetve a jogszabállyal létrehozott szervezet esetén a létrehozásáról rendelkező jogszabályban a megjelölt név,

b.) az igénylő, mint jogosult számára a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegy vonatkozásában.

E szabályzati pontból következik, hogy a nem gazdálkodó szervezetek és a jogszabály alapján létrehozott szervezetek prioritásra kizárólag arra a névre vonatkozóan hivatkozhatnak, amelyet a nem gazdálkodó szervezetek alapító okiratukban nevükként megjelöltek, és amelyet az illetékes bíróság nyilvántartásba vett, a jogszabállyal létrehozott szervezetek pedig csak arra a névre élveznek prioritást amelyet az őket létrehozó jogszabályban nevükként a jogalkotó megjelölt.

Prioritás illeti még e szervezeteket a jogosultként őket illető védjegyek vonatkozásában is. A prioritás csak a ténylegesen bejegyzett nevek és védjegyek tekintetében áll fenn.

A prioritásra vonatkozó igény csak a már bejegyzett nyilvántartásba vett nevek és védjegyek vonatkozásában illeti a hivatkozott szervezeteket. A tényleges bejegyzés, a nyilvántartásba vétel megkövetelése azért is fontos, mivel a nem gazdálkodó, társadalmi szervezetek esetében a megalakuláskor nincs visszaható hatály, jogi személyként való létrejöttüket a bírósági nyilvántartásba vétel biztosítja, így ezt megelőzően, mint nem létező szervezetek még igénylőként sem léphetnek fel, és értelemszerűen a domain névre való prioritásos jogosultságokat sem tudják igazolni.

Az elnevezések és kifejezések vonatkozásában ezen szervezetekre is kötelező a regisztrációs szabályzatban előírt műszaki, technikai és jogi előírások, feltételek betartása és a regisztrációs eljárás polgári jogi viszonyban részükre megállapított kötelezettségek maradéktalan teljesítése.

4.3. A domain nevek delegálásával és regisztrációjával kapcsolatos szerződéskötés vonatkozásában nincs olyan jogszabály, amely áttörné a polgári jogban általános szerződéskötési szabadság elvét és e vonatkozásban kötelező szerződéskötési kényszert írna elő. Az igénylő és a Regisztrátor tehát a kötendő szerződés vonatkozásában elvileg szabadon állapodik meg.

Ugyanakkor a domain nevek delegálása és regisztrációja tipikusan olyan tömegű ügylet, amelynek megkötése során a Regisztrátorok általános szerződéskötési feltételeket hirdetnek meg ("blanketta szerződések") és ezen blanketta szerződések alapján készek az igénylőkkel a domain név delegálása és regisztrálása vonatkozásában szerződést kötni. A Regisztrátorok, illetve az Internet Szolgáltatók Tanácsa által közzétett Regisztrációs Szabályzat lényegében az erre az ügyletre vonatkozó általános szerződési feltételrendszernek tekinthető, amelyet a felek a regisztrációs szerződés aláírásával magukra nézve kötelezőnek fogadnak el.

A szerződéskötés e folyamatában, majd a megvalósuló szerződéses kapcsolatban a feleket, és így a polgári jogi viszonyba lépő nem gazdálkodó szervezeteket illetve jogszabállyal létrehozott szervezeteket is a Magyar Köztársaság jogszabályai, illetve a saját szerződésük részévé tett Regisztrációs Szabályzat előírásai kötik. A regisztrációs szabályzat 13. pontja a polgári jogviszonyba lépő nem gazdálkodó szervezetek és jogszabállyal létrehozott szervezetek esetében is csak két prioritási lehetőséget ismer el, a bírósági nyilvántartásba vett név, illetve a védjegy oltalomba részesülő elnevezés elsőbbségét.

A névviselés alapvetően a Polgári Törvénykönyv 77. §-án nyugvó jog, amely jogszabályhely azt is kimondja, hogy a jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek. A névviselés jogsérelmét jelenti, különösen ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ.

A nem gazdálkodó szervezetek létrehozása a Polgári Törvénykönyv, és elsősorban az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. előírása alapján történik.

Közös jellemzői ezeknek a szervezeteknek, hogy létrejöttükhöz bírósági nyilvántartásba vételi aktus szükséges. Ezen szervezetek a rájuk vonatkozó jogszabály előírásoknak megfelelően kötelesek nevet választani, amely névnek meg kell felelnie a névkizárólagosság, névvalódiság és a névszavatosság követelményének. A nem gazdálkodó szervezetek bírósági nyilvántartásba vételekor az eljáró bíróság ezen feltételek meglétét ellenőrzi és a szervezetet csak ezt követően jegyzi be a bírósági nyilvántartásba, amely egyben a szervezet létrejöttének időpontja is.

A névhasználattal kapcsolatos alapvető elveket a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 1. számú állásfoglalása foglalja össze:

"A névkizárólagosság követelménynek az elnevezés akkor felel meg, ha a név egyediesítésre alkalmas, ha a megjelölés a társadalmi szervezetnek sajátos más társadalmi szervezettől eltérő jelleget ad, kizárja az összetévesztés jellegét."

"A társadalmi szervezet elnevezésében nem szerepelhet olyan kifejezés, amely a társadalmi szervezet jelentőségét, vagy működését illetően megtévesztésre alkalmas (névvalódiság) /.../ A jogi személyek csoportjára is vonatkozik az a névviselésre vonatkozó jogelv, hogy az elnevezés egyéb módon sem kelthet a valósággal ellentétes látszatot."

"A névszavatosság követelménye azt jelenti, hogy a név megfelel a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek, kiejthető, megjegyezhető, azonosítható. Nem lehet a név kizárólag számok, vagy betűk halmaza. Nem használhatók névként, vagy annak egyes elemeiként a hazánkban meg nem honosodott idegen szavak. Az idegen nyelvű (latin) szavak kifejezések, elnevezések használatát a társadalmi szervezet nemzetközi, nemzetiségi jellege, a történelmi hagyományok folytatása indokolhatja. Egyéb esetekben csak akkor elfogadható, ha közismert a köznyelv által elfogadott idegen nyelvű kifejezésről van szó."

"A polgári jog általános szabályaira való tekintettel a társadalmi szervezet elnevezésnek biztosítania kell a névhasználat valódiságának, és szavatosságának a tiszteletbe tartását. Ha az elnevezés e követelmények nyilvánvalóan nem felelne meg, /.../ a bírósági nyilvántartásba vételt meg kell tagadni. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele azonban nem akadálya, hogy utóbb bárki személyhez fűződő joga megsértése miatt pert indítson a társadalmi szervezet ellen, és perben vitassa a névhasználat jogosságát, annál is inkább miután a nem peres eljárásban az ellenérdekű fél bevonására nincs lehetőség."

A fenti alapelvek természetesen érvényesek a jogszabály által létrehozott szervekre is, itt az adott szervezetet jogszabállyal létrehozó jogalkotó kötelessége a jogszabályok, többek között a névhasználatra vonatkozó szabályok, jogelvek betartásának biztosítása. A jogszabállyal létrehozott szervezetek nevét értelemszerűen az őket létrehozó jogszabály rögzíti, amely jogszabály általában a név kizárólagos használatát is biztosítja az adott szervezet részére, illetve bizonyos kifejezések, szervezeti megjelölések használatának kizárólagosságát biztosítja ezen szervezetek, illetve szervezeti egységek vagy szervezeti típusok részére. Ilyen tipikusan pld. a "Kamara" megjelölés használata. (Lsd.: a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. tv).

A fenti jogszabályi előírásokat, jogelveket illetve az egyes szervezeteket létrehozó jogszabályok rendelkezéseit kellett figyelembe venni a Regisztrációs Szabályzatban rögzített általános szerződési feltételek kidolgozásánál. E szabályokat és jogelveket, valamint a Regisztrációs Szabályzat rendelkezéseit kell betartani és betartatnia az egyes Regisztrátoroknak is a domain nevek delegálására és regisztrációjára vonatkozó eljárás során.

A Regisztrációs Szabályzat már többször hivatkozott 13. pontja, a nem gazdálkodó szervezetek és a jogszabály által létrehozott szervezetek prioritásos igényeinek vizsgálata során is biztosítja ezen jogszabályok, jogelvek érvényesülését, így ezen általános szerződési feltételek mindaddig, ameddig erre jogosult szervezet vagy igénylő ezen szerződési feltételeket bíróság előtt sikerrel meg nem támadja addig az igényelt prioritás kérdésében a Regisztrációs Szabályzatnak ez a pontja irányadó tekintet nélkül arra, hogy az igénylő milyen jellegű szervezet. E vonatkozásban tehát közömbös, hogy az igénylő nem gazdálkodó, illetve jogszabállyal létrehozott szervezet, ezen szervezetek a prioritásos igény szempontjából a más igénylőkkel azonos elbírálás alá esnek.

A nem gazdálkodó szervezetek, illetve a jogszabállyal létrehozott szervezetek a domain név delegálása és regisztrációjának polgári jogi viszonyában természetesen kötelesek betartani a Regisztrációs Szabályzatban meghatározott más feltételeket is, így a névkiválasztás és annak az internet használathoz szükséges technikai módosítására stb. vonatkozó előírásokat is. A hivatkozott szervezeteket a többi igénylőhöz hasonlóan - az általános szerződési feltételek esetleges érvénytelenné nyilvánításáig - csupán az általános szerződési feltételek elfogadásának, vagy visszautasításának lehetősége illeti.

4.4. A gyakorlatban a nem gazdálkodó szervezetek, valamint a jogszabály által létrehozott szervezetek részéről gyakran felmerül az az igény, hogy nevükön kívül más, általában a tevékenységi körükhöz kapcsolódó megjelölésre is prioritásos domain nevet igényeljenek.

Mivel a jogszabályok és regisztrációs szabályzat csak a név és a védjegy vonatkozásában adnak a prioritásra lehetőséget, és a tevékenységi körök vonatkozásában nem ismerik el a prioritás intézményét, a nem gazdálkodó szervezetek és a jogszabállyal létrehozott szervezetek ( és más igénylők ) sem igényelhetnek prioritást a tevékenységi körükkel kapcsolatos kifejezésekre, szóösszetételekre stb. domain névként, még akkor sem, ha tevékenységük valóban kiterjed az igényelt névvel jelölt tevékenységre, szolgáltatásra, illetve ha ezen szervezeteket kifejezetten e tevékenységek ellátására alapították, vagy jogszabály kifejezetten e célra hozta az adott szervezetet létre.

Természetesen ezen szervezetek sem zárhatók ki, hogy maguk részére a tevékenységi körükhöz kapcsolódó domain nevek delegálását és regisztrációját kérjék ezen eljárás során azonban az igényelt domain nevekre prioritás őket nem illeti, igényüket a más igénylőkre is vonatkozó szabályok alapján, a regisztrációs szabályzat 14. pontja szerint, mint prioritással nem rendelkező igényeket kell kezelni.

A domain név delegálására és regisztrációjára vonatkozó Regisztrációs Szabályzat, illetve a jogszabályok sem tartalmaznak olyan kötelező prioritást biztosító jogot, amely a nem gazdálkodó szervezeteket illetve a jogszabály által létrehozott szervezeteket nem nevükkel vagy részükre mint jogosult számára lajstromozott védjeggyel kapcsolatban illetné meg. Éppen ezért minden olyan igény, amely ilyen jellegű szervezetek részéről tevékenységi köréhez, működésének jellegéhez, stb. kapcsolódva, és nem a neve és az őt illető védjegye vonatkozásában kér prioritást, a jogszabályi rendelkezés illetőleg szerződési feltétel hiányában prioritásos igényként nem kezelhető és nem teljesíthető.

Ez nem zárja ki, hogy a nem gazdálkodó szervezetek, illetve a jogszabállyal létrehozott szervezetek a többi igénylővel azonos módon prioritást nem élvező domain delegálását és regisztrálását kérjék, de erre az igényre természetesen a Regisztrációs Szabályzatban meghatározott általános eljárási rend keretében kerülhet csak sor.

4.5. A fent kifejtett a szabályok és megállapítások érvényesek a nem gazdálkodó szervezetek és a jogszabállyal létrehozott szervezetek esetleges gazdálkodási tevékenysége vonatkozásában is.

Az egyesülési jogról szóló 1989. II. tv. kimondja, hogy társadalmi szervezet elsődleges gazdasági vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Ugyanakkor a törvény 19. §-a lehetővé teszi, hogy a társadalmi szervezet - célja megvalósítása érdekében - a gazdasági tevékenységet is folytasson. Hasonló szabályok érvényesülnek az alapítványok, illetve - korlátozásokkal - a pártok és az egyházak vonatkozásában is. Önmagában az a tény, hogy az egyébként nem profitorientált szervezetek valamely vonatkozásban, így a domain név delegálása és regisztrálása vonatkozásában, gazdálkodó szervezetként is megjelenhetnek nem teszi érvénytelenné a névhasználattal és domain név prioritásával kapcsolatban kifejtett fenti megállapításokat. Eltérő vagy többlet jogosítvány a hivatkozott szervezeteket az esetleges gazdálkodási tevékenységük vonatkozásában sem illeti meg.

A fenti megállapítások és elvek ugyancsak vonatkoznak azokra az esetekre is amikor nem a társadalmi/nem gazdálkodó szervezet illetve a jogszabállyal létrehozott szervezet nyújt be domain név delegálásra és regisztrálásra vonatkozó prioritásos igényt, hanem ha a prioritásukra hivatkozva ezen szervezetek támadnak meg más igénylő által benyújtott igényeket. Az ilyen esetekben a prioritására hivatkozó nem gazdálkodó szervezet, vagy jogszabállyal létrehozott szervezet elsőbbségi jogának megállapítására a fenti irányelvek értelemszerűen irányadóak.

4.6. Általában a jogszabállyal alapított szervezetek részéről merül fel bizonyos kifejezések, elnevezések közdomain névvé való minősítésének javaslata. A Tanácsadó Testület megállapítja, hogy a 2000. március 1-ével hatályba lépett új Regisztrációs Szabályzat a második szintű közdomain létesítésre vonatkozó lehetőséget nem ismeri, így tehát egyes kifejezések második szintű közdomainné minősítése, az igénylő személyétől, szervezeti formájától függetlenül - a Szabályzat megfelelő módosításáig - nem teljesíthető.

A gyakorlatban előforduló esetek nagy száma miatt célszerű rögzíteni, hogy mivel sem jogszabály, sem az általános szerződési feltételeket rögzítő Regisztrációs Szabályzat jelenleg már nem tartalmaz a második szintű közdomain névvé való minősítésre lehetőséget (még méltányolható egyéni vagy közösségi érdek esetén sem) ezért az ilyesfajta igények jelenleg nem teljesíthetőek, az igényelt nevek második szintű közdomainné történő minősítése nem történhet meg.

A Tanácsadó Testület azonban fontosnak tartja rögzíteni, hogy a tevékenységi körrel kapcsolatos prioritás fenn nem állása illetve a második szintű közdomainné történő minősítés lehetőségének hiánya nem jelenti azt, hogy az ezzel kapcsolatos jogszerű igények védelem nélkül maradnának. Ha az igényelt domain név indokolatlan kizárólagosságot sugall - pl.: foglalkozási ágra, hivatásra, szervezeti formára stb. vonatkozóan- akkor az igényt, mint megtévesztőt a Regisztrátor, a Regisztrációs Szabályzat 5.6. pontja alapján jogosult elutasítani.

A domain név igénylések nagy száma irányul valamely foglalkozás, hivatás, szervezeti forma (pl. "orvos", ügyvéd", "ügyvédi iroda", "egyház") domain név delegálására illetve regisztrációjára.

A Tanácsadó Testület úgy véli, hogy ilyen megnevezések - különösen olyan igénylők részéről, akikkel kapcsolatban minden különösebb vizsgálat nélkül megállapítható, hogy nem tartoznak az adott elnevezés fogalomkörébe - értelemszerűen merül fel az igényelt név a Regisztrációs Szabályzat 5.6. pontjába ütköző jogszerűtlenségének (pl. jogosulatlan "kamara" elnevezés igénylése ) illetve megtévesztő jellegének gyanúja.

Megjegyzendő, hogy az indokolatlan névkizárólagosságot sugalló megnevezések akkor is megtévesztőek lehetnek, ha az igénylő az adott megnevezés fogalomkörébe tartozik. Az elöbb felhozott példával illusztrálva megtévesztő lehet az "ügyvédi iroda" domain név igénylése még egy ügyvéd részéről is hiszen a kifejezés őt mint egyetlen, kizárólagos "ügyvédi irodát" jelölné és ez a kizárólagosságot kifejező elnevezés megtévesztő lehet, de nem áll fenn a megtévesztés és elfogadható a névigénylés pl. "Xy ügyvédi iroda" domain névre.

A Regisztrációs Szabályzat 5.6. pontjába való ütközés megállapítása azonban a Regisztrátor feladata, aki ilyen eset észlelése esetén a név delegálását megtagadhatja illetve a már kiadott domain nevet a Regisztrációs Szabályzat 7. pontja alapján köteles felfüggeszteni illetve visszavonni.

4.7. A domain nevek, közöttük a prioritással szerzett nevek is általában átruházhatók. Az átruházás során az átvevőnek már nem kell prioritással rendelkeznie azonban az átruházás során be kell tartani a vonatkozó jogszabályokat és a Regisztrációs Szabályzat által előírtakat. Megtörténhet, hogy a domain név az átruházás során válik jogszabállyel-lenessé, megtévesztővé. A Tanácsadó Testület álláspontja szerint ezért nem ruházhatók át a jogszabállyal létrehozott szervezetek illetve a gazdálkodó valamint a nem gazdálkodó szervezetek domain névként használt elnevezései, ezen szervezetek megszűnéséig vagy név változásáig. Megszűnés és névváltozás esetén is különös figyelemmel kell vizsgálni a megtévesztésre való alkalmasságot és ilyen helyzet előálltakor a Regisztrátor köteles az adott név Regisztrációs Szabályzat 7. pontja szerinti felfüggesztésére vagy visszavonására.

5. Záradék

Az Elvi Állásfoglalás a következő, a Tanácsadó Testület elé terjesztett ügyekre vonatkozó egyedi döntést jelent:

13

Datanet Kft.

labdarugas.hu,
foci.hu, football.hu, pnb.hu

Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga

A tárgyi domain nevekre a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga elsőbbségi joga nem állapítható meg.

53

Matávnet

ugyved.hu, ugyvedek.hu, ugyvediiroda.hu, ugyvedi-iroda.hu, ugyvedi-irodak.hu, ugyvedikamara.hu,
ugyv.hu

Magyar Ügyvédi Kamara

 Az igénylő elsőbbségi igénye az ugyvedikamara.hu domain név kivételével nem állapítható meg. Ez az elnevezés azonban, amely igénylő megjelölésére szolgál mindenképpen prioritást élvez.

Az ugyved.hu, ugyvedek.hu, ugyvediiroda.hu, ugyvedi-iroda.hu, ugyvedi-irodak.hu, ugyv.hu nevek tekintetében a 3/2000. Elvi Állásfoglalásban foglaltak figyelembevételével a Regisztrátor feladata a konkrét ügyek elbírálásakor az esetleges megtévesztő jelleg megállapítása.

74

Cory-Net Kft.

aikido.hu

Magyarországi Aikido és Kultúra Szövetség

 Az igénylő elsőbbségi joga nem állapítható meg.

77

Hungarnet

adatvedelem.hu

Országgyűlési Biztosok Hivatala

 Az igénylő elsőbbségi jog nem állapítható meg

93

Kibernet Kft

utinform.hu

Állami Közúti Műszaki és Információs Kht.

 Az iratokból nem állapítható meg, hogy az utinform.hu név vonatkozásában az igénylőn kívül van-e más igénylő. Az Állami Közúti és Információs Közhasznú Társaság neve alapján nem tarthat igényt elsőbbségre. Az igénylő jelzi, hogy az "útinform" elnevezés védjegyként történő levédését kezdeményezte, de erre vonatkozóan a tényleges bejegyzésig igényt nem alapíthat.

Ugyanakkor feltétlenül figyelembe veendő, hogy, az "útinform" kifejezés az igénylő 25 éve használt, védelemre érdemes árujelzője. (Lsd. az iratok között elfekvő Versenytanácsi határozat 5. old.)
Adott esetben kérdéses lehet, hogy az "Utinforn" kifejezést cégnévként használó szervezet elsőbbségi joga megállapítható-e?
Ha valaki egy létező, közismert, bevezetett árujelzőt cégnévként felvesz, (mert cégjogi védettség az elnevezésre nincs) az még nem zárja ki, hogy az interneten való megjelenése olyan látszatot kelt, mintha összefüggés lenne közte és a köztudomású árujelzővel fedett szolgáltatás között, amely mindenképpen egy megtévesztő megjelenésként értékelhető.

A Tanácsadó Testület úgy véli alapvető érdek a piaci verseny tisztaságának fenntartása, és a versenyre vonatkozó jogszabályok érvényre juttatása, amelyek érvényesülését elősegíti az is, hogy ha az ilyen ügyekben a látszólagos név elsőbbséget a Reisztrátor nem fogadja el, illetve mivel az igény megtévesztésre alkalmas annak kiadását a jogosulatlan igénylő részére megtagadja.

94

HUNGARNET

orvos.hu, szakorvos.hu, haziorvos.hu, magyarorvos.hu

Magyar Orvosi Kamara

A Magyar Orvosi Kamara elsőbbségi joggal a megjelölt domain nevek vonatkozásában nem rendelkezik. Az orvos.hu, szakorvos.hu, haziorvos.hu nevek vonatkozásában 3./2000. Elvi Állásfoglalásban foglaltak figyelembevételével a Regisztrátor feladata a konkrét ügyek elbírálásakor az esetleges megtévesztő jelleg megállapítása.

105

közvetlenül az elnökségnek jött

takarekszovetkezet.hu, takarekszovetkezetek.hu

Országos Takarékszövetkezeti Szövetség

A panasz alapos, a "takarékszövetkezet", illetve "takarékszövetkezetek" kifejezés használata nem engedélyezett hitelintézet, vagy bankképviselet részére az 1996. évi CXII. tv (Hpt.) 199. §-ába ütközik. Amíg az igénylő jogosultságát nem igazolja részére az elnevezések nem adhatók ki. A Regisztrátor feladata a megtévesztő jelleg 3/2000. Elvi Állásfoglalás szerinti vizsgálata.

106

HUNGARNET

egyhaz.hu, katolikusegyhaz.hu, sapientia.hu

Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

 A katolikus egyház.hu elnevezés kiadása sértené a Magyar Katolikus Egyház névhasználati jogát, így erre az elnevezésre a Magyar Katolikus Egyháznak elsőbbségi joga van.
A sapientia.hu elnevezésre elsőbbségi joga van az 1999. évi LII. Tv-el működési engedélyt kapott Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolának.

Az egyház.hu név vonatkozásában az óvást emelőnek névkizárólagossági joga nem állapítható meg, ugyanakkor a Regisztrátor feladata a konkrét ügyek elbírálásakor az esetleges megtévesztő jelleg megállapítása

116

Matávnet

onkormanyzat.hu

Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

A Település Önkormányzatok Országos Szövetségének prioritási joga az önkormányzat.hu elnevezésre névprioritás alapján nem állapítható meg. Óvásában a szervezet hivatkozik arra, hogy az önkormányzat.hu domain névre február 28-án regisztrációs kérelmet nyújtott be azon az alapon is, hogy megjelenteti az "Önkormányzat" elnevezésű lapot.

A 2000. március 1-ig hatályos regisztrációs szabályzat szerint a tulajdonosokat megillette a prioritás az általuk kiadott lap elnevezése tekintetében is. Ha az igény valóban a március 1. előtti szabályzat rendelkezései szerint bírálandó el, akkor a régi szabályzat szerint a laptulajdonos prioritása illeti meg az igénylő Település Önkormányzatok Országos Szövetségét.

Jelen Elvi Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Elvi Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.

Budapest, 2000. május 10.

 

A Tanácsadó Testület nevében:

 

Dr. Verebics János

Elnök

Sk.

Dombi Gábor

Titkár

Sk.

Főlap | Regisztrátorok listája | Delegálási szabályok | Meghirdetés | Keresés | Technikai ellenőrzés
Tanácsadó testület | Alternatív vitarendezés | Eseti Választottbíróság | Archívum | Egyebek | Statisztika