Tanácsadó testület - Egyedi állásfoglalások

Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete
Budapest, Victor Hugo u. 18-22.

 

A Tanácsadó Testület 04/2010. (II. 24.) sz. Állásfoglalása

A dula.hu regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz

(817/2009. sz. ügy)

tárgyában

 

A Tanácsadó Testület előtt 817/2009. számon bejelentett panaszt a Testület a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben megtárgyalta, majd 2010. február 24-i ülésén 4 tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, a jelen lévő tagok egységes "igen" szavazatával, különvélemény csatolásának igénye nélkül, elfogadta a Tanácsadó Testület többségi véleményét kifejező jelen eseti Állásfoglalást.

 

Haas György a dula.hu domain delegálására vonatkozó igénye nem teljesíthető.

 

Indokolás:

A dula.hu domain név vonatkozásában Haas György (a továbbiakban “igénylő”) regisztrátora, a Media Center Hungary Kft. (a továbbiakban: “regisztrátor”) útján 2009. október 14–én prioritás nélküli igénylést nyújtott be. A benyújtott igénylés kapcsán az ISZT Nonprofit Kft. mint Nyilvántartó a regisztrátor útján jelezte az igénylőnek, hogy az igényelt név Gyula város szerb kisebbségi neve. A Nyilvántartó a Domainregisztrációs Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) 1.2.3.3 pontja alapján eljárva felhívta az igénylőt arra, hogy – hiánypótlás keretében – a névhasználathoz fűződő jogosultságát (Gyula város önkormányzatának esetleges hozzájárulásának bemutatásával) 14 napon belül igazolja. Az elbírálás felfüggesztéséről való tájékoztatást a regisztrátor 2009. október 30-án kelt elektronikus levelében közölte az igénylővel. Miután erre a megjelölt határidőn belül válasz az igénylőtől, illetőleg a regisztrátortól nem érkezett, a Nyilvántartó a rendszerből még az igénylés fázisában 14 nap után automatikusan törölte. A törlés tényéről a regisztrátor 2009. november 16-án kelt elektronikus levelében tájékoztatta az igénylőt, s egyben – az igénylőlap mellékelése mellett –felkérte az igénylőt arra, hogy válasszon másik nevet.

Igénylő ezt követően 2009. november 27-én nyilvántartásba vett nem prioritásos igénylésével ismételten kérte a dula.hu név részére történő delegálását. Ezzel egy időben igénylő (igazoltan meghatalmazott) jogi képviselője, a Jánosi és Társa Ügyvédi Iroda útján kifogást nyújtott be a nyilvántartásból való korábbi automatikus törlés, illetőleg annak jogalapja tárgyában.

Az igénylő kifogásában előadott véleménye szerint a Nyilvántartó jogszerűtlenül függesztette fel a regisztrációt. Álláspontja szerint a Szabályzat 2.2.4.a pontja kizárólag azt rögzíti, hogy az önkormányzattal rendelkező település nevével azonosított domainnek kizárólag a helyi önkormányzat lehet igénylője, s miután a Magyar Köztársaság területén dula nevű település nincs, így e kizáró tényező adott esetben nem merülhet fel. Igénylő jogi képviselője nem vitatta, hogy a Nyilvántartó által megjelölt település, Gyula város szerb elnevezése valaha tényleg Dula volt, ez az elnevezés azonban Gyula városa, mint önkormányzattal rendelkező település a Szabályzat szerinti kizárólagos igénylési joga azonban a dula.hu domain név vonatkozásában- a Szabályzat szellemiségéből és megszövegezéséből adódóan kiterjeszthetően nem értelmezhető- értelmezési lehetősége nem áll fenn. Rámutatott arra, hogy a Szabályzat más összefüggésben, az országnevekkel kapcsolatban alkalmazott korlátozása explicit az ország hivatalos képviseletén túlmenően minden más harmadik személy esetében explicit módon zárja ki a magyar mellett az angol, illetőleg az illető ország saját nyelve szerinti névhasználat lehetőségét: e szabályzatalkotási politikából következik, hogy amennyiben a településnevek vonatkozásában a magyar domainregisztráció hasonló korlátozást kívánt volna érvényesíteni, úgy arról hasonló, explicit módon kellett volna rendelkeznie. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a “dúla” szó nem hozható kizárólagos összefüggésbe egy településnév szerb nyelvű változatával: a kifejezés a szülés során vajúdó nők segítőjeként eljáró személyek megnevezésének összefüggésében is használatos.

A Tanácsadó Testület a tárgyi ügy összefüggésében kizárólag annak vizsgálatára szorítkozott, hogy az igénylés teljesítése a Szabályzat 2.2.4.a pontja szerinti (jelen esetben konkrétan Gyula város önkormányzatát megillető) kizárólagosság követelményét sértené-e avagy sem. Az igénylő jogi képviselője által előadott kifogásban foglaltakhoz kötötten nem vizsgálta, s a regisztrációs folyamat jelen fázisában nem is vizsgálhatta, hogy az igénylő által folytatott, vagy a domain név alatt folytatni kívánt bármely tevékenység, tartalom-vagy információszolgáltatás összefüggésben van vagy lehet a vajúdó nők szülés közbeni segítségével, vagy, hogy a Gyula város szerb megnevezésének az igénylő általi esetleges domainkénti használata megtévesztőnek minősülhet-e vagy sem.

A Szabályzat hivatkozott pontja kimondja, hogy közvetlenül a .hu közdomain alá történő delegálás esetén kizárólag a helyi önkormányzat lehet domain-igénylője az önkormányzattal rendelkező település nevével azonosított domainnek.  A TT korábbi állásfoglalásaiban – határozottan elkülönítve az országnevek választhatóságával való kérdéskörtől - többször foglalkozott a településnevek domainkénti választhatóságának, illetőleg az önkormányzatokat megillető kizárólagos jog érvényesíthetőségének kérdéskörével (lsd. A buda-pest.hu és ferencvaros.hu domain nevek regisztrációjával kapcsolatos állásfoglalás kérések tárgyában hozott 65/2000. (XI. 29.) Állásfoglalás, A nagyteteny.hu domain regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz tárgyában született  09/2002. (X.16.) sz. Állásfoglalás, Az újbuda.hu domain regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz tárgyában született 14/2004. (IX. 27.) sz. Állásfoglalás). A TT ezekben az állásfoglalásokban következetesen arra törekedett, hogy alapvetően az alkotmányosság és a jogállamiság követelményeinek érvényesülését elősegítse.

A Magyar Köztársaság Alkotmányának 42. §-a értelmében a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (Ötv.) 1. § (1) bekezdése - az Alkotmánnyal összhangban - mondja ki, hogy a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el. A “települési önkormányzat" fogalmát a tv. 6. §-a a község, város, főváros és kerületei önkormányzatai gyűjtőfogalmaként nevesíti. A települési önkormányzatok olyan közjogi testületek, amelyek közfeladatok ellátásában vesznek részt. Az önkormányzat autonómiát - szervezeti függetlenséget - jelent, mely függetlenség alapján saját ügyeiben önálló döntési joggal rendelkezik. A “település" fogalmát - a Tanácsadó Testület álláspontja szerint - a Szabályzat, valamint a magyar jog együttes értelmezésével nem a szó köznapi jelentése szerint kell megragadni, hanem azt kell vizsgálni, hogy valamely településen élő választópolgárok - alkotmányos alapjogukkal élve - az adott településen létrehoztak-e önkormányzatot. Amennyiben igen, úgy ez az önkormányzat a Szabályzat megfelelő pontja értelmében a település nevének domainkénti választása vonatkozásában elsőbbségi jogokkal rendelkezik (65/2000. (XI. 29.) ÁF). A Tanácsadó Testület szerint a Szabályzat ezen rendelkezése nem csak a vonatkozó önkormányzati rendeletben rögzített hivatalos elnevezések, hanem a település “nevével azonosított” elnevezések vonatkozásában is meghatározza a lehetséges igénylők körét, kizárólagosságot engedve a települési önkormányzatnak (14/2004. (IX. 27.) sz. ÁF). E kizárólagosság szempontjából közömbös az, hogy a település nevet az adott igénylő később gazdasági vagy nem gazdasági tevékenység során hasznosítja-e (09/2002. (X.16.) sz. ÁF).

A település nevével azonosított domainek jogvédelmének kimondásával a TT – a fenti állásfoglalásokban is kifejezésre juttatott - véleménye szerint a Szabályzat nemcsak a konkrét hivatalos településnevet kívánja védelemben részesíteni, hanem az azzal azonosított egyéb nevek tág – előre fel nem sorolható – körét is. Így például a település nemzetiségi nyelvű nevét, a közismert, de jogszabályi szinten nem deklarált nevét, vagy a megszűnt település nevét, amely egyébként az önkormányzati törvény kifejezett rendelkezése szerint is megmarad településrésznévként, azaz még a település megszűnését követően is jogvédelemben részesül. Látható tehát, hogy a település nevével azonosított nevek kimerítő felsorolása nem lehetséges, éppen ezért került sor a Szabályzatban a fent idézett absztrakció megfogalmazására. A Szabályzat 2.2.4. pontját tehát – ellentétben az igénylő okfejtésével – kiterjesztően kell értelmezni, mivel a szövegben megjelenő absztrakció kifejezetten ezt az értelmezési módszert vonja maga után. Jelen eljárásban, külön mérlegelendő körülmény, hogy adott esetben a Szabályzat 2.2.4. pontjában megfogalmazott speciális jogvédelem elsőbbséget élvez-e a magyar nyelv közneveinek szabad regisztrálását biztosító főszabályhoz képest. A TT álláspontja szerint a “speciális szabály lerontja az általánosat” jogelv alapján erre egyértelműen igen a válasz.

Ebből adódóan következik, hogy a fentiek szerint értelmezett településnév domainként igénylésére harmadik személyek részére kizárólag az érintett település önkormányzata adhat engedélyt. Az Ötv. a helyi képviselő testület kizárólagos és át nem ruházható hatáskörébe tartozó kérdésnek tekinti – egyebek mellett – az önkormányzati jelképek meghatározását és használatuk szabályozását is (10. § /1/ bek. b./ pontja). Gyula város képviselő-testületének Gyula város jelképeiről, azok használatáról szóló 10/2003. (II. 28.) sz. rendelete 8. §-a értelmében Gyula város neve, ill. annak toldalékos formája bármely gyulai, vagy Gyula városhoz kötődő jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság elnevezésébe az önkormányzat külön engedélye nélkül felvehető, ill. használható.

E rendelkezés azonban a TT álláspontja szerint kiterjesztően nem értelmezhető: egyfelől csak a gyulai, vagy Gyula városához kötődő jogi személyek, jogi személyiséggel nem bíró gazdasági társaságok vonatkozásában, más részről kizárólag ezek – az adott szervezeti formára irányadó szabályok szerinti – elnevezése vonatkozásában érvényesül. Igénylő természetes személy, az eljárás során nem igazolta a névhasználat Gyula városához való kapcsolhatóságát (sőt, jogi képviselője útján ezzel ellentétes nyilatkozatot tett), A névhasználati jogosultság a hivatkozott önkormányzati rendelet szerinti – feltételekhez kötött – engedélyezése, e feltételeknek pedig igénylő nem felel meg, Gyula város önkormányzatának a dula kifejezés domain névkénti használatához való egyedi hozzájáruló nyilatkozatát pedig sem a kifogás tárgyát képező korábbi, sem a folyamatban lévő regisztrációs eljárásban nem igazolta, így igénylése nem teljesíthető.

 

Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.

Budapest, 2010. február 24.

 

A Tanácsadó Testület nevében:

 

 

 

…………………………………………………
dr. Verebics János

Elnök
Sk.

…………………………………………………
Dombi Gábor

Titkár
Sk.

 

 

Főlap | Regisztrátorok listája | Delegálási szabályok | Meghirdetés | Keresés | Technikai ellenőrzés
Tanácsadó testület | Alternatív vitarendezés | Eseti Választottbíróság | Archívum | Egyebek | Statisztika