Tanácsadó testület - Egyedi állásfoglalások

Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete
Budapest, Victor Hugo u. 18-22.

 

A Tanácsadó Testület 10/2010.  (V. 21.) sz. Állásfoglalása

 

 

A soniarykielparfum.hu domain regisztrációjával kapcsolatban  bejelentett panasz

 

(823/2010 sz. ügy)

 

tárgyában

 

A Tanácsadó Testület előtt a 823/2010. ügyszámon bejelentett panaszt a Tanácsadó Testület megvizsgálta, a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben megtárgyalta, majd 2010. május 21-i ülésén 4 tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, a jelen lévő tagok egységes "igen" szavazatával, különvélemény csatolásának igénye nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen eseti Állásfoglalást.

 

 

A soniarykielparfum.hu domain nevek delegálására vonatkozó igény nem teljesíthető Klász Nikoletta részére.

 

 

Indokolás

 

A soniarykielparfum.hu domain nevet Klász Nikoletta (a továbbiakban: „Panaszolt”) igényelte prioritás nélkül 2010. február 1-jén a Net-Tech Consulting Kft. regisztrátornál.

 

Az igénylés ellen a BFS WEBS.HU Kft. regisztrátor jelentett be kifogást a Sonia Rykiel Parfums Beauté (75018 Paris bd St Germain 1-5), S.A. „képviseletében és nevében” (Panaszos). A Panaszos a jogosultságát eredeti kérelmében nem igazolta, később azonban nyilatkozattal pótolta.

 

A Panaszos a levelében arra hivatkozott, hogy „ügyfele” világmárka és nemzetközi divatcég, amely 30 országban 12 védjegyet birtokol, és sértené az ügyfele érdekeit, amennyiben a domain név a Panaszolt javára kerülne delegálásra.

 

A Panaszos nem fejtette ki részletesen, hogy álláspontja szerint a Panaszolt magatartása miért ellentétes a Domainregisztrációs Szabályzat (a továbbiakban: „Szabályzat”) 2.2.2. pontjával, mindössze arra hivatkozott, hogy „tisztességtelenül sértené a Sonia Rykiel Parfums-Beauté” érdekeit.

 

A TT megvizsgálta az alábbi kérdéseket:

 

I. Milyen jogosultságot kell igazolnia a Panaszosnak abban az esetben, ha állítólagos védjegybitorlásra hivatkozik, azaz: amennyiben egy disztribútor, forgalmazó fordul a „védjegyjogosult nevében” a TT-hez, befogadható-e a panasz a védjegyjogosult közvetlen levele nélkül is?

 

II. Amennyiben befogadható a Panaszos levele, milyen mélységben kell valószínűsítenie a védjegybitorlás gyanúját, azaz: elegendő-e pusztán a domain név jövőbeni nem jogosult általi használatára hivatkozni, vagy valószínűsíteni kell az üzleti célú várható használatot is?

 

Miután a védjegy oltalom alatt álló kifejezéssel azonos kezdetű karaktersorozat domain névkénti delegálása esetén olyan helyzet állt elő, hogy azt nem közvetlenül a védjegyjogosult vagy igazolt képviselője terjesztette elő, a TT - a Nyilvántartó útján - felkérte a regisztrátort a Panaszos eljárási jogosultságát igazoló dokumentumok benyújtására.

 

A TT állandó gyakorlata szerint, hasonló esetekben vizsgálja, hogy a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény („Vt.”) 12. §-ára, illetőleg 27. § (1) bekezdése feltételei teljesülnek-e, továbbá, hogy jó hírű védjegyről van-e szó.

 

A Tanácsadó Testület 7/2000 (V.31.) Elvi Állásfoglalás szerint önmagában valamely domain igénylése is megvalósíthat védjegybitorlást, azaz jogellenes lehet. A TT gyakorlata szerint a védjegyoltalom – azaz a kizárólagos használati jog – nem csak az azonos megjelölésekkel szemben illeti meg a védjegy tulajdonosát, hanem a védjegyével hasonló megjelölésekkel szemben is, ha azt a fogyasztók összetéveszthetik a védjeggyel. Kitértek azon bíró gyakorlatra is, amely szerint a védjegy használata nem megengedett valamely új szókapcsolat egyik elemeként sem, hiszen az összetévesztés veszélye így is fennáll.

 

A Vt. 12. § (1) bekezdése szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.

 

A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult (közvetlenül vagy meghatalmazottja útján) bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; [..] (Vt. 12. § (2) bek.).

 

A Panaszolt előadta, hogy illatszerekkel kapcsolatos értékesítési tevékenységet kíván folytatni, ez a tény megalapozza, hogy Panaszolt gyaníthatóan a védjeggyel összetéveszthető név alatt üzleti tevékenységet kíván folytatni, amely gyaníthatóan jogellenes.

 

A Tanácsadó Testület megállapítása szerint a Panaszolt – a delegálás megtörténte esetén - a domain névvel azt a látszatot keltheti, mintha a Panaszos védett márkanevéhez kötődne, amely sérti a védjegy-kizárólagosság elvét. A magyar és európai bírósági joggyakorlat következetesen védjegybitorlásnak tekinti az ilyen eseteket, függetlenül attól, hogy ez jó szándéktól vezérelve történik-e, illetve később, a fogyasztók körében ténylegesen is megvalósul-e az összetévesztés.

 

A fenti okokból a Tanácsadó Testület álláspontja szerint a domain név Panaszolt számára történő delegálása gyaníthatóan jogsértő lenne, ezért az igénylés nem teljesíthető.

 

 

Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.

 

Budapest, 2010. május 21.

 

A Tanácsadó Testület nevében:

 

 

…………………………………………………
dr. Verebics János

Elnök
Sk.

…………………………………………………
Dombi Gábor

Titkár
Sk.

 

 

Főlap | Regisztrátorok listája | Delegálási szabályok | Meghirdetés | Keresés | Technikai ellenőrzés
Tanácsadó testület | Alternatív vitarendezés | Eseti Választottbíróság | Archívum | Egyebek | Statisztika