Tanácsadó testület - Egyedi állásfoglalások

Alternatív Vitarendező Fórum

INFOMEDIÁTOR Informatikai Felhasználóvédelmi Iroda

Tanácsadó Testülete

 

 

A Tanácsadó Testület 19/2016. (VII. 20.) sz. Állásfoglalása

 

A kozpontiporszivo-beam.hu domain regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz

 

(1003/2016. sz. ügy)

 

tárgyában

 

A Tanácsadó Testület előtt a fenti ügyszámon bejelentett panaszt a Tanácsadó Testület megvizsgálta, a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben megtárgyalta, majd a SZESZ szerinti szavazási rendben, a szavazó tagok egységes „igen” szavazatával, különvélemény csatolása nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen eseti Állásfoglalást.

 

A kozpontiporszivo-beam.hu domain a Bogyisz Kft. részére nem delegálható.

 

 

Indokolás:

 

A kozpontiporszivo-beam.hu domain delegálását („Panaszolt”) kérte, amely ellen az Electronic Home Care Products Inc. („Panaszos”)  ügyvédje útján nyújtott be kifogást.

 

A Panaszos kifejtette, hogy az általa kifogásolt domain nevek (kozpontiporszivo-beam.hu és kozpontiporszivobeam.hu) Panaszolt részére történő delegálása jogellenes és megtévesztő helyzethez vezetne, a Domain Regisztrációs Szabályzat („Szabályzat” ill. „DRSZ”) 2.2.2. a) és c) pontjait sértené, mert a „BEAM” megjelölésre a Panaszos több európai uniós védjeggyel rendelkezik, valamint ezt a megjelölést az internetezők, a fogyasztók és az ügyfelek/potenciális ügyfelek a Panaszossal és a Panaszos szolgáltatásaival azonosítják.

 

A Panaszos igazolta, hogy a jogosultja két európai uniós védjegynek, mely a „BEAM” szó speciális írásmóddal írt változataira nyújt oltalmat a 7. illetve a 9. osztályban különféle porszívó termékekre: EUTM 000078006 („BEAM”) és EUTM 012545943 („BEAM”). A Panaszos nem adott engedélyt a Panaszoltnak a védjegy használatára.

 

A BEAM megjelölés alatt a Panaszos központi porszívókat forgalmaz Magyarországon. E termékek kapcsán a domain első része leíró, magát a termék nevét tartalmazza, megkülönböztető képessége a domain végén található márkanévnek van. A termék a domain névben – mely terméket feltehetően a Panaszolt is forgalmazni kívánja – azonos a védjegy árujegyzékében található áruval.

 

Panaszos kifejtette, hogy a domain nevek Panaszolt általi megválasztása jogellenes, mert védjegybitorlást valósítana meg, továbbá sértené a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 2. § illetve 6. §-át.

 

Panaszos előadta, hogy a Panaszolt az említett DRSZ szabályait megsértve, nyilvánvalóan szándékosan választott olyan domain neveket, amelyek a Panaszos jogait sértik, és amelyek megtévesztő helyzetet teremtenek.

 

A domain használata gyaníthatóan megtévesztő lenne a Panaszos szerint, mert azt a látszatot keltené, hogy a Panaszolt a Panaszoshoz kötődik, a két fél között speciális üzleti kapcsolat áll fenn.

 

A Panaszos hivatkozott még a 207/2009/EK rendelet (EUVR rendelet) szabályaira a védjegybitorlás kapcsán, illetve a Tanácsadó Testület elvi és eseti állásfoglalásaira (7/2000; 11/2016; 25/2011) valamint a Ptk. szabályaira (1:3. §, 6:519. §).

 

 

A Panaszolt vitatta, hogy a domain használata megtévesztő vagy jogellenes volna. Írásban kifejtett álláspontja szerint 2004 óta foglalkozik központi porszívók és más háztartási gépek forgalmazásával, köztük a Panaszos BEAM márkanevű központi porszívóinak és kiegészítőinek forgalmazásával is. Ezen eszközök egy részét az EU területén belül különböző partnercégektől rendeli. A Panaszoltnak viszonteladói szerződése van egy magyar céggel (T-Markt Kft.), melytől az utóbbi 5 évben több mint 15 millió Ft értékben vásárolt  BEAM típusú központi porszívókat viszonteladás céljából. Ennek igazolására a Panaszolt számlákat csatolt. A Panaszolt állítása szerint ez a cég a Panaszos magyarországi partnere.

 

A Panaszolt hivatkozott más hasonló, általa használt domain nevekre is: beam-kozpontiporszivo.hu, beam.hu, a beam-központiporszívó.hu, beamkozpontiporszivo.hu, beamközpontiporszívó.hu. Ezen említett domain nevek is tartalmazzák a „beam” szóvédjegyet, azonban ezekkel kapcsolatban a Panaszos sosem lépett fel panasszal. Ezek a domain nevek 2011 óta vannak használatban, és a Panaszolt saját elmondása szerint több mint egy éve (2015 óta) használja gazdasági tevékenysége során.

 

A Panaszolt szerint gazdasági tevékenysége nyilvánvalóan kapcsolódik a Panaszos termékeihez/szolgáltatásaihoz, hiszen az ő termékeit forgalmazza, így gazdasági tevékenységének hasznaiból közvetetten a Panaszos is részesül.

 

A Panaszolt válaszában cáfolni igyekezett a Panaszos nyilatkozatát annak tekintetében, hogy részére sem a Panaszos, sem a Panaszossal gazdasági kapcsolatban lévő más vállalat nem adott engedélyt a BEAM védjegyek bármilyen formában történő használatára. A Panaszolt állítását egy viszonteladói szerződéssel kívánta alátámasztani, melyet nem csatolt, de csatolt egy levelet, melyben a T-Markt Kft. hivatkozik a Panaszolt és a T-Markt Kft. között fennálló viszonteladói megállapodásra. A Panaszolt álláspontja szerint jogszabályt, jogi érdeket és gazdasági tevékenységet nem sértettek a domain név használatával, mivel partnere a BEAM porszívók kereskedelmi jogosultságával rendelkezik.

 

A Panaszolt álláspontja szerint nincs védjegyjogi alapja, hogy a domain név használatát megtiltsa a Panaszos, nincs védjegybitorlás. A védjegy korlátozott használatára a Panaszolt is jogosult. A Panaszolt állítása szerint kizárólag olyan termékekkel kapcsolatban kívánja használni a védjegyet, melyeket a Panaszos hozott forgalomba az EGT-ben. A Panaszolt hivatkozott a magyar védjegytörvény (1997. évi XI. törvény; „Vt.”) 15. § (1) rendelkezésére és a védjegytörvény 16. § (1) rendelkezésére is, mely szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben (jogkimerülés). (Ez egészen pontosan – mivel EU védjegyről van szó – a 207/2009/EK rendelet 13. cikke szerint megfogalmazott szabály.)

 

A Panaszolt álláspontja szerint alkalmazható a Vt. 17. §-ában részletezett belenyugvás szabálya is, ugyanis a fentebb felsorolt domain nevek több mint 5 éve vannak más (a Panaszostól különálló) személyek használatában a Panaszos tudtával, és azok ellen sosem emelt kifogást.

 

A Panaszolt hivatkozott a Tanácsadó Testület 7/2000 (V.31.) számú állásfoglalására, illetve arra, hogy jelen esetben nincs védjegybitorlás, sőt a védjegy használatára korlátozott formában fel van jogosítva, és ez által a panasz elutasításának van helye. 

 

A Panaszolt álláspontja szerint nem állja meg a helyét a Panaszosnak a versenytörvényre vonatkozó hivatkozása sem. A Panaszos termékeit szabadon forgalmazhatja az EU-n belül, ehhez kapcsolódóan a védjegyet is használhatja. A Panaszolt álláspontja szerint pont a Panaszos az, aki panaszával a szabad versenyt és az áru mozgását korlátozza, amely teljesen ellentétes a versenytörvény szellemével. A Panaszolt kifejtette, hogy nem versenytársak a Panaszossal. Nem a saját, hanem a Panaszos termékeit forgalmazza, és ezekkel kapcsolatosan a védjegy használata teljességgel jogszerű. Az összetévesztés, tisztességtelen előnyszerzés így fel sem merülhet, mivel a Panaszolt a gyártótól vásárol, és beszerzett termékeit adja tovább, amelynek hasznából a Panaszos értelemszerűen részesül.

 

 

A Tanácsadó Testület a Regisztrációs Szabályzat 2.2. pontjában foglalt kizáró okok meglétét vizsgálta. Eszerint nem választható olyan domain, amely jelentéstartalmára vagy használatára nézve gyaníthatóan: jogellenes; megbotránkozást vagy félelmet keltő; vagy megtévesztő.

 

A Tanácsadó Testület megállapította, hogy a Panaszos egy háztartási készülékeket gyártó vállalat, és a Panaszos valóban jogosultja a fent hivatkozott európai uniós „BEAM” védjegyeknek. A Panaszos tehát több olyan a korábbi elsőbbségű védjeggyel rendelkezik, amely egyezik a domain nevekben feltüntetett „BEAM” megjelöléssel (márkanévvel), és a védjegy szempontjából releváns termékek valóban a központi porszívók.

 

A Tanácsadó Testület szerint a felek által hivatkozott jogcímek közül a magyar védjegytörvény szabályai nem alkalmazhatóak, az EU védjegyrendelet (207/2009/EK rendelet) szabályai viszont igen, mivel a „BEAM” védjegy európai uniós védjegy, nem pedig magyar védjegy [Vt. 76/D. §; 207/2009/EK rendelet 14. cikk].

 

A versenytörvényt alkalmazhatóságának tekintetében a Tanácsadó Testület alapkérdésként megvizsgálta, hogy a felek a BEAM porszívók forgalmazása tekintetében versenytársaknak tekinthetők-e. A „versenytárs” fogalmát a versenytörvény nem határozza meg egyértelműen, azt a bírói gyakorlat, illetve a szakirodalom alakította. Annak eldöntése tehát, hogy egy jogvitában a felek versenytársnak tekinthetőek-e, minden esetben az ügy sajátos körülményeitől függ, amelyben különös hangsúlyt kap a termék jellege, a célzott fogyasztók köre és a gazdaságilag releváns földrajzi terület. A magyar bírói gyakorlat szerint a Tpvt. 6. § alkalmazhatóságának tekintetében elképzelhető az is, hogy a termelési-forgalmazási lánc eltérő szintjein (pl. az importőr – kiskereskedő viszonylatában) lévő piaci szereplők is egymás versenytársainak minősüljenek, kizárt azonban a versenytársi körnek a fogyasztókra való kiterjesztése. A versenytársi minőség megítélése során a külföldi székhelyű piaci szereplők esetén további vizsgálati szempont lehet az is, hogy a külföldi szereplő a magyarországi piacon érdemben és ténylegesen jelen van-e.

 

Az ügyben rendelkezésre bocsátott tényelőadások és bizonyítékok alapján a Tanácsadó Testület arra jutott, hogy a BEAM központi porszívó termékek (termékcsoport) tekintetében inkább a forgalmazási lánc különböző szintjein elhelyezkedő, ugyanazon terméket értékesítő piaci szereplőkről van szó. A Panaszolt és a Panaszos üzletileg közvetlenül nem érintkeznek, hanem feltételezhetően csak közvetetten, a Magyarországon is jelenlévő Electrolux cégcsoport különféle leányvállalatain keresztül állhatnak távoli üzleti kapcsolatban, azaz feltételezhetően inkább áttételes üzleti partnerek, mint közvetlen versenytársak a magyarországi piacon. A Panaszolt által árusított termékeket a Panaszos cégcsoportja már egyszer eladta, önmagában annak további értékesítését így alapvetően nem kifogásolhatja. A fentiek alapján a Tanácsadó Testület a jelen ügyben azonban nem látta kellően igazoltnak a Panaszos és a Panaszolt versenytársi minőségének fennállását, és ennek következtében a Versenytörvény rendelkezéseinek alkalmazhatóságát sem.

 

A 207/2009/EK rendelet 9. cikke szerint az európai uniós védjegy lajstromozása a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. Az európai uniós védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban olyan megjelölést használ, amely az európai uniós védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, és azt olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban használják, amelyek az európai uniós védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal azonosak vagy azokhoz hasonlóak, ha a fogyasztók a megjelölést az európai uniós védjeggyel összetéveszthetik.

 

A 207/2009/EK rendelet 13. cikke szerint az európai uniós védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ezzel a védjeggyel ő hozott forgalomba, vagy amelyeket az ő kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben. A jogkimerülés szabálya azonban nem alkalmazható, ha a jogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát – a forgalomba hozatalt követően – megváltoztatták, illetve károsították.

 

A Panaszolt nem vitatta, hogy a domain nevekben szereplő „központi porszívó” áru kapcsán kívánja használni a védjegyet. Megállapítható az is, hogy a Panaszos védjegyeit a Panaszolt által regisztrálni kívánt Domain név teljes egészében és azonosan tartalmazza, a védjegytől csak a termékcsoportot pusztán leíró „kozpontiporszivo” kifejezésben és a jelen esetben semmilyen megkülönböztető erővel bíró kötőjeles írásmódban különbözik.

 

A Tanácsadó Testület szerint a védjegyoltalom korlátjaira és a belenyugvásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak. Nem szükséges ugyanis a védjegy az áru rendeltetésének jelzésére (a Panaszolt nem BEAM alkatrészeket árul vagy hasonló kiegészítőket, szervizszolgáltatást, ahol feltétlenül szükséges lehet a védjegy használata), és nincs saját védjegye a Panaszoltnak.

 

Bár Panaszolt hivatkozott arra, hogy viszonteladói szerződést kötött a T-Markt szakáruházzal, de azt nem tudta bizonyítani, hogy ennek következtében maga Panaszos a védjegyhasználatra – különösen a reklámozás, domainekben megjelenítés körében – e viszonteladói szerződés alapján hogyan vált volna jogosulttá, illetve – tekintve, hogy a szakáruház védjegyhasználati jogosultsága, illetve annak további kereskedelmi partnerek részére engedélyezésének lehetősége is kérdéses – hogy maga a szakáruház jogosult-e a védjegyhasználatra illetve annak engedélyezésére. A jelen eljárásban ezért mindössze az volt megállapítható, hogy a hivatkozott forgalmazó magyar cég nem a védjegy jogosultja, tehát ez a szerződés nem releváns az ügy elbírálása szempontjából, és önmagában nem igazolja, hogy a Panaszos engedélyt adott a „BEAM” védjegyek bármilyen formában történő használatára a Panaszoltnak.

 

Ha a domain nevek a Panaszolt mint igénylő számára delegálásra kerülnének, gyaníthatóan jogellenes helyzet állna elő, mivel a Panaszolt a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal kapcsolatban a védjeggyel azonos (azzal összetéveszthető) megjelölést használna, és a magyar joggyakorlat szerint a kereskedő nem utalhat arra, hogy közte és a gyártó között közvetlen kereskedelmi kapcsolat van, nem sugallhatja azt, hogy a vállalkozása része a védjegytulajdonos eladóhálózatának.

 

Egy konkrét ügyben a Fővárosi Ítélőtábla [ld. 8.Pf.20.493/2011/4.; www.birosag.hu] nem találta kifogásolhatónak az alperes azon magatartását, hogy kereskedelmi tevékenysége során a már jogszerűen forgalomba került felperesi termékek ajánlása során feltünteti a saját weboldalán a kínált berendezések képe mellett azok márkáját is. „Mint ezekre a termékekre szakosodott kereskedőnek, az alperesnek szüksége van arra, hogy a hirdetésben használja a szóvédjegyet és tájékoztassa a fogyasztókat arról, hogy viszonteladója olyan termékeknek, amelyet az adott védjeggyel a védjegyjogosult hozott piaci forgalomba. A korlátot az jelenti, hogy ennek során nem ronthatja a védjegy jóhírét, illetve nem utalhat arra, hogy közte és a gyártó között közvetlen kereskedelmi kapcsolat van, és nem sugallhatja azt, hogy a vállalkozása része a védjegytulajdonos eladóhálózatának. Ezt minden alkalommal a megvalósítás konkrét formája alapján kell egyedileg megítélni.”

 

A Tanácsadó Testület álláspontja szerint nem hivatkozhat alappal a Panaszolt a Panaszos védjegyjogának kimerülésére sem. A 207/2009/EK rendelet 13. cikkében rendezett jogkimerülési szabályokban lefektetett védjegyoltalmi korlát (a közösségi jog harmonizációja magyar viszonylatban is megtörtént, e rendelkezések a magyar védjegyjogi szabályozásba is implementálásra kerültek), a jogkimerülés elsősorban a konkrét áruknak a jogosult általi behozatalához kapcsolódik és a konkrét áruk kereskedelme tekintetében értelmezhető, az egyéb védjegyhasználati cselekmények, pl. marketing, reklámozás nem vezetnek jogkimerüléshez. Ebből következik az is, hogy jogkimerülés nem értelmezhető kiterjesztőleg, azaz a konkrét, a jogosult által a Közösség területén már forgalomba hozott áru tovább forgalmazásán túl, más tevékenységi körben a védjegy a jogosult engedélye nélkül nem használható a jogosult engedélye nélkül, pl. reklámozási célból, ideértve a domain névként történő regisztráció során. Ezt az értelmezést erősítette meg az a magyar bírói gyakorlat is, amikor a Fővárosi Ítélőtábla [ld. 8.Pf.20.229/2011/4.; www.birosag.hu] egyetértett az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, hogy a védjegy használata a domain névben „nem az árukkal kapcsolatos megjelölés használat”, és ez a típusú védjegyhasználati cselekmény nem vezethet az oltalom kimerüléséhez, mert az csak árukkal, azok forgalomba hozatalával lehet kapcsolatos. Nem lehetne alkalmazható továbbá a jogkimerülés azokra az árukra sem, amelyeket a Közösség területén nem a jogosult hozott forgalomba, mert pl. azok azonosíthatatlan módon kerültek a Közösség területére.

 

A fentieket összefoglalva a Panaszolt kozpontiporszivo-beam.hu domain névre vonatkozó igénye a DRSZ 2.2.2. a) és c) pontjába ütközik és nem teljesíthető.

 

A Tanácsadó Testület felhívja a Panaszos figyelmét a DRSZ 9.7. pontjára, amely alapján a Tanácsadó Testület eseti állásfoglalásában csak abban a kérdésben foglalt állást, hogy az adott domain az adott Panaszolt számára delegálható vagy nem delegálható. Amennyiben az eseti állásfoglalás alapján a feltételes használatba adott domain törlésére kerül sor, a törlés napjától számított 60 napig az adott domainre csak a Panaszos jogosult új igényt benyújtani, feltéve, hogy az ilyen irányú szándékot a panasz benyújtásánál a Panaszos Regisztrátora a Nyilvántartásban jelezte.

 

 Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.

 

Budapest, 2016. július 20.

 

A Tanácsadó Testület nevében:

 

 

 

 

……………………………………………
dr. Verebics János

Elnök

Sk.

………………………………………………
Dombi Gábor

Titkár

Sk.

 

Főlap | Regisztrátorok listája | Delegálási szabályok | Meghirdetés | Keresés | Technikai ellenőrzés
Tanácsadó testület | Alternatív vitarendezés | Eseti Választottbíróság | Archívum | Egyebek | Statisztika