Consulting body - Special decisions

Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete

A Tanácsadó Testület 20/2000. (VIII. 23.) Állásfoglalása

A sealedair.hu és europark.hu domain nevek kapcsán bejelentett igények

tárgyában

A Tanácsadó Testület előtt 304/2000. ügyszámon iktatott, a sealedair.hu domain névre vonatkozó, és a 314/2000. ügyszámon iktatott, az europark.hu domain nevekre vonatkozó állásfoglalás kéréseket a Tanácsadó Testület megvizsgálta, a Szervezeti és Eljárási Szabályzat szerinti rendben megtárgyalta, majd 2000. augusztus 23.-i ülésén 4 tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, a jelen lévő tagok egységes "igen" szavazatával, különvélemény csatolásának igénye nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen eseti Állásfoglalást.

a.) A Sealed Air Magyarország Kft. az igényelt domain név vonatkozásában prioritásos igénylőnek minősül.

b.) Amennyiben - jelenleg - nincsen a Nyilvántartó előtt olyan igénylés, mely az igénylő számára erősebb elsőbbségi jogokat biztosítana, úgy a TT az Europark Kispest Kft. részére az europark.hu domain nevet használatba adhatónak tartja.

Indokolás:

 

1. A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat 13.3 pontja szerint "Prioritással rendelkező igények esetén a választott domain névnek és a 13.1 pont szerinti dokumentumon szereplő elnevezésnek (ékezetek nélkül) betű szerint egyeznie kell. Több szóból álló nevek egybeírva, vagy kötőjellel igényelhetők. A szervezeti formára, szakmai ágra vonatkozó szavak, jelölések elhagyhatók." Az igények kapcsán felmerülő értelmezési kérdés a TT álláspontja szerint az, hogy a szervezeti formára, szakmai ágra vonatkozó szavak, jelölések kitétel miként értelmezendő: az Igénylő nevében szereplő egyes, nem a tevékenységi formához megkülönböztető szóelemek (különösen országnévre, földrajzi régióra, tájegységre, településre, település közigazgatási egységének megnevezésére utalók) mikor hagyhatók el.

2. A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a kérdés megválaszolásához a polgári jog névviselési szabályait kell elsődlegesen figyelembe venni. A jogi személy nevének a Ptk. 77. § (3) bekezdése értelmében különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek. A domain delegációs és regisztrációs jogviszony célja, hogy - meghatározott feltételek mellett - az Igénylő számára egy, az Interneten az Igénylő egyedi azonosítására szolgáló betűsor (megnevezés) névhasználati jogát az Igénylő számára a .hu közdomain, illetőleg a második szintű, a magyar internetes szereplők webes azonosítására alkalmas közdomainek alatt lehetővé tegye. A domain regisztrációs és delegációs jogviszonyban névazonosság esete műszaki okoknál fogva kizárt: egy domain név csak egy, meghatározott használó azonosítására alkalmas. A névválasztással kapcsolatos technikai követelményeket a Szabályzat I. fejezet 3. Pontja tartalmazza. Az ugyanazon névre jogszerűen igényt tartók jogainak ütközéséből adódó kollíziós problémát a Szabályzat - összhangban a domain nevekre vonatkozó nemzetközi szabályozással - az időbeni elsőbbség elvének elismerésével oldja fel: a név annak a jogosultnak kerül (a Szabályzat feltételeinek való megfelelőség esetén) használatba adására, aki igénylését korábban nyújtotta be.

3. Lényeges kérdés tehát, hogy ha az Igénylő a Szabályzat 13.3 pontja utolsó mondatában biztosított lehetőséggel élve az egyébként a 13.1 a)-b) pontjaiban meghatározott módon, valamely konstitutív aktussal elismert (nyilvántartásba vett) megnevezéséből (melynek megválasztása során a Ptk. 77. § /3/ bekezdésében foglalt korlátokra figyelemmel kell lennie) egyes elemeket elhagy, s az így előállt (egyszerűsített) név használatának igénye a domain delegáció és regisztráció vonatkozásában) jogszerű névazonosságnak minősül-e (azaz az elsőbbségi elv érvényesül), vagy az Igénylő, akinek neve az igényelt domain névvel (elhagyások nélkül) a 13.3 pont első mondata szerint egyezik "többlet prioritásos" jogokkal rendelkezik-e. A Tanácsadó Testület álláspontja szerint e kérdésre egyedileg, az eset minden körülményére tekintettel kell választ találni, ám egyes, az egyedi döntés meghozatalát segítő elvek - hatályos jogunk rendelkezéseinek fényében - feltárhatók, kimutathatók.

4. A névkizárólagosság elvének - mely meghatározott, azonos területen, hasonló működésű nyilvántartásba vett jogi személyekre vonatkozik - érvényesülnie kell. A "hasonló működési kör" kifejezés a jogi személy tevékenységét jelzi, az "azonos terület" pedig a földrajzi működési helyet. A domain jogviszonyok körében e fogalmak a hétköznapi életben megszokottól eltérő tartalommal töltődnek fel. Az Internetre lépett szereplő "működési körévé és helyévé" a számítógépes világháló válik: bár - fizikai értelemben véve - tevékenysége továbbra is egy földrajzi helyhez (székhely stb.) köthető, miközben a "földrajzi működési hely" a virtuális világban a .hu nemzeti szintű fődomain alatti működési lehetőséget jelenti. A világhálón keresztül bárki elérheti, kapcsolatba léphet vele, szolgáltatásait bárki számára felkínálhatja, azokat bárki igénybe veheti. Azonosítására domain neve szolgál, melyből azonban - épp a működési körre vonatkozó specifikus elemeket - ésszerűségi, gyakorlati okokból a Szabályzat elhagyni engedi.

5. A cégjogi szabályok a cégnév vonatkozásában pontos előírásokat tartalmaznak (1997. évi CXLIV. tv. 15. §). A cégnév három elemből áll: vezérszó /üzletjelző, védjegy/, a tevékenység megjelölése és a cégforma megjelölése. A Szabályzat az utóbbi kettő elhagyását mint lehetőséget nevesíti: lényegében arra kíván lehetőséget biztosítani, hogy a domain névkénti elnevezés vezérszóhoz (a cég sajátos megjelölésére szolgáló név, szó, szóösszetétel, betűszó, fatázianév stb.) közelítsen. A vezérszó maga is több elemből állhat: valamely név, szó mellett további, az azonos cégnevet jogszerűen használó, de más földrajzi területen (esetleg más országban) működő cégektől való megkülönböztetését lehetővé teszi. Amennyiben a vezérszó domain névkénti regisztrációja a .hu fődomain vagy a második szintű magyar közdomainek alá már jogszerűen megtörtént, a vezérszó megkülönböztető elemeinek elhagyása, vagy a tevékenységre, cégformára való utalás elhagyása csak annyiban lehetséges, amennyiben a névazonosság kizárható.

6. Elsődlegesen a külföldi (multinacionális) vállalatok magyarországi leányvállalatai vonatkozásában szokás a vezérszó és a Hungary, Hungária, Magyarország stb. vezérszóelemek alkalmazása. E szóelemek funkciója, hogy a vállalkozás cégneve az anyavállalat, vagy a más országokban működő egyéb leányvállalatok nevétől megkülönböztethető legyen. A vezérszó valamely földrajzi megjelölésre utaló elemét abban az esetben lehet elhagyni, ha a vezérszó maradványa önmagában is egyértelműen alkalmas arra, hogy a céget, vállalkozást más, Magyarországon működő cégektől, vállalkozásoktól megkülönböztesse. A Tanácsadó Testület e körben úgy foglal állást, hogy a magyarországi tevékenységre földrajzi név formájában való, megkülönböztető jellegű utalás a szervezeti formára vonatkozó utalásnak tekintendő: nem a cég cégjogi értelemben vett szervezeti formáját jelöli ugyan (Bt., Kft., Rt. stb.), hanem cégek egymás közötti kapcsolatrendszerében (szervezeti rendszerben elfoglalt helyére) egy adott vállalkozás különleges, Magyarország területén való működési jellegére utal.

7. A Magyarországon belüli földrajzi tájegységre, helyiségnévre való utalás a 4.6 pont alá eső körben hagyható el problémamentesen, azaz akkor, ha a vállalkozás vezérszavában mint általános megkülönböztető elem szerepel. Amennyiben a vezérszó elem elhagyásával a cégnév más (akár ugyanazon cégcsoporthoz tartozó, Magyarországon bejegyzett) más vállalkozások cégnevével összetéveszthető lenne, a földrajzi tájegységre, helyiségnévre való utalás nem hagyható el.

8. A cégnév egyes elemeinek elhagyása azonban általános (cégjogi) és különös (védjegyjogi) szabályokba nem ütközhet. A legáltalánosabban érvényesülő szabály a cégkülönbözőség tiszteletben tartása. A különbözőség azt jelenti, hogy a cégnevek közötti eltérésnek olyannak kell lennie, amely közönséges figyelem mellett kizárja az összetévesztés lehetőségét. A cégnévben alkalmazott megkülönböztető jelzők funkciója éppen az, hogy a más cégekkel való összetéveszthetőséget (vezérszóelemmel, a működési körre való utalással stb.) kizárja. A Tanácsadó Testület a domain név igénylések kapcsán tapasztalta azt az igénylői törekvést, hogy egyes cégeket az alapítók kifejezetten olyan szándékkal hoztak létre, hogy a cégnév valamely megkülönböztető elemének elhagyásával elő állt vezérszó domainkénti bejegyzését kérjék, ugyanakkor az így elő állt névmaradvány valamely, már a piacon tevékenykedő, ismert vállalkozás megnevezésével lett azonos. Ebben az esetben nem beszélhetünk jogszerű névazonosságról, túl ezen, a joggyakorlás ezen módja ütközik a polgári jogban alapelvi szinten megfogalmazott jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelményével is.

9. Amennyiben a vezérszó olyan szóelemet tartalmaz, mely más jogosultak vonatkozásában, meghatározott körben, a védjegyjog szabályai szerint védjegyoltalmat élvez, a cégnév egyes elemei csak annyiban hagyhatók el, amennyiben az elhagyások utáni maradványszó nem ütközik más magyarországi védjegyoltalmába. Ebben az esetben ugyanis a megnevezés megtévesztő és jogellenes lehet.

10. Mindezeket figyelembe véve a Regisztrátor, illetve a Nyilvántartó a polgári jog szerinti mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy az adott, egyedi igénylés vonatkozásában mely, a cégnévben szereplő, a cég egyediesítésére vonatkozó elemeket tart elhagyhatónak. Amennyiben valamely, a megnevezésben szereplő elem elhagyásával az igényelt domain név a Regisztrátor és/vagy a Nyilvántartó által felismert módon megtévesztővé vagy jogellenessé válna, a Szabályzat (különösen annak 5.6 pontja) szerint kell eljárnia, ide értve azt a lehetőségét is, hogy konkrét jogi állásfoglalás kérése végett a Tanácsadó Testülethez fordulhat.

11. A SEALED AIR Magyarország Kft prioritásra hivatkozva igényelte a sealedair.hu megnevezést. A regisztrátor az igényt visszautasította, mert véleménye szerint a "Magyarország" szó a cégnévből nem hagyható el.A cégnevek az úgynevezett vezérszóból és az általában a főtevékenységére utaló cég elzőből, valamint a szervezeti forma megjelöléséből állnak. A TT úgy véli, hogy a cégnévre alapozott prioritási igény elbírálásakor a cégnevek vonatkozásában a cég vezérszava semmiképpen sem hagyható el a domain névből, ugyanakkor a cégjelző a regisztrációs szabályzat alapján elhagyható. Jelen esetben vezérszóként fölfogható a Sealed Air megnevezés, a Magyarország szó pedig olyan cégjelzőként értelmezhető, amely a cég földrajzi környezetére utal.

Ez alapján a Sealed Air Magyarország Kft-t, a sealedair.hu domain név vonatkozásában prioritás illeti.

12. A Regisztrátor (Matávnet) az Europark Kispest Üzemeltetési Kft. prioritásosan beadott igényét terjesztette állásfoglalás kérés végett a TT elé. A csatolt iratokból ugyan megállapítható a cég kétségtelen (jelen Állásfoglalás hatálya alá tartozó körben fennálló) névhasználati jogosultsága, mely az igénylés vonatkozásában prioritásos jogokat keletkeztet. Ugyanakkor a TT nem rendelkezik olyan dokumentumokkal, melyek a névre vonatkozó más igénylések esetleges más - védjegyoltalomhoz fűződő - jellegű elsőbbségi jogra alapozottságát támasztanák alá. Meggyőződött azonban arról, hogy az "EUROPARK" kifejezés több, Magyarországon bejegyzett ténylegesen működő és felszámolás alatt álló gazdasági társaság nevében szerepel. Amennyiben - jelenleg - nincsen a Nyilvántartó előtt olyan igénylés, mely az igénylő számára erősebb elsőbbségi jogokat biztosítana, úgy a TT az Europark Kispest Kft. részére az europark.hu domain nevet használatba adhatónak tartja.

Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.

Budapest, 2000. augusztus 23.

A Tanácsadó Testület nevében:

Dr. Verebics János

Elnök

Sk.

Dombi Gábor

Titkár

Sk.

Main page | List of Registrars | Delegation rules | Domain announcement | Domain search | Technical check
Consulting body | Alternative dispute resolution | Arbitration court | Archive | Others | Statistics